Jeremie 2: hogyan tovább?

Erdős Gergely újabb szubjektív írása, nagypolitikáról és startupokról, azaz a Jeremie 2 nyertesekről és vesztesekről, a tőke politikai semlegességéről és főképp a közösségi finanszírozásról. A szerző az Insomnia Reklámügynökség tulajdonosa, a Nav N Go (ma NNG) egykori vezető munkatársa.

A Jeremie 2 kockázati tőkealap eredményhirdetése kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a hazai startup vállalkozások ügye. Bár a pályázat végeredményével sem az ellenzéki pártok, sem pedig a vesztes pályázók nem voltak elégedettek, azért egy nyertese biztosan van az ügynek: azok az induló vállalkozások, amelyek most új eséllyel kopogtathatnak be ötleteikkel a frissen feltőkésített Venture Capitalokhoz.
33-ból 10. Durván 30 százalék. Minden harmadik. Ennyien kerültek ki győztesen az Új Széchenyi Kockázati Tőke Programból.

Az, hogy ez sok vagy kevés, nehéz megítélni (győzteseknek sok, veszteseknek kevés), de egy biztos: ennyi is elég ahhoz, hogy a saját önrészekkel együtt összesen 41 milliárd forintos támogatásból számtalan startup (kkv) fejlesztés állhasson majd a startvonalhoz. Tehát, amíg a pályázat vesztesei most búsonganak, addig a startupoknak örülniük kell, hiszen – még ha 30 százalékosra szűkített csövön keresztül is –, de mégiscsak egy szabad szemmel is jól látható mennyiségű friss pénz áramlik abba az iparágba ahol az elmúlt években az innovatív startupok számára szinte semennyi banki hitel nem állt rendelkezésre. Nada, nothing, zero, zilch.
Bár a vesztesek most azt sóhajtozzák, hogy jaj, már megint egy jól meghatározható gazdasági háttér lobbi ejtette foglyul az államot (state capture) és a döntéshozatalnál más sem számított mint az egyes indulók politikai beállítottsága, én mégiscsak szeretném azt hinni, hogy a startup világ belső logikája és működési törvényszerűségei rácáfolnak erre a vádra. Tapasztalatom szerint ugyanis eddig még senkinek sem sikerült megírnia azt a politikai vírust, amelyik veszélyes lenne a szabad vállalkozások és ötletek operációs rendszerére. A kockázati tőke iparágban ugyanis legkevésbé sem az számít, hogy milyen színű mezben szaladsz ki a pályára (narancssárga vagy piros mezben ugyan olyan nagyot lehet perecelni), hanem az, hogy mennyire vagy tehetséges, mekkora megtérülési potenciált hordoz az üzleti vállalkozásod ötlete, mennyire inspiráló a történeted a befektetések felett diszponáló bankárok számára.Tetszik vagy sem, ezt a meccset pénzre, megtérülésre és hozamra játsszák – még akkor is, ha most sokan úgy érzik, hogy a politikai medve ragadós mancsa ott tapogat a források édes pénzes bödöne körül.

És persze azt sem érdemes elfelejteni, hogy az iparág játékszabályai már rég megváltoztak. Ma a startupok és a kockázati tőketársaságok számára kisimult a glóbusz. A pénz, a befektetés ma mindennél könnyebben lép át földrajzi- és országhatárokat, kormányokat (pártokat). A kockázati tőke mindenhol keresi a jó ötleteket, a befektetési bankárok a Szilícium-völgyben, Londonban, Kijevben, Bécsben éppúgy várják az kreatív elképzeléseket, mint a Széchenyi Bank felső emeletein. És ma már egy konferenciabeszélgetés, egy profi Prezi anyag (magyar startup, büszkék lehetünk rá) vagy egy olcsó fapados repülőjegy még azoknak a fiataloknak sem elérhetetlen, akiknek még csak a jegyzetfüzetében van ott a nagy ötlet, de a hétköznapokban annyi pénzük sincs, hogy gyalog hazamenjenek. (Ráadásul akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ma már a startupok többsége tisztában van azzal, hogy nem az a nehéz kérdés, hogy melyik kockázati tőkealaptól szerezhet támogatást, hanem, hogy hol van olyan csapat és műhelymunka, ami azokon a területeken is támogatást nyújt – legyen az üzleti terv készítés vagy kommunikációs tanácsadás – amelyek nélkül nem lehet pénzre váltani az ötletet.)

Azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amelyek úgy érzik, hogy ilyen vagy olyan okok miatt mégsem akarnának társulni a pályázat nyerteseivel, azok számára még mindig ott van – a már önmagában is tökéletes startup ötlet – a crowdfunding intézménye. Az az átfogó, nyílt, innovatív és vonzó közösségi modell, amely ma világszerte virágzik, és amelyik már jó néhány gyomrost bevitt annak a hagyományos kockázati tőke iparnak, amelynek a teljesítményét egyre többen kérdőjelezték meg az elmúlt időben. (Csak, hogy az egyik legfontosabbat említsem: idén májusban mintegy 100 venture capital alap 20 éves eredményét vizsgálva az Ewing Marion Kauffman Alapítvány meglehetősen kritikusan azt állapította meg, hogy minden sikertörténet – Google, a Groupon vagy a LinkedIn – ellenére is a nyilvános részvénypiacok még mindig sokkal jobban teljesítettek.) De gondoljunk az Ouya-ra amelyik néhány hét alatt több több mint 8,5 millió dollárt kalapozott össze kisbefektetőktől, vagy a Pebble Watch-ra, amelyik még ennél is többet! Ráadásul mindezt úgy, hogy a közösségi finanszírozók nem kértek tulajdonrészt a vállalkozásból, nem akartak beleszólni annak működésébe, árazási vagy éppen piacra lépési politikájába, nem akartak tagokat delegálni az igazgatóságba, obstruálni a szavazásokon, elővásárlási jogokat vagy megtérülési arányokat vagy IPO időpontot követelni. Helyette azt adták, amit a kockázati tőketársaságok csak ritkán tudnak nyújtani: szabadságot, megszavazott bizalmat, intelligens támogatást.

Természetesen nem vagyok naiv. Itt élek és tudom, a közösségi finanszírozás rendszere abban az országban, ahol ma egyre nagyobb gond a villanyszámla kifizetése vagy egy új gyerekcipő megvétele, még utópia (de melyik nagy ötlet nem tűnt annak első kimondásakor?). Ám arra biztosan lehetőséget ad, hogy a startupok szabadon eldönthessék, hogy ötleteikkel a hagyományos kockázati tőkealapokhoz kopogtatnak be, vagy inkább Hozzád fordulnak kedves Olvasó, hogy dobd már össze néhány másik ezer userrel azt a pár millió forintot, ami az elinduláshoz kell. És akkor már tényleg csak az lesz a kérdés, hogy van-e elég kraft az ötletben.

 

A szerzőről:

Erdős Gergely 2002-ben két társával létrehozta az Insomnia Reklámügynökséget, amelynek időközben egyedüli tulajdonosa lett.

A Budapesti Műszaki Egyetem után a Harvard Business School keretein belül tett szert újabb tapasztalatokra. Korábban a saját fejlesztésű navigációs szoftvereivel világhírnevet szerzett Nav N Go kommunikációs vezetőjeként bizonyított. Ügyvezetőként kevés szabadidővel gazdálkodhat, de ha teheti, legszívesebben síel vagy vitorlázik.

 

A cikk először Facebook oldalunkon jelent meg: itt.

A jobb oldali menüben érdemes lájkolni oldalunkat, hogy a legfrisebb tartalmak is gyorsan eljussanak hozzátok!

 

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine, Hazai pálya, Jeremie-dosszié
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

1 hozzászólás

  1. Visszajelzés: “… a startupok és a kockázati tőketársaságok számára kisimult a glóbusz” | HVCA

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.