Közép-európai versenynek adott otthont Budapest, amit egy hazai versenyző nyert. A Global Impact verseny célja olyan innovatív ötletek felkutatása volt, amik minél több ember mindennapját tudja megváltoztatni. Beszámolónk a döntőről.
Május 4-én, pénteken a Sofitelben került sor a döntőre, ahol több százan jelentek meg, köztük olyan hírességek, mint Bojár Gábor, Rubik Ernő vagy Oszkó Péter. Ebből is látszik, hogy az első alkalommal megrendezett, a Szilícium-völgy tech-gurui által alapított Singularity Egyetemet által kiírt első régióbeli Global Impact verseny igen rangosra sikeredett. Ezen a legelőremutatóbb projekteket és innovátorokat keresik, akik potenciálisan milliók életminőségén javítanának. A verseny honlapja iránt ötezernél többen érdeklődtek, és nyolc országból ötvennégy pályázó keresett válaszokat az egészségügy, az oktatás és a biztonság legfontosabb kérdéseire. A zsűri kiválasztotta a hat legkiválóbb pályázatot, amelyek Bulgáriából, Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról érkeztek. A szervezésbe helyi szereplők is bekapcsolódtak: a GE Healthcare Magyarország, a PortfoLion és a Valley Connect mellett az egyik legrangosabb hazai startup verseny, a Startup Underground is segítetett, illetve a közép-európai térségben aktív European Entrepreneurship Foundation és a TedX Danubia. A versenynek köszönhetően Budapest még ismertebb startup bázis lehet a régióban.
Szerintük is a legjobb ötlet nyerte a versenyt, Várnagy Priszcilla Be-novative rendszere cégeknek kínál lehetőséget a brainstorming és a tesztelés kiszervezésre. Látszik, hogy a legnagyobb, több tíz vagy százezer embert foglalkoztató multik nagyon is igényelnék a friss ötleteket, egyre terjed az open innovation, azaz egyre nyitottabbak, egyre több startupot akarnak bevonni az innovációs folyamatba, ugyanis a nagy cégek lelassulnak, és hamar veszteségessé válhatnak, különösen az új technológiákat felvonultató iparágakban – elég a pár éve még irigyelve figyelt Nokia vagy Sony szenvedéseire gondolni. A magyar pszichológus online felülete ezért jó eséllyel nagyot is durranhat, hiszen egy zárt, letisztult rendszerben párhuzamosan a világ minden részéről sokan tudnak egy-egy problémát több szemszögből szemügyre venni. Ez egy igazi globális megközelítés, ami a Singularity University céljaihoz igen közel áll. A nyertes, a fődíj részeként elutazhat a Singularity University 30.000 dollár értékű nyári programjára, melynek során minden költségét az egyetem fedezi. Ezen felül a győztes és a döntősök választhatnak az Autodesk szoftverei közül 10.000 dollár értékben.
Rátai Dániel 3D-s rendszere bár nagyon látványos és jól működik, nem derült ki, miben segítené elő milliók életminőségét. Szerintük ez hasznos lehet a térben tervezőknek vagy akár az orvoslásban térbeli modelleken felmérni a betegek helyzetét, vagy akár műtéteket előre begyakorolni, de például a cég által annyira erőltetett oktatásban más nézők sem értették miért jó, ha a nebuló 3D-ben látja az univerzumot forogni, és esetleg arrébb lökhet néhány bolygót. A zsűri tagjai sem értették, hogy most mi is az igazi cél: egy jól használható speciális tervezői termék, vagy egy szórakoztató tömegtermék. Rátai Dániel szerint az egyre terjedő térbeli nyomtatókhoz lehet hasznos a Leonar3do, mivel így szinte bárki előállíthat hipp-hopp 3D-s tartalmakat – viszont ez a fejlesztésük még folyamatban van. Ahhoz, hogy bárki ilyen rendszert vegyen otthonra, a jelenlegi néhány ezer dolláros árat jelentősen csökkenteni kellene, de akkor sem valószínű, hogy emberek százmilliónyi szeretnének térbeli modellezni laptopjukon vagy PC-jükön. A már lassan egy évtizedes, 2004 óta tartó fejlesztés alatt az üzleti modellre kellett volna nagyobb hangsúlyt fektetni, ami a Portfolion 2011 évi befektetésének köszönhetően kezdődött meg. Reméljük hamarosan megjelennek a fogyasztói igényeket kielégítő szolgáltatások.
Plevka Vaclav forgalom szabályzó algoritmussal pályázott. A cseh forgalmi irányítási ötlet a dugókat csökkentené, egyenesen azok megszüntetését ígéri. Bár a megfelelően megválasztott forgalomtechnikai módszerekkel, fejlett informatikai támogatással valóban elérhető, hogy ugyanakkora kapacitású úton több autó közlekedhessen, de kétséges, hogy az előadásban 2050-re a mai 800 millió helyett vizionált 4 milliárd autóval bármilyen optimalizálás elbánna. Bár az ötlet, hogy infrastruktúra építése helyett informatikai megoldásokkal – például összetett intelligenciával működtetett jelzőlámpákkal – olcsóbban lehet a dugókat csökkentő megoldásokat elérni szerintünk is egy fontos terület. Erről viszont városi és országos döntéshozókat kellene a mostaninál látványosabb példákkal és költség-haszon számításokkal meggyőzni.
Egészségügyi problémával többen is foglalkoztak, a lengyel Gaczkowska Agnieszka a gyógyszereket osztaná el optimálisabban egy web-alapú nyilvántartás segítségével. Sokszor előfordul ugyanis a legfejlettebb országokban is, hogy hiány alakul ki speciális gyógyszerekből, miközben a nagyobb kiszerelések miatt másnak otthon jelentős készlete lehet belőle. Ötlete szerint ezt mind nyilván kellene tartani, és hiány esetén lenne kihez fordulni. Emellett a már nem használt gyógyszerek továbbadása csökkentené a jelentős problémákat okozó gyógyszerhulladék problémáját. Az ugyanis veszélyes hulladék, de sokan nem megfelelően bánnak vele. Ha nem is magánszemélyek, de egészségügyi intézmények között hasznos lehet a megoldás a gyógyszerproblémák elkerülésére: a raktárkészletek nyilvántartásának összevezetésével nem kellene telefonálgatni és jobb lenne a tervezhetőség.
A bolgár Rakova Bogdana Graboo rendszerével személyre szóló diétát készítene. A webes és mobilos alkalmazás egyben egy digitális vásárlási asszisztens lenne, és segítene eldönteni mit és mikor együnk. Hasonló alkalmazásból okostelfonokra már rengeteg elérhető, ezekhez képest újdonságot nem tudtunk felfedezni.
Hazánkat képviselte a kézfertőtlenítési ellenőrző rendszereket fejlesztő Hand in Scan is. Haidegger Tamás meggyőzően prezentálta a rendszer szükségességét: hiába tudjuk ugyanis Semmelweis óta, hogy a higénia milyen fontos, még mindig a kórházi betegek 8 százaléka fertőzést kap a kórházakban, és emiatt csak a közép-európai régióban évente 60 ezren halnak meg! Rendszerükkel kézmosás után az orvosok és a nővérek pár másodperc alatt ellenőrizhetik, hogy valóban minden baktériumot sikerült-e eltávolítani. Világszerte kiépítették már kapcsolataikat az Egyesült Államoktól Szingapúrig, és várhatóan idén őszre készül el a végleges eszköz, amit már várnak a világ kórházai. A cégnek tehát minden adott a világsikerhez. Ami érdekesség, Semmelweishez hasonlóan kevés lett volna a magyar valóság az ötlet megvalósításához: a BME-sek is bécsi segítséggel tartanak a világhír felé, ugyanis az Osztrák Orvosi Innovációk és Technológiák Központja (Austrian Center for mediacl Innovation and Technology) is támogatja őket.