Szubjektív startupkönyv-bemutató

Erdős Gergely könyvrecenziója. Néhány erősen szubjektív széljegyzet egy megvásárolhatatlan startup könyv margójára – az Insomnia reklámügynökséget vezető-tulajdonló startup szakértőtől.

Van egy jó és egy rossz hírem. De kezdjük a jóval: a Startra kész nemzet (Start-Up Nation) végre magyar nyelven is elérhetővé vált a hazai olvasóközönség számára! És a rossz: a fordítás mintegy öt év lemaradással követte az eredeti, angol nyelvű változatot, aminek eredményeképpen a könyv gerincét, központi argumentációját alátámasztó (sok esetben: magyarázó és kiegészítő) statisztikák és mutatók már rég elavultak, frissességük mára a tegnapi (krumpli pucoláshoz használt) újságok izgalmával vetekszik. Ami az ilyen jellegű könyveknél bizony maga a halálos ítélet.

su-nation-book

De ne legyünk teljesen igazságtalanok. Amennyiben képessé tesszük magunkat arra, hogy túllépjünk ezen a kissé zavaró avíttságon, illetve azon a tényen, hogy valójában egy Izrael országimázsát szolgáló kiadványt tartunk a kezükben (vö: meantime in Hungary: lovak nyargalásznak fővárosunk első számú és legfontabb műemléki terén) akkor bizony a könyv olvasásakor be kell látnunk, hogy egy nagyszerűen végiggondolt, lebilincselően izgalmas és könnyű kézzel megírt gazdasági, politikai és társadalmi krónikáját olvashatjuk Izraelnek. Olyan tudományos alapossággal megírt és nagy ívű gazdasági tanulmányt, amely bőségesen lábjegyzetelt szövegével kézen fog bennünket és lépésről-lépésre végigvezet annak a kérdésnek a megválaszolásán, hogy miként lehetséges az, hogy egy alig 60 éves, mindösszesen alig 7 millió lakossal rendelkező, természeti erőforrásokban szűkölködő ország képes arra, hogy elindítsa a világ legtöbb start up vállalkozását?

Mi lehet az oka annak, hogy  a mindennapi életét konstans fenyegetettségben élő nemzet vállalkozó kedvben képes rendre maga mögé utasítani olyan békés és stabil országokat, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada vagy Nagy-Britannia? Kézzelfoghatóan és egyszerűen megfogalmazva: miként lehetséges az, hogy a NASDAQ részvények között ma több izraeli cég papírja forog, mint dél-koreai, japán, szingapúri, kínai, indiai és európai vállaltoké együttvéve.

Nem szeretném elmondani, hogy mire jut a két fiatal geopolitikai szakértő, tessék megvenni a könyvet, helyette inkább azt mondanám el, hogy mit tanulhatunk mi, magyar start up cégekkel dolgozó (kommunikációs) szakemberek a könyvben felsorolt esettanulmányokból, üzleti vezetőkkel és politikai döntéshozókkal készített interjúkból, elemzésekből.

Az első és legfontosabb, hogy egy vállalkozáshoz ketten kellenek: egy ország, ahol az állam (legyen az kicsi vagy nagy, erős vagy gyenge) de ellátja azt a feladatát, hogy nyílt és versengő piacgazdaságot biztosít a piac szereplői számára. Olyan ország, amely egyenlő távolságot tart minden rivalizáló féltől, amelyik – miközben éber szemmel őrködik versenyük tisztasága felett – mégis szabadon hagyja őket összemérni erejüket és tehetségüket. Sőt, olyan, amely felismeri, hogy a torzításmentes verseny az ő boldogulásának és felemelkedésének legelemibb érdeke. Amelyik megérti, hogy a rá rótt feladat kimerül abban, hogy kiszámítható kormányzati gazdaságpolitikával, stabil és minőségi törvényekkel, a verseny ösztönzésével (és annak minél egyenlőbb esélyűvé csiszolásával), a versenykorlátozó szabályozások és monopóliumok letörésével segíti, hogy minél több vállalkozásnak legyen kedve odaállni a startvonalhoz.

És persze olyan szereplők, akik mernek és, tudnak is vállalkozni. Olyan működő – és ami még fontosabb – most induló vállalkozások, amelyek felismerik, hogy vállalkozni jó és izgalmas dolog. Olyanok, amelyek – ahogy a Startra kész nemzetben említett példák is – felismerik, hogy nem érdemes sokat tervezgetni és hezitálni – hanem egyszerűen bele kell vágni. Hogy kudarcaink miatt nem lehet az externáliákra (Izraelben a folyamatos háborúkra, nálunk a turáni átokra, az orosz megszállásra, az elmúlt nyolc, tizenhat, ötven, száz, vagy ki tudja hány évre) hivatkozni. Aztán persze olyanok, amelyek, hangozzék bármilyen furcsán is, de felismerik: nem érdemes európai módon precízkedni, hanem, merész (pestiesen: tökös, izraeliesen: hücpe) módon egyszerűen csak bele kell vágni és csinálni kell. Olyan vállalkozások, amelyek megértik, hogy a bukás valamiféle káros vagy rossz dolog, hanem természetes része a vállalkozói létnek, és szinte csak annak elviselésén keresztül lehet közelebb jutni a valódi sikerhez, és persze, hogy a vállalkozásban és cégvezetésben is a tekintélyelvűség nem csak hihetetlenül káros, de veszélyes dolog is.

A Startra kész nemzet nem tartalmaz sikerrecepteket, nem ad tanácsokat arra vonatkozólag, hogy miként indítsunk vagy vezessünk sikerre egy vállalkozást, de egy biztos: hatalmas kedvet csinálhat annak megpróbálásához. Kár, hogy nem öt évvel ezelőtt került a magyar olvasók kezébe.

gergely_erdos

A szerzőről:

2002-ben két társával mert nagyot álmodni, és létrehozta az Insomnia Reklámügynökséget, amelynek időközben egyedüli tulajdonosa lett.

A Budapesti Műszaki Egyetem után a Harvard Business School keretein belül tett szert újabb tapasztalatokra. Korábban a saját fejlesztésű navigációs szoftvereivel világhírnevet szerzett Nav N Go kommunikációs vezetőjeként bizonyított. Ügyvezetőként kevés szabadidővel gazdálkodhat, de ha teheti, legszívesebben síel vagy vitorlázik.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .