Hogyan szerezz tőkét? – 2. rész

Az előző részben a startup ötlet buktatóit, és a ránk váró nehézségekkel kezdtük. A 2. részben az induló csapattal kapcsolatos kihívásokkal folytatjuk!

 

6. Egyedül vagy többen?

A befektetők leginkább azt szeretik, ha két vagy három fő alkotja egy induló startup csapatát. A legjobb, ha a teamben van egy üzleti vezető, egy megszállott és felkészült szakmai guru, és persze néhány lelkes technológiai vagy szakmai ember. Figyelj arra a stáb összeállításánál, hogy minden tag lelkes, tettre kész legyen, és higgyen az ötletben. Mindenki készüljön a túlórára és az aktív csapatmunkára. Tartsatok össze! Ez a startup éltető ereje és a későbbi siker záloga. Esetleg már most érdemes arra gondolnod, hogy mindenki ki fog-e bírni 2-3 év nélkülözést és áldozatos munkát. Erre érdemes már jó előre felhívni a csapatod figyelmét és ha olyan tagod van, aki ezt nem vállalja, akkor azonnal búcsúzzatok el egymástól! A csapat kapcsán törekedj a hosszú távon megbízható, és elkötelezett emberek kiválasztására.

KONKLÚZIÓ: a startup nem egy ember, hanem egy kitartó csapat! 

 

7. Gond, ha van saját pénz is?

Nem baj, sőt a befektető lelkesebb lesz, ha azt látja, hogy a saját százezer forintjaitokból képesek vagytok akár prototípusig vagy az első ügyfélig eljutni. Az csak jó, ha többen dobjátok össze a pénzt. Ez az ügy komolyságát és elhivatottságotokat jelzi. Ne szégyelld azt sem, ha kevés pénzből építitek az ötletet. Ez a ti szinteteken ugyanolyan nagy kockázat, mint egy befektetőnél a nagy összegű tőke beruházása. De ettől válik komollyá az elkötelezettségetek. Viszont ha “alapítói” pénz kerül a dologba, akkor érdemes tisztáznotok (és leírni!), hogy ezért kit mi illet meg. Később ebből komoly vita és szakítás lehet. Szóval örülj a közös pénznek, de vigyázz is vele, hiszen pár év múlva sok kellemetlenséget okozhat, ha nem tisztáztátok ki miért adta a projektnek a pénzét.

KONKLÚZIÓ: nem árt, ha a csapat pénze is benne van. De ez nem elvárás.

 

8. Kell céges forma a befektetéshez?

Nem kell, sőt néha egyszerűbb, ha tisztán követhető rendszerben állsz össze a társaiddal. És mindenre nem csinálsz egyből céget. Persze előre tisztázni kell mindenkivel az alapvető felállást és a várható tulajdonrészeket. Azt is követned kell, hogy ki mennyi pénzt fordított a projektre, hogy később még véletlenül se lehessen vita. Ha ez áttekinthető, akkor a befektetőnek – akár cégstruktúra nélkül is – meg fog felelni. Ő úgyis megmondja, hogy pontosan milyen céget kell csinálnod, ha befektet. Persze ha rákérdez, akkor el kell tudnod mondani, hogy milyen vállalkozásban és struktúrában gondolkodsz, ki milyen beosztásban fog dolgozni, és mit fog csinálni. Érdemes ebből előre felkészülnöd.

KONKLÚZIÓ: cég nélkül is startup a startup. A lényeg, hogy meg tud hódítani a világot. 

 

9. Jelentkezhetek pályázatokra, versenyekre?

Igen, sőt igazából főleg ezzel kell telnie az alapozás időszakának. A pályázatok, versenyek rengeteg visszacsatolást, ötletet, tanulságot adnak és akár befektetői kapcsolatokat is jelenthetnek. Végy részt nyugodtan a StartUp Undergroundhoz hasonló kezdeményezésekben, vagy keress meg hazai inkubációs intézményeket. Figyeld az Insider blog eseménynaptárát, ahol számos startup versenyt vagy aktuális közösségi eseményt találhatsz. Ezekre járj el, és tanulj!

 KONKLÚZIÓ: a startup ökoszisztéma alapvető része a közösségi események és versenyek “hálózata”. Ezeken még a legnagyobbak is részt vesznek (pl. Google) 

 

10. Hol tanulhatok?

A legjobb, ha rendszeresen olvasod a szakmai blogokat. Nemzetközileg a legfontosabb források a TechCrunch  és a Mashable szakblogok. Az ezeken megjelenő információk mellett olvasd az egyes startupversenyek és -konferenciák híreit is. Ilyenek például a LeWeb (leweb.net), a GeekNRolla (geeknrolla.com) és a Seedcamp (seedcamp.com) regionális rendezvényei és versenyei. Itthon hasonló rendezvények a Blind Investment, vagy a Startup Weekend, vagy számos Meetup. Ezekre be is nevezhetsz, érdemes pályáznod!

 

11. Járjak közösségi helyekre?

Igen, mindenképpen, hiszen ezek a startup-ökoszisztéma fő mozgatórugói, a tudásátadás legfontosabb fórumai. Ismerkedj meg személyesen más induló vállalkozások vezetőivel, beszélgess velük a tapasztalataikról. Erre alkalmas hazai helyek a Meetup rendezvényei (blog.meetup.hu), a StartUp Underground workshopjai (www.suu.hu). Vagy érdemes ellátogatnod olyan smart office-okba, ahol komoly startupélet folyik. Ilyenek itthon például a Colabs és a KoWerk közösségi irodahelyek. Idehaza a startupvilág öt éve fejlődik, légy te is aktív tagja!

—–

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK:  A folytatásból megtudhatod, hogy miként szerezz tőkét, mennyit kérj, és milyen szisztémában!

Kapcsolódó posztok:

One thought on “Hogyan szerezz tőkét? – 2. rész

  • 2012. december 11. kedd at 14:20
    Permalink

    Hát igen, a kockázati befektetők valóban jobban szeretik a csapatokat, mint az egyszál ötletgazdát.

    Ennek persze távolról sem az az oka, mintha az egyetlen ember megélhetését is csak szűkösen biztosító 80-160 ezer dolláros “magvető” befektetéshez indokolt volna egy többfős csapat meglétét megkövetelni.

    Inkább arról van szó, hogy a befektető számára a többfős csapattal sokkal könnyebb (oszd meg, és uraljkodj) tárgyalni, mintha az ötletgazda nem egy munkavégző csapat tagjaként, hanem az ötlet kizárólagos tulajdonosaként ül le tárgyalni.

    A csapatban ugyanis többnyire csak egy ember az ötletgazda, a többi már a megvalósításhoz szükséges szakmai vagy üzleti képességeket birtokolja. Ezeket pedig ezerszer könnyebb kilóra felvásárolni, mint a projektben minimum résztulajdonosi szerepre vágyó ötletgazdát.

    Ezért a csapat felállítása előtt az ötletgazdának duplán fontos az ötlethez és a projekthez kapcsolódó a szellemi tulajdonjogokat tisztázni, és iparjogvédelmi lépésekkel előre bebiztosítani.

    A csapattagok pénzének felhasználása valóban komoly megfontolást igényel.
    Mivel pedig a kezdő lépésekhez már egy minimális tőke is hatalmas segítségnek tűnik, ezért rengeteg ötletgazda megy bele abba az egyirányú utcába, hogy minimális összegű támogatásokért cserébe már az előkészítő szakaszban kisebbségi tulajdonossá küzdi le magát.
    Ez pedig azért veszélyes, mivel ha ezek a kezdeti “mikrobefektetők” túl nagy beleszólást kapnak a projektbe, akkor a hibás döntéseikkel nagyon hamar zátonyra tudják vinni a projektet.

    Céget ma már nagyon könnyű alapítani, ezért azt hihetnénk, hogy a startup számára a cégalapítás a legkevésbé sürgős dolog.
    Pedig ennek pont az ellenkezője az igaz.
    A cég lényege ugyanis pont abban van, hogy egy adott tevékenységet minden mástól elkülönítve kezelünk.
    Kicsit vulgárisan fogalmazva: ha magánszemélyként szerződsz a befektetővel, akkor még a gatyádat is lehúzhatja rólad. Ha viszont csak a céged szerződik a befektetővel, akkor kudarc esetén fehér asztal mellett tárgyalhatjátok meg a kudarc okát, és utána emelt fejjel sétálhatsz ki az ajtón.
    De a cég már csak elszámolási és adózási szempontból is annyira előnyös, hogy többnyire még az egy szál gatyában utcai énekléssel foglalkozó startup számára is megéri cégalapítással kezdeni.

    Amúgy pedig a startup által korábban alapított cég semmiben sem akadályozza a startupot.
    Tehát bármikor átalakíthatja, vagy megszüntetheti a céget, ha valami jobbat talál.
    Vagyis a befektetővel való tárgyalás előtt alapított cégnek igazából csak előnyei vannak.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.