Kutatás-fejlesztés-innováció (KFI): hogy állunk?

A kormányzati berkekben is folyik a munka: felmérik a cégek innovációs potenciálját. A felmérés előzeteseként „Vállalati KFI jelentés” látott napvilágot.

A jelentés a kutatás-fejlesztés és innováció hazai folyamataira koncentrál, és a nemzetgazdaság stratégiai szempontjaira tekintettel nyújt helyzetképet a hazai KFI piacról, valamint annak trendjeiről.

A jelentés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közreműködésével, a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) és a Deloitte Zrt.-vel együttműködve, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) szakmai koordinációjával készült.

A jelentés megjelenése egybeesik a Nemzeti Innovációs Hivatal új innovációs szolgáltatásának, a PontInno-nak útnak indításával, valamint a Hivatal egyik kulcsfeladatának a Tudomány és Technológiai Obszervatóriumhoz kapcsolódó informatikai rendszer, a Kaleidoszkóp fejlesztési munkálatainak és a későbbi KFI jelentésekhez kapcsolódó adatfelvételi tevékenység kezdetével.

A Nemzeti Innovációs Hivatal Kaleidoszkóp információs rendszere, a kutatásfejlesztési és innovációs szektor számára hiánypótló szolgáltatást, egyfajta innovációs gyűjtőbázist fog biztosítani. Segítségével a szektor érintett szereplői könnyebben találhatnak gazdasági partnereket, költséghatékonyabban tudnak fejlődni, és a piaci versenyben helyzeti előnyhöz jutnak majd.

A Kormány a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) területet a gazdasági növekedés egyik meghatározó forrásának tekinti. A hazai gazdaság fenntartható növekedési pályára állításában fontos szerepet szán az eddigieknél hatékonyabban működő KFI politikának és nemzeti együttműködésen nyugvó innovációs rendszernek.

A Kormány különös figyelmet kíván fordítani az innovatív kis- és közepes vállalatok (kkv) munkahelyteremtő potenciájának, az originális termékek előállításának, a tudatos szellemi termék exportjának elősegítésére, a tudás- és technológiatranszfer állami feltételrendszerének hatékony kialakítására.

Ebben a munkában hangsúlyos feladatot lát el a Nemzeti Innovációs Hivatal, amely azzal a céllal jött létre, hogy közép- és hosszútávon a nemzeti megújulás és innovációs politika letéteményese legyen, és ezzel elősegítse a KFI szektor fejlődését.

„Célunk az innováció, és a regionális összefogás ösztönzése, valamint a külkapcsolatok erősítése. Emellett szintén hangsúlyos a projektmenedzsment, és az úgy nevezett hálózatosodás elősegítése, amikor innovatív szervezeteket partnerkereséssel hozunk össze olyan konzorciummá, projektekké, amelyek segítségével alkalmassá válnak EU-s, vagy egyéb pályázatokon való indulásra.” – mondta el Dr. Mészáros György, a NIH elnöke. Egyúttal hozzátette, hogy ennek első lépése a „Vállalati KFI jelentés” megjelenése, mely gazdasági kontextusba helyezi az innovációt. Az elemzés ugyan már meglévő adatokat használ fel, de a cél és a módszertan előremutató; átfogó kiindulás alapot ad a későbbi munkához, ugyanakkor sikeresen feltérképezi azokat a területeket, ahol minőségi és mennyiségi javulásra van szükség az adatfelvételek, az alkalmazott indikátorok és az elemzési módszertan kapcsán.

Mészáros György ugyancsak megemlítette, hogy a NIH által menedzselt NEKIFUT (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv) projekt zárásakor, 2012. december 3-ra elkészül a Kutatási Infrastruktúra Stratégia, a szakmai-tudományos közélet szereplőivel szoros együttműködésben, az NGM számára.

Márkus Csaba, a jelentés elkészítésében közreműködő Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója kiemelte: “Ha 2013 elejéig lezárul a K+F szabályozási és kedvezményrendszer kialakításának folyamata, és azt követően lényegi elemeiben tartósan változatlan marad hosszú éveken át, akkor Magyarország vonzó K+F központként kerülhet fel a vállalatok radarképernyőjére, és 8 év múlva megduplázódhat az ország GDP arányos K+F ráfordítása.

Ehhez – szabályozási és támogatási téren – szükség lesz a kis-és középvállalatok számára speciális kedvezmények biztosítására, az eseti támogatási lehetőségek számának csökkentésére, valamint az adózási és pályázati-támogatási lehetőségek összehangolásának továbbvitelére.”

Szabó István a Nemzeti Innovációs Hivatal Vállalati KFI jelentésért felelős Főosztályának vezetője előadásban hangsúlyozta, hogy az elemző munka során számos fontos megállapítást sikerült tenni, mely jelentős hatással lesz a Kormány KFI területet érintő döntéseinek megalapozására.

A külpiaci versenynek kitett vállalatok innovatívabbak. Ha egy vállalat a külföldi piacokon is helyt akar állni, hatványozottan szükséges innovatív megoldásokat kifejlesztenie, beépítenie a termelésbe.

A 2007-től megfigyelhető erőteljes bővülésnek köszönhetően az infokommunikációs szolgáltatásokban 2010-re közel annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás az infokommunikációs szolgáltatásokban a gyógyszeriparihoz képest a töredéke.

Az Európai Unió KFI területét támogató 7. Keretprogram legnagyobb fajsúlyú programja a „Kooperáció”. Az itt nyertes magyar KKV-k aránya kimagasló, 30,2%. Az új tagországokban (EU-12) a KKV-k részesedése az elnyert támogatásból 23%, míg az EU-15 tagországok csoportjában ez az arány csupán 15%-os.

Szabó  István kiemelte, hogy „a Jelentés megjelenésével induló felmérés során széles körű adatfelvétel történik a KFI szektorban. Közel 1600 innovatív vállalatot kívánunk megkeresni.”

Előremutató szolgáltatások az innováció szolgálatában

A Nemzeti Innovációs Hivatal több előremutató feladatot végez jelenleg és tervez a jövőben. A NIH segítené a vállalkozások technológiai- és üzleti inkubációját, amelyek így hatékonyabban fejlődhetnek. A NIH plusz forrás bevonásával is segítené a szféra szereplőit, akikért már eddig is sokat tett, hiszen jelentős szerepe volt abban, hogy a szakmával és az egyes szövetségekkel együttműködve a szektorra vonatkozó pályázatok kiírásra kerültek, különös tekintettel a nemzetközi vonatkozású hazai pályázatok kidolgozása tekintetében.

Az innováció jegyében a NIH 2012-ben elindítja az EU által erőteljesen preferált úgynevezett PcP (Pre-commercial Procurement) eszközt. A PcP segítségével már egy adott közbeszerzést megelőzően olyan költségcsökkentő és hatékonyság növelő megoldások születhetnek, amelyek hosszútávú, innovatív megoldást jelentenek egy- egy problémára.

Fontos szerepe van a Nemzeti Innovációs Hivatalnak a Horizon 2020 konzultációjában, amely meghatározza azon területeket, ahová a 2014-2020-as időszakban jelentősebb összeget fog az EU allokálni, vagyis alapjaiban kijelöli a fejlődés irányát a KFI területén ezen 7 éves periódusra.