Öt szakértői tipp a Silicon Beach-ről, hogy cége ne kerüljön behozhatatlan hátrányba a digitalizációs versenyben!

A digitalizáció már szinte napi beszédtémává vált a magyar vállalkozások életében, azonban a statisztika azt mutatja, hogy a hazai vállalati szféra a gyakorlatban még igencsak le van maradva a fejlettebb gazdaságokhoz képest a technológiai érettség terén. Az Európai Unió 2019-es Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint az EU tagállamok rangsorában hazánk a sereghajtók között szerepel mindössze a 23. helyezést elérve. De mit tehetünk vállalatvezetőként, hogy a győztesek oldalára kerüljünk ebben a küzdelemben? A választ 5 szakértői tippben gyűjtöttük össze, az amerikai piacon is aktív Stylers Group információs technológiai szolgáltató cégcsoport segítségével.

Az Európai Unió elsősorban az Eurostat adataira alapozva egy külön mérőszámmal értékeli az egyes tagállamok teljesítményét a gazdaság, illetve a társadalom egészének digitális érettsége, valamint versenyképessége terén. A DESI (Digital Economy and Society Index) összesen öt területen méri az egyes országok fejlettségét, vizsgálva a hozzáférhetőséget a szélessávú internet kapcsolathoz, az állampolgárok digitális készségeit, „írástudását”, az internethasználati szokásokat, a digitális technológiák üzleti integrációjának szintjét, illetve a digitális közszolgáltatások elterjedtségét, fejlettségét.

„Összességében pozitív folyamatok zajlanak a hazai vállalati szféra digitális érettsége és versenyképessége terén, azonban az Európai Unión belül is még mindig jelentős hátrányban vagyunk, ha a magyar gazdaság egészének digitális teljesítményét tekintjük. Továbbra is rengeteg kihívás vár tehát a magyar vállalatokra a digitalizációs folyamatban” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.
Aki hozzátette, hogy egyesült államokbeli – San Diego-ban székelő – leányvállaltuknak köszönhetően első kézből látják a legfrissebb globális technológiai trendeket, melyekkel kapcsolatban elmondható, hogy általában legalább fél éves késéssel érkeznek meg hazánkba. Ezt a tudást, know-how-t és közvetlen tapasztalatot ültetik át a hazai piacra, a magyar vállalkozások szolgálatába.

A szakember az alábbi listában foglalta össze azokat a jótanácsokat, melyek segíthetnek elkerülni a vállalatok digitalizációjához kapcsolódó legjellemzőbb buktatókat:

  1. Legyen missziónk! – A cél határozza meg az eszközt és az oda vezető utat, ne maga a digitális transzformáció igénye! A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy alaposan át kell gondolni, hogy mi is az a feladat, amit egy vállalat le szeretne egyszerűsíteni a digitalizáció által, ezután pedig erre megkeresni a legjobb megoldást. Nem feltétlenül azért van annyi választási lehetőség a piacon, mert mindenki szeretne hasítani egy szeletet ebből a tortából, sokkal inkább azért, mert rengeteg különféle fókuszt lehet meghatározni még egy elsőre látszólag nagyon hasonló igény mentén is. Egy egyszerű dokumentumkezelő rendszer esetén is érdemes szakértői segítséget kérni a legmegfelelőbb kiválasztásához, és nem pusztán a jó felhasználói visszajelzésekre hagyatkozva dönteni.
  2. Váltsunk időben! – A nagy, monolit rendszerek, amelyek például egy banknál abszolút jellemzők, nagyon nehezen kezelhetők, az átállás a mikroszervíz típusú megoldásokra pedig valóban komoly feladat. Éppen ezért sok esetben a már meglévő alapot toldozzák-foldozzák, így azonban később még nehezebb helyzetbe kerülnek majd, hiszen borzalmasan drága lesz a működőképesség fenntartása. Emellett a későbbi váltással az anyagi veszteség mellett akár pozíciókat is veszíthetnek a lemaradók.
  3. Válasszuk az agilis szemléletet! – A vízesés modell, vagyis az aprólékos, mindenre kiterjedő tervezés a nulladik kilométernél vonzó megoldásnak tűnhet, hiszen azt az érzést kelti, hogy mindenre felkészülten lehet nekikezdeni a fejlesztésnek. Azonban már számtalanszor bebizonyosodott, hogy nincs az az alapos tervezés, ami garantálja, hogy egy folyamat végig a kijelölt úton megy majd végig, kitérők nélkül. Az agilis módszertan sokkal jobban tudja kezelni azt a jóval életszerűbb helyzetet, amikor a legfontosabb pontok meghatározása után el lehet kezdeni a munkát.
  4. Az emberi tényezőt is vegyük figyelembe! – „Sok esetben látható, hogy pusztán a tudás alapján állítják össze a fejlesztői csapatokat egy projektre. Az, hogy a projekten dolgozó kollégák alapos és naprakész tudással rendelkezzenek, valóban elengedhetetlen, de még így is kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha nem megfelelő a csapat összetétele. Nálunk a szakmaiság mellett arra is odafigyelünk, hogy olyan emberek dolgozzanak együtt egy projekten, akik egymást kiegészítve képesek a hatékonyabb munkavégzésre. Éppen ezért rendszeresen mérjük a soft skilleket is a DISC és a mozgatórugó tesztek segítségével. Külön általunk fejlesztett mobilalkalmazásunk van, ahol folyamatosan mérjük a csapattagok hangulatát és munkavégzés típusát” – mondta el Gönczy Gábor.
  5. Támogassuk a munkavállalókat az új technológiák alkalmazásában! – Míg régebben egy diploma, vagy szakma megszerzésével az ember élete végéig biztos alapot teremthetett magának, ma már akár 3-5 évente teljesen meg kell újulnia. Lojális, elkötelezett munkavállalóink lesznek, ha olyan oktatási platformokat teremtünk, amivel segíteni tudjuk őket ebben a megújulásban, ez pedig az egyre gyorsabban pörgő üzleti világban felbecsülhetetlen érték lehet! Számunkra a tanulási görbe is nagyon fontos, hiszen folyamatosan jelennek meg az új technológiák. „Az ember, a humán erőforrás átdigitalizált világunkban is megtartotta központi szerepét. Cégcsoportunk éppen ezért bővítette közel három évvel ezelőtt portfólióját a Braining Hub IT oktatási központtal, hiszen így a vállalatok egyik legégetőbb problémájára a munkaerő- és a digitális szakértelem hiányára is megoldást tudunk nyújtani” – zárta gondolatait a szakember.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..