Miért nem terjed a távmunka?

A hátrányos helyzetű térségekben és a fejlettebb városoktól távol lakók, a mozgásukban korlátozott személyek vagy a GYES-en lévő kismamák számtalan lehetőséget megragadnának, hogy legális jövedelemhez jussanak. A távmunka bevezetéséből a cégek is jelentős mértékben profitálhatnak, gondoljunk például csak a kisebb irodahálózat üzemeltetésével lefaragható költségekre. Milyen tényezők gátolják a távmunka terjedését és vajon létezik-e korszerű, hatékony és biztonságos megoldás erre?

(Az Elastoffice Magyarország Kft. kommunikációs menedzserének, Somfalvi Balázsnak az írása.)

A recesszió egyik pozitív hozadékának is tekinthetjük a távmunka terjedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly tavasszal publikált kutatási adatai szerint a válság hatására nőtt a nem szokványos foglalkoztatási formák – részmunkaidő, határozott idejű szerződés, távmunka – szerepe Magyarországon. Nyilván értetlenül állunk azon tény előtt, amely szerint a megannyi előnyt magában hordozó távmunka alkalmazása hazánkban jelenleg mégis gyerekcipőben jár. Gondoljunk csak bele, hogy akár a munkavállalók 80-90 százaléka is dolgozhatna távmunkában, ami csökkentené a mobilitási problémákat (vidékiek is jobban „labdába rúghatnának”), illetve mérsékelhetné a közlekedésből adódó szén-monoxid kibocsátást, a dugókat, az utazásra fordított időt, és akkor még nem beszéltünk a munkavégzés hatékonyságának növeléséről, vagy arról, hogy munkához juthatnának a mozgássérültek és a gyermekükkel otthon lévő anyukák is. Eközben a munkáltatók költséget takaríthatnának meg, például az irodaterület csökkentésével. (forrás: KSH)

A távmunka terjedésének legfőbb gátjai

A távmunka térhódításának elmaradására némileg magyarázattal szolgál, hogy a cégvezetés képtelen olyan infrastrukturális környezet kialakítására, amelyben teljes kontrollt gyakorolhat a kényes vállalati dokumentumok felett. Az is érdekes kérdés, hogy a menedzsment vajon miért gondolja, hogy a cég falain belül nagyobb biztonságban tudhatja adatait. Hiszen ha belegondolunk, jelenleg sincs a kezükben olyan eszköz, amely révén a munkafolyamatokat vagy az iratok életútját ellenőrzés alatt tarthatnák. Vajon melyik vállalatvezető látja, hogy a céges szerverén tárolt, vagy az iroda polcain, az irattartókban lefűzött dokumentumokhoz ki fér hozzá, esetleg ki vett el, törölt belőlük?

A Connected World Report nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett informatikai szakemberek majdnem fele (45 százalék) úgy ítéli meg, hogy a vállalati házirendek és technológiák még nincsenek azon a szinten, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a rugalmas, mobil munkavégzéshez. A kutatás tanúságai szerint a legnagyobb akadályt – nem meglepő módon – a biztonsági megfontolások jelentik. A megkérdezett informatikai szakemberek szerint a biztonság (57%), a rendelkezésre álló erőforrások (34%) és a munkatársak szakértelme (17%) jelentik a több helyről történő munkavégzés legnagyobb akadályát, míg más válaszadók elsősorban az informatikai részlegben és a vállalati szabályzatokban látják a fő problémát.

„A gyakorlatban már bizonyított technikai és módszertani háttér már jó ideje rendelkezésre áll. A probléma talán abban gyökerezik, hogy a cégvezetőknek alapvetően kissé zárkózott a hozzáállása az új technológiák megismerésével és alkalmazásával kapcsolatban. Nem meglepő, hogy a válság sújtotta gazdasági közegben az újdonságok befogadását fenntartásokkal kezelő menedzsmentet a költségek is jelentősen befolyásolják üzleti döntéseik meghozatalában. Már pedig a cloud computing környezetben kínált szolgáltatások igazán megfizethető és kézenfekvő megoldásokat kínálnak a hatékony és biztonságos munkavégzéshez. Elsődlegesen tehát a technológiák iránti bizalmi légkör megteremtésén fáradozunk, így komoly hangsúlyt kívánunk fektetni a vállalkozók és vállalatvezetők tájékoztatására” – számolt be a kihívásokról Taivainen Krisztián az Elastoffice Magyarország kft ügyvezető igazgatója.

Észérvek és a gyakorlati tapasztalatok

A BellResearch 10+ fős hazai cégek üzleti döntéshozóinak megkérdezésével készített felmérése is a távmunka hazai helyzetét hivatott feltérképezni. A vezetők legfőbb elvárása a munkavégzés hatékonyságának és minőségének növelése, a költségek csökkentése és az ingázás megszüntetése. A kutatásának eredményei szerint a legtöbb hazai cég azért idegenkedik a távmunkától, mert úgy gondolja, hogy tevékenységük jellege, az eszközök és információk rendelkezésre állása ezt nem teszi lehetővé, vagy egyszerűen magát a vállalati kultúrát nem tartja alkalmasnak a bevezetésre. Érdekes megfigyelni azonban azt is, hogy azok a vállalatok, akik már alkalmazzák a távmunka valamilyen formáját igen pozitív tapasztalatokról számolnak be. A tényleges eredmények impozánsak, a kezdeti várakozások többsége részben vagy egészben sikeresen teljesül – tanúskodnak a kutatás eredményei. A legmagasabb arányban az ingázásból eredő veszteség minimalizálása vált valóra. A jövő perspektívái szempontjából kiemelkedő, hogy átlagosan háromból két cégnél egyértelműen a munkavégzés hatékonyságának és minőségének javulásáról számoltak be. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a költségek csökkentése is minden második esetben megvalósult, úgy komoly és stabil érveket kapunk a távmunka bevezetéséhez. (Forrás: Bell Research)

Megannyi érv támasztja alá, hogy jelenleg a felhőben kínált szolgáltatások jelentik a távmunka hátterét biztosító virtuális munkakörnyezet kialakításának igazán eredményes és megfizethető eszközeit. A cloud számos előnye sorakozik szemben az idejét múlt, hagyományos informatikai rendszerek adottságaival. A költségek csökkentése, a biztonság, a kontroll, de még a hatékonyságnövelés is egyértelműen a felhő alapú megoldások révén valósulhat meg, amelyek kiváltják a fizikai korlátozásokból adódó felhasználói kényelmetlenségeket. A méregdrága licensz díjak, a magas beruházási és fenntartási költségek helyett pusztán a havonta igénybe vett szolgáltatás után kell fizetnünk. A legmagasabb szintű biztonsági védelemmel ellátott és felügyelt rendszerekben a cégvezetés teljes kontroll alatt tudhatja érzékeny vállalati dokumentumait.

„A modern technológia környezet teljes mértékben képes kiszolgálni a vállalatvezetők biztonság iránti igényét és lehetővé teszi számukra, hogy távolról irányítsák vagy értékeljék alkalmazottaik munkáját. A kifinomult audit-, monitoring és információs rendszerek garantálják, hogy a cég menedzsmentje percre pontos információkat kapjon valamennyi munkafolyamatról és dokumentumokkal kapcsolatos legapróbb változásokról. A cégvezetés kizárólag csak annyit láttat vállalati dokumentumaiból, amennyit feltétlenül szükségesnek érez, a többi információ láthatatlan az illetéktelen felhasználók számára. A valós idejű kontroll gyakorlásában 24 órás online hozzáférés, többszintű jogosultságkezelés és intelligens eseménynaplózás is segíti őket” – emeli ki Taivainen Krisztián.

„Éljünk a joggal!”

Az talán nem is kérdés, hogy az infrastrukturális feltételek megléte mellett mindkét fél részéről szükséges, hogy elkötelezze magát e rugalmas munkavégzési forma mellett. De vajon milyen rugalmasan kezelik a jogszabályok a távmunka alkalmazását. Nagy Péter ügyvéd szerint például a hazai jogszabályi környezet nem ösztönzi, de nem is különösen akadályozza a távmunka terjedését. A Munka Törvénykönyve alapos útmutatással szolgál a távmunka jogi szabályozásával kapcsolatban. A távmunka végzésről csak írásban lehet megállapodni, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkáltató szóban engedélyt ad a munkavállalónak arra, hogy a munkáját – a munkaszerződés módosítása nélkül – otthonában lássa el, az nem minősül távmunkának. A feleknek meg kell állapodniuk számos olyan pontban, amely távmunka hiányában nem merülne fel. Ezek közé tartozik a kapcsolattartás a munkáltatóval, valamint a költségek elszámolása, azok viselése. Fontos lehet továbbá a jogviszony során, hogy a munkavégzéskor keletkezett adatok védelméről a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ki kell emelni még, hogy a munkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen eszközöket a munkáltatónak kell biztosítania. Ezeket tekinthetjük többletjogoknak is, de sokkal inkább fakadnak a távmunka jellegéből. (forrás: Computerworld)

A törvény külön említést tesz a kismamák foglalkoztatásának lehetőségeiről és feltételeiről. Terhességi gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj folyósításának tartama alatt nem szabad dolgozni, viszont a gyermekgondozási segély mellett lehetővé teszi a jogszabály a keresőtevékenység folytatását. A családtámogatási törvény szerint a gyes-ben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. Ezt követően heti harminchat órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat a szülő, vagy időkorlátozás nélkül, amennyiben a munkavégzés az otthonában történik. Otthoni munkavégzésnek minősül például a távmunka, a megbízás vagy a vállalkozási tevékenység. Tartartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében annyi különbség van, hogy egyéves kor után időkorlátozás nélkül dolgozhat az érintett szülő. Ez a könnyítés azért is indokolt, hiszen ebben az esetben a gyes a gyermek 10 éves koráig is járhat.  (forrás: adozona.hu)

Felismerés és befogadás hozhat valódi áttörést

A távmunkához szükséges eszközök és technológia (számítógép, internetkapcsolat, irodai programok) rengeteg olyan háztartás számára adott, ahol jelentős kiaknázatlan erőforrás és igazán értékes szaktudás vár alkalmazásra. A munkáltatókat a társadalmi felelősségvállaláson kívül, a költségmegfontolások is motiválhatják abban, hogy a korlátozottabb lehetőségekkel bírók számára esélyt teremtsenek a munkavégzésre. A környezet és gazdaság szempontjából is fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha az irodabérlés, az üzemeltetés és utazási költségek megteremtése helyett a legalapvetőbb eszközök és feltételek biztosításával segítséget nyújtunk azok számára, akik hasznos munkát szeretnének végezni otthonról.

„Sikerről akkor beszélhetünk, ha vállalatvezetésben tudatosulnak a jelenlegi ügyvitel és üzletmenet hiányosságai, valamint a távolról felügyelt foglalkoztatásban rejlő kézzel fogható előnyök. Optimális esetben ezt követi az a felismerés, hogy a fenti problémákra és kihívásokra a felhő adja meg a keresett válaszokat és a gyógyírt. Az igazán fontos lépést azonban egy merőben új filozófia megértése és befogadása jelenti.” – összegzi Taivainen Krisztián.