A cég fejlődéséről az Insiderblog is beszámolt itt, itt és itt. Most a gyártástrend.hu cikkét közöljük, eredetiben itt olvasható.

Két és fél évvel ezelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) három hallgatója, Eisenberger András, Lám István ésSzebeni Szilveszter – Buttyán Levente oktatói támogatásával – odáig jutott egy fejlesztéssel, hogy felvetődött a gondolat: az ötlet továbbfejlesztésére, megvalósítására és értékesítésére céget kellene alapítani. A gondolatot tettek követték: létrejött a spin-off vállalkozás, kockázati tőkét vontak be, majd a cég elkezdett bővülni.

A jelenleg 15 belső munkatársat foglalkoztató társaságnál gőzerővel folyik a munka, a létszám folyamatosan nő, eredményeik iránt külföldön is érdeklődnek. Úgy tűnik tehát, hogy a Tresorit Kft. megfelel az innovativitás, a naggyá válás és a nemzetközi piacon való eredményes szereplés – azaz a startup cégek – fő kritériumainak. A jelenlegi állapothoz azonban nem minden zökkenő nélkül vezetett az út. Az elmúlt két év tanulságokkal szolgálhat más, hasonló cipőben járó fejlesztők, vállalkozók számára.

Maga az ötlet: kliens oldali titkosítás

Bevett gyakorlat, hogy a felhőalapú tárolórendszerekben az adatokat a szerver oldalán titkosítják. Ha tehát egy arra jogosult felhasználó le akarja tölteni az adatokat a felhőből, a titkosítást a szerveroldalon fel kell oldani. Szakértői vélemények szerint ez a megoldás nagy kockázatot rejt magában, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy illetéktelenek is hozzáférnek az adatokhoz.

Lám István, a Tresorit ügyvezetője és munkatársai máshonnan közelítik meg a problémát. Kliens oldali titkosítást alkalmaznak, majd az ily módon védett adatokat helyezik ki a felhőbe. Az alkalmazott titkosítási eljárás igazi újdonsága, hogy mindig csak az éppen jogosult felhasználók képesek dekódolni az állományt, következésképpen egyszerűvé és biztonságossá válik a felhőalapú fájlmegosztás. Egyfajta „biztonságos dropbox” alakítható tehát ki, amit az üzleti világ szereplői, elsősorban a kis- és középvállalatok, de akár a bankszektor képviselői is alkalmazhatnak.

Kezdeti lépések

Jóllehet Lám István műegyetemi hallgatóként már 18 éves korában céget alapított, majd azóta további kettőt hozott létre, hallgatótársaival közös negyedik vállalkozása – a Tresorit – sem indult simán. A fiatal fejlesztők cégüket egy olyan hallgatói ötletre alapozták, amelyből a BME CrySyS laboratóriumában már kezdett formálódni egy projekt. Ilyen körülmények között a fő gondot a szellemi tulajdonjogok tisztázása jelentette.

– Teljesen jóhiszeműek voltunk, nem akartunk semmiféle szabályt kijátszani, vagy a Műegyetem esetleges jogos szellemi tulajdonát „lenyúlni”, csupán korrektül meg akartunk egyezni. Erre vonatkozóan azonban sajnos akkor még nem volt, de talán még ma sincs bevett gyakorlat. Felmerült, hogy legyen az egyetem is tulajdonos a cégben, hiszen ott kezdtük a munkát, illetve a Műegyetem neve alatt adtuk be a szabadalmunkat. Emellett rengeteg egyéb kérdést is tisztázni kellett volna.

A folyamat azonban iszonyatosan lassan haladt; 2010 novemberében jeleztük első cégalapítási szándékunkat, és 2011 szeptemberéig nem történt érdemi előrelépés. Az volt az érzésünk, hogy leendő kis cégünk az egyetem számára nem hangsúlyos kérdés, és ügyünk valahova az akták mélyére csúszott. Minket viszont sürgetett az idő, ezért végül úgy döntöttük, hogy nem az egyetemmel alapítunk céget, hanem mi, magánszemélyek leszünk az alapító tulajdonosok. Csak jelzem, hogy ezután a cégalapítás folyamata mindössze két napot vett igénybe – tájékoztat Lám István.

A Tresorit Kft. 2011 szeptemberében alakult meg. Ezzel természetesen nem lehetett a „szőnyeg alá söpörni” a szellemi tulajdon jogi kérdéseit. Az ötletgazdák végül megállapodtak az egyetemmel, ám a folyamat meglehetősen hosszúra nyúlt. – Halott gondolat volt, hogy az egyetem tulajdonos legyen egy spin-off vagy startup vállalkozásban. Annak dacára mondom ezt, hogy a Műegyetemen a technológiatranszfer már előrehaladott állapotban van. Hazai viszonylatban a BME kétségtelenül éllovas, ám a külföldi gyakorlattól még elmarad, azaz a technológiatranszfer nem elég érett ahhoz, hogy az egyetem induló vállalkozásokban vegyen részt. Ráadásul nincs az intézményben elég döntéshozó, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon.

Azt javaslom tehát, hogy ha valaki spin-off vagy startup vállalkozásra adja a fejét, egyelőre ne is gondolkozzon az egyetemmel közös cégben. Egy induló vállalkozásnál ugyanis az időfaktor nagyon sokat számít – mutat rá Lám István.