Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) legutóbbi éves statisztikái szerint a GDP arányában Magyarország vezet a Jeremie kihelyezésekben. A friss adatokat Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.vezérigazgatója kommentálja.
A friss EVCA éves elemzés legfontosabb megállapításai:
– 80%-os növekedés forrásbevonás és 6%-os növekedés befektetések terén az európai magántőke és kockázati tőke által
– Negyven milliárd euró forrásbevonás Európában 2011-ben, ez nyolcvan százalékkal több mint 2010-ben és a legmagasabb érték 2008 óta
– Hat százalékkal több befektetési szerződéses összeg 2011-ben 2010-hez képest
– Ötven százalékkal több megvalósult befektetés 2011-ben 2010-hez képest – ez megegyezik a 2005/6-os év adataival
– A befektetett 4800 cég nyolcvanöt százaléka kkv, megközelítően ezek fele húsz főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik
– A Jeremie program keretében kihelyezett kockázati tőke befektetések tekintetében a GDP (bruttó hazai termék) arányában mérve Magyarország Európa élvonalában van!!!
***
Forrásbevonás
– 2011: a piac magához tért és megindult a fellendülés
– Teljes forrásbevonás: 39.8 milliárd euró – 80%-os növekedés 2010-hez képest. Ez részben kockázati tőkealapok és növekedési alapoknak köszönhető; előbbiek 50%-os növekedést produkáltak előző évhez képest, utóbbiak pedig dupláztak. 2011-ben nőtt a lezárt tranzakciók száma; megközelítik a 2008-as 150-et. A növekedés a kivásárlási-és növekedési szegmensnek köszönhető; 2009-ben 27 lezárt deal-je volt a kivásárlási-és növekedési alapoknak, 2010-ben 47, míg 2011-ben 60 alap számolt be lezárt tranzakciókról.
– Kockázati tőkealapok legnagyobb befektetői: állami szervek, magánszemélyek és intézményi befektetők. Kivásárlási-és növekedési alapok esetében nyugdíjalapok, bankok és alapok alapkezelői.
– Területek szerinti megosztás: A bevont tőke 83%-a innen: Nagy-Britannia, Írország, Skandinávia, Franciaország és Benelux államok
Befektetések
– 6%-os növekedés 2010-hez képest, 45.5 milliárd euró értékben; ebből 3.9 milliárd kockázati tőke és 41.6 milliárd kivásárlási-és növekedési alapok
– A befektetések 91%-a kivásárlási-és növekedési alapokból származik; ugyanakkor a befektetett cégek számát vizsgálva a kockázati tőkealapok „vezetnek”; ők 3140, míg a kivásárlási-és növekedési alapok csupán 1860 (nyilván átlagosan nagyobb) cégbe fektettek be
– Mindkét alapok döntően kkv szegmensbe fektette (kockatőke: 99%, kivásárlási-és növekedési:61%)
– Legkedveltebb szegmensek: élettudomány, IT és kommunikáció
Kiszállások
– 50%-os növekedés 2010-hez képest (2011: 30 milliárd euró, 201: 20 milliárd euró)
– A teljes összeg 92%-át a kivásárlási-és növekedési alapok adták
– 1000-1000 cégből szálltak ki a kockázati tőke-és kivásárlási/növekedési alapok – ez kevesebb, mint 2010-ben
– Legelterjedtebb exit-ek: zártkörű és másodlagos eladások – (kiszállások 65%-a és 18.8 milliárd euró értékben)
– A kivásárlási alapoknál a szektor szerinti megosztás: üzleti-és ipari termékek, IT, fogyasztási cikkek. A kockázati tőkealapoknál a kommunikáció és társadalomtudományok.
***
Zsembery Levente (képünkön) kommentárja:
„Az európai kockázati tőke iparág tavalyi aktivitása – bár a 2010-es év eredményeihez képest előrelépés történt – továbbra is jelentősen elmaradt a válság előtti 2005-2008-as évektől. Azonban a magyarországi Jeremie-programnak sikerült betöltenie a neki szánt szerepet és dinamizálni a korai fázisú hazai vállalkozások finanszírozását.
A kelet-közép európai régió az alapok finanszírozása tekintetében továbbra is marginális szerepet tölt be, bár a végrehajtott tranzakciók számát tekintve kisebb a lemaradás. Ha pedig a befektetett összegek GDP arányos súlyát nézzük, a kép még kedvezőbb.
Különösen szembeötlő a magyarországi kockázati tőke iparág aktivitása: a befektetés célországa szerint GDP arányában mérve Magyarország a hatodik helyet foglalja el Európában; ezzel jelentősen meghaladjuk nemcsak a régió, de egész Európa átlagát is. Ez azért adhat okot bizakodásra, mert a tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol a korai fázisú finanszírozásban a kockázati tőke aktívabb, az innovációk nagyobb eséllyel érnek célt, ezek a vállalkozások felnőve a növekedés motorjaivá válhatnak.
Mivel ezek a források idehaza jellemzően a Jeremie-program keretében kerülnek kihelyezésre, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a program hazai eredményei már európai összevetésben is láthatóak. A cél persze az lenne, hogy a régió és Magyarország ne csak a GDP arányában, de abszolút értékében is érje utol Nyugat-Európát. Bízzunk benne, hogy a hamarosan kiírásra kerülő Jeremie II. program ezt a lendületet képes lesz továbbvinni.
A szektorokat vizsgálva a hazai Jeremie-program és az európai gyakorlat hasonlít: idehaza és Európa egészében is az élettudományok, az információtechnológia és a kommunikációs szektorban a legaktívabb a kockázati tőke. A befektetések számát tekintve az ügyletek közel 60%-át ez a három terület adja.
Ami az új források bevonását illeti, a korábban sokszínű kép egyszerűsödni látszik. A korai fázisú kockázati tőke befektetések területén (venture capital) a kormányzati szereplők léptek előre a legnagyobb finanszírozókká: míg 2007-ben még a források 10%-át biztosították (ami a finanszírozók között hatodik helyre volt elég), addig 2011-ben a kormányzati szektor már messze a legnagyobb, 35%-os súlyú szereplő volt. Eközben a kivásárlási tőke (buy-out) piacán az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak, alapok) domináltak, míg a generalista alapoknál a magánbefektetők váltak elsődleges finanszírozókká.
Ami a befektetések árnyoldalát illeti, 2011-ben a korai fázisú befektetések több mint ötöde a társaság bezárásával és a befektetés leírásával zárult. Bár ez a szám magasnak tűnik, a korai fázisú cégekbe befektetők ezzel a kockázattal együtt kell, hogy éljenek. A cél, hogy portfólió szintjén olyan hozamot tudjunk biztosítani a befektetőknek, ami elég vonzó ahhoz, hogy a megszerzett hozamot később is kockázati tőkebefektetésekbe forgassák vissza, tovább javítva a gyorsan növekvő cégek forrásbevonási lehetőségeit.”