Sorozatunkban a hazai egyetemek tudástranszfer szervezeteit vesszük sorra. Ezeknek köszönhetően egyre több diák, oktató és kutató vág bele spin-off cégek alapításába, és aktívabbá válnak a nagyobb vállalatokkal is a kutatási kapcsolatok. Második riportunkban a Szegedi Tudományegyetemet mutatjuk be.
Elsőként indult be a technológiatranszfer intézményesített rendszere Magyarországon Szegeden 2003-ban. Az egyik legjelentősebb hazai biotech cégnél, a Solvo Zrt.-nél a nemzetközi szabadalmi jogban és cégvilágban tapasztalatokat szerzett Buzás Norbert vezetése alatt alakult ki a rendszer. Ekkor még az egyetem, a város és az MTA Biotechnológia Kutatóintézetének együttműködésével alakult meg a Biopolisz Kft. a spin-off cégek segítésére és az üzleti feladatok végrehajtására. Mióta az egyetem 2009-ben ismét a kezébe vette tudásmenedzsmentjét, a társaság az iparjogvédelemmel és a szabadalmazási ügyintézéssel foglalkozik, például a G&G Kft. vasúti gyomirtó rendszerénél segédkeztek ebben. Az új tudástranszfer szervezetben kiemelt figyelmet fordítanak az Tisza-parti város biotechnológiai és orvostudományi eredményeire, amik az elmúlt évtizedben tucatnyi sikeresen értékesített szabadalmat jelentett. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetnek a nagyvállalatokkal való együttműködésre, a hazai Richter Gedeon és Egis gyógyszergyárak után a GE Healthcare is itt nyitott kutatás-fejlesztési központot, amik számos ipari megrendelést is adnak az egyetemnek – ezek bevételeinek is 1,5 százalékát az innovációra fordítják. Kevésbé ismert, hogy a MOL számára is sok innovációt végeznek az algyői gázmező feltárása után megalakult kémiai kutatócsoportok. Egy sikeres, világszerte értékesített termék a Hilase Kft. földgáz-minőség ellenőrzője, mely cég elindításában az egyetemi technológia transzfer iroda is segédkezett.
Az egyetemen a gyógyszerfejlesztésre külön stratégiát is alakítottak ki, ezen a speciális területen felmérték a műszaki infrastruktúrát és a kutatatói kapacitást, nehéz kérdés ugyanis eldönteni, hogy az igen csak drága fejlesztési folyamatban meddig érdemes, és egyáltalán lehetséges elmenni. Egy gyógyszer teljes kifejlesztésére nem hogy egy hazai egyetemnek, de talán egyik magyar vállalkozásnak sincs meg a megfelelő szakmai és még inkább anyagi lehetősége.
Az utóbbi időben informatikai fejlesztésből is egyre több van a városban. Az olyan nemzetközi nagyvállalatok, mint a Nokia vagy Siemens mellett több magyar start-up is nyitott irodát a városban az informatikai képzésre alapítva, mint például a Dolphio Kft. vagy a világszerte 125 millió felhasználóval rendelkező LogMeIn. Az SZTE-nek nem volt lehetősége saját inkubációs ház indítására, de EU-s támogatással már ilyen is nyílt 2011-ben a városban.
Az egyetemi Technológia Transzfer Iroda sikerként könyvelheti el, hogy hét spin-off cégük is van, és 40 szabadalmat vittek keresztül az utóbbi majd’ egy évtizedben, és egyre több ígéretes eljárást kezdenek meg. Bár több kockázati tőkealappal is kapcsolatban állnak, inkább az üzleti angyalok felé nyitnának. Buzás Norbert, aki 2006 és 2009 között a ValDeal találmányi menedzsment társaságnál dolgozott, nemzetközi kapcsolatai sokat segítenek a piacosításban. Az alapok helyett a kisebb befektetést is eszközölő és az eredményekre akár tovább is várni hajlandó üzleti angyalok felé nyitnának. További lehetőséget látnak az autóipari kapcsolatokban: a már Knorr-Bremse-vel már meglévő együttműködés a Kecskemétre települt Mercedes-szel bővülhet a közeljövőben