Míg 2004 és 2008 között a magyar biotechnológiai cégek száma 55-ről 83-ra emelkedett, a válság kitörése óta a számuk lényegében stagnál – derül ki a Magyar Biotechnológiai Szövetség friss, éves elemzéséből.
Az utóbbi három évben mindössze „nettó” két céggel nőtt a magyar biotech szektor, azaz ennyi a megszűnt és újonnan létrehozott társaságok között lévő különbség. A szövetség úgy fogalmaz, hogy a realitások talaján maradva valószerűtlen, hogy Magyarország közel kerüljön Európa vezető biotech államaihoz, Németországhoz, az Egyesült Királysághoz vagy Franciaországhoz, de még az olyan közepes méretű piacokhoz sem, mint Svédország, Ausztria vagy Norvégia. „Állítható, hogy a top10 hely már foglalt, és nem valószínű, hogy a helyzet változzon” – fogalmaz a kiadvány.
A magyar biotech szektor jelenleg egy-egy fejlettebb európai régióhoz mérhető, olyanokhoz, mint a berlini vagy például a bécsi, és nagysága annak körülbelül a fele, harmada.
A realista megközelítés szerint az ágazat legfeljebb azt tűzheti ki célul, hogy 2030-ra felnőjön erre a méretre. Ezt várhatóan úgy érhetné el, ha a mai bázishoz képest tízszeresére növelné az összesített bevételét és mintegy 200-ra az aktív cégek számát.
Ezen belül legalább 10 nagyméretű, 100 millió euró feletti piaci tőkeértékű (optimális esetben tőzsdei) cégnek kellene lennie, és további 50 közepes méretű, 10 millió eurót meghaladó értékű társaságnak kellene működnie az országban.