A startupEUvents Párizs, Helsinki és Bécs után Budapestet helyezte fel az európai startup térképre. Egy Záboji Péterrel folytatott interjú formájában számolt be a hazai ökoszisztémáról, amit magyarosítva most mi is közlünk.
A cikk eredetije itt található
Záboji Pétert az European Entrepreneurship Foundation elnökekét ismerik a startup vállakozók és vállalkozói kultúra iránt érdeklődök. Péter Budapesten született, Németországban végezte iskoláit, karrierjét a Siemensnél kezdte, dolgozott Münchenben, Londonban és New Yorkban is. 1992-ben vágott bele a vállalkozói életformába, több céget is alapított, például az IFCO-t és az EUTEX-et. A vállalkozói oldal után a befektetőire váltott, és több sikeres felvásárlást és exitet vezényelt le. 2003-tól a párizsi INSEAD, a talán leghíresebb elitfejlesztü iskola professzora. Jelenleg fő feladatának a vállalkozási szemlélet közép-európai elterjesztését tekinti, rendszeresen szervez előadásokat, találkozókat és képzéseket.
Vincent Jong: Péter, köszönöm , hogy időt szakítottál. Önéletrajzod alapján sok mindent láttál a világban, miért döntöttél úgy, hogy Budapestre helyezed a székhelyed?
Záboji Péter: Budapest az egyik legszebb nagyváros Európában. A megélhetési költségek igen csak kedvezőek, és a régió enyhe és napos klímája is kedvező. A felsőoktatás színvonala is jó, olyan kiemelkedő egyetemekkel, mint a BME (a helyi MIT), a Corvinus üzleti képzései és a Semmelweis Egyetem orvosi és biotechnológiai képzései, ráadásul ezek mindegyike elérhető angolul és németül is. 1992 óta az ESSCA (link) business school is letelepedett a városban, ahogy fontos a Soros György által támogatott CEU is.
Mik azok az előnyök, amit startupok részére kínál Budapet?
Elsősorban az European Investment Fund (EIF) pénzeszközei t lehet kiemelni, amik a JEREMIE program részeként bőséges kockázati tőke forrásokat biztosítanak. A következő seed (mag) tőke befektetési kör a következő hónapokban indul. Mivel a startup szcéna most ébredezik, igen csak gyors a növekedés, és viszonylag könnyen lehet tehetséges fiatalokat jó ötletekkel találni, ami biztosítja, hogy ezek közül sok hosszabb távon is sikeres lesz.
Inspiráló, hogy nagy számú német, angol, francia és amerikai közösség lelhető fel a városban, minden korosztályban. Továbbá számos magyar származású manager tér haza bőséges ismeretekkel, amit megpróbál megosztani az induló cégekkel. Összefoglalva azt mondanám, hogy sok tehetséges és keményen dolgozó ember van Budapesten. A kulturális sokszínűség és a számos nyelv ismerete kiváló lehetőséget biztosít mindazoknak, akik egy globális üzleti rendszert szeretnének felépíteni.
Azt mondtad, hogy növekszik a startup szcéna. Mika azok az iparágak és területek, ahol jelentős a fejlődés?
A legtöbb sikersztroi az informatikai területről származik, főleg szoftverek és applikációk területéről. Ezen belül viszont már nem lehet egy speciális területet megnevezni, a kezdő vállalkozások nagyon sok félte területet lefednek.
Nagy a mozgolódás a mobil fejlesztések területén és a fizetési megoldásokban. Létezik már magyar Kickstarter is indulj.be néven, de a Groupon példáját is többen követték.
Mely budapesti startupok munkássága emelkedik ki?
A legismertebb egyértelműen a Prezi, akiknek 10 millió felhasználójuk van világszerte, és 14 millió dollár befektetést kaptak az Accel.-től. Másik példa a LogMeIn, megoldásukkal távolról lehet számítástechnikai eszközökhöz hozzáférni egyszerűen és biztonságosan (még utólag a Ustream kerülhet a lisátra). Az IndexTools webanalitikai céget a Yahoo! vásárolta fel. A Gravity Technologies e-kereskedelemhez fejlesztett ajánló rendszerét is világszerte használják, ahogy igazi siker a NNG (korábban Nav N Go), akik a világelsők a navigációs piacon.
Ezek mind erős technikai megoldások. Esetleg más területekről is tudnál példákat mondani?
Itt van például a ChocoMe, akik egyéni csokit készítenek a felhasználóiknak. Kuponos kedvezményeket kínál a Kuponvilág a hazai piacon, a DragonTape viszont már nemzetközileg is közkedvelt: segítségével YouTube videók és Soundcloud számok mixjeit lehet elkészíteni. A Remagine Technologies ingatlan üzemeltetőknek segít a működési költségek csökkentésében.
Több cég is foglalkozik zene szolgáltatással, összekapcsolva a közösségi médiával, ilyen például a Mixgarés a Noispot is. A Pocketguide okostelefonokra készít városkalauzokat.
Részletesebb lista és a startupokkal kapcsolatos hírek fellelhetők az Insiderblog-on.
Hol találhatók meg a városban a fő közösségek?
A mi szervezetünk, az European Entrepreneurship Foundation fontos szereplő ezen a területen. A szervezet úgynevezett ‘accelerator courses’, magyarul talán vállalkozás serkentő képzések szervezésével foglalkozik, szervezünk Jeremie kockázati tőke versenyeket.és film vetítéseket. Több inkubációs központ is van, kiemelkedik a CoLabs Center, ami szintén számos versenyt és megmérettetést szervez, de hasonlóan működik a MyCorporation is. Májusban nyílik a következő, a DBH kockázati tőke alap szervezésében. (természetesen erről mi is hírt adtunk.)
Ha az eseményeket nézzük, mik a legismertebbek?
Az EEF több eseményt is szervez, itt van például a First Monday, ahol a vállalkozók és a befektetők találkozhatnak. A Speaker Series eseménysorozatunk során berlini, San Francisco-i vagy londoni sikeres vállalkozók osztják meg tapasztalataikat. E reggeli rendezvényeinken sikeres magyar üzletemberek teszik ugyanezt.
A CoLaBs negyedévente rendez versenyeket, a Startup Underground konferenciát és versenyt évente rendezik, az idei nem rég zajlott le. Szintén fontos a Barcamp, 2012-ben itt fordultak meg az alábbi cégek: Ingyenhívó, Ma este Színház! és a Moly.hu.
Keményen dolgozom azon, hogy a Seedcamp is a városba jöjjön még idén!
Kinek kell Budapestre mennie az ottani startup szcéna miatt?
Budapest kiváló lehetőség nyújt azoknak, akik megbízható szakembereket keresnek cégükhöz, de itt könnyen kockázati tőkéhez is lehet jutni. Amiben hiányunk van, az a saleses szakemberek, akiknek a kisujjában van, hogyan lehet globálisan értékesíteni és ezzel dinamikusan fejleszteni egy céget. És, ahogy sejthetően más országokban is, ninja kódolóból és rocksztár dizájnerből is határozottan hiány van.
Végül mit üzenne az európai vállalkozóknak?
A 20. század a tudománymenedzsmentről és az üzleti iskolákról, a business schoolokról szólt. Most egy olyan vállalkozói érába értünk, ami 50 éve kezdődött a Szilícium-völgyben. Ez a szemlélet Európába 20 éve érkezett meg, Londonból indult a kontinensen hódítóútjára, és most jutott el Európa keleti felébe. A mi feladatunk az, hogy bekapcsoljuk Budapestet ebbe az európai kulturkörbe, és felpörgessük a régiót.