Magyarország az uniós átlag felett teljesít a kockázati tőkebefektetések tekintetében!
A banki finanszírozás beszűkülésével – gyakorlatilag nem juthat hitelhez kkv – a kockázati tőke szerepe felértékelődött, a JEREMIE I alapok 2012 májusáig több mint 14 milliárd forintot pumpáltak a KKV szektor vállalataiba. Ráadásul a JEREMIE II programnak köszönhetően további élénkülés várható. A kockázati tőke tehát valós finanszírozási alternatíva – az elnyeréshez viszont innovatív, piacképes és átgondolt ötlet, megoldás vagy termék kell. Tévedés, hogy az innovatív ötletnek világmegváltónak kell lennie, eladhatónak viszont mindenképpen. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület és a Magyar Innovációs Szövetség szeptember 6-án megrendezésre kerülő budapesti rendezvényén az innováció főbb kérdéseit, valamint a kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket járja körbe, különös tekintettel a kockázati tőkebevonásra.
Kevés olyan területe van jelenleg a magyar gazdaságnak, ami jól teljesít, a kockázati tőke viszont minden bizonnyal ezen kivételek közé tartozik. Míg 2011-ben Európában átlagosan a GDP 0,027 százalékát tették ki a kockázati tőkebefektetések, addig az arány Magyarországon 0,04 százalék, ami az európai rangsor hatodik helyét jelenti. Az eredményhez nagyban hozzájárultak a JEREMIE alapok, amelyek 2009 decemberi indulásuk óta több mint 14 milliárd forint tőkét helyeztek ki hazai innovatív vállalkozásokba.
Egy uniós felmérés szerint egy ország innovációs kapacitása alapvetően befolyásolja annak versenyképességét. Bár Magyarország ilyen tekintetben egyelőre Európa sereghajtói között van, a kockázati tőkepiac élénkülésével együtt várhatóan nőni fog az egy főre jutó szabadalmak száma és ezáltal a magyar gazdaság versenyképessége is javulhat.
Innovációs kérdés
Nem újdonság, hogy a kockázati tőke az innovatív ötleteket keresi, a JEREMIE programban esetében például egyenesen feltétel az innováció. Az innováció fogalma viszont nem egyértelmű mindenki számára. „A köznyelv az esetek többségében valami nagyon újat ért innováció alatt, ami legalább olyan mértékű mint például a rákgyógyszerének kifejlesztése. Ezzel szemben a tőke számára ez sokkal tágabb fogalom. Innovatív lehet egy üzleti megoldás, egy újfajta értékesítés (Groupon) vagy egy új marketing stratégia (Inditex) is. Ami viszont minden esetben változatlan az a jövedelmezőség igénye” – mondja Zsembery Levente, a HVCA oktatási bizottságának elnöke.
A kockázati tőkebefektetés, mint finanszírozási forma alapvetően változtatja meg a vállalkozó viszonyát saját vállalkozásához. A befektetők elvárásai a tőkéért cserébe – pontos üzleti terv, ellenőrizhető működés, profitabilitas – óriási lökést adnak a vállalkozás fejlesztéséhez, amely szakmai vezetés és pontosan megfogalmazott elvárások nélkül évekbe tellene. „A kockázati tőke nem egyszerűen egy alternatív finanszírozási forma. A hazai vállalkozói kultúra alakításában, fejlesztésében betöltött szerepe meghatározó és lényegi. Az innovatív ötlet nagy dolog, de a vállalkozás vezetés és az értékesítés gyakran fontosabb. Egy kevésbé eredeti ötlet eladható jó értékesítési stratégiával is, viszont a legnagyobb innováció is használhatatlan, ha nem éri el a célcsoportját” – mondja a befektetési szakértő.
Először az igényeket, aztán az ötletet
Heti 5-6 befektetésre váró ötlet, havonta átlag 20-25 jelentkezés – a kockázati tőkealap-kezelők szerint ötletből nincs hiány, ami hozzá is járul a hazai kockázati tőke piac aktivitáshoz. Az ötletek finanszírozhatósága viszont más kérdés. Ha nem ismerem a vevőt, akkor nagyobb az esély, hogy olyan árut fogok a piacra dobni, amire nincs vagy nem azonnali a kereslet. A tőkebefektetők szemében ez viszont vállalhatatlan rizikó. A termék vagy megoldásfejlesztés nem egyszereplős folyamat, a potenciális vevők igényeivel már a tervezés fázisában is számolni kell. „A fejlesztések gyakran nem piaci igényekre, fogyasztói elvárásokra alapoznak, hanem előbb készül el a termék vagy a megoldás, majd azt próbálják ráerőltetni a piacra. Természetesen nem minden esetben lehet kipróbált üzleti tervvel indulni, de a minimális piackutatás, versenytárselemzés és igényfelmérés elengedhetetlen. A megalapozatlan üzleti terv miatt viszont a későbbiekben újabb finanszírozási források bevonására is szükség lehet, amelyért súlyos árat fizethetnek a vállalkozók ” – mondja Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere