Úgy értesültünk, hogy ösztöndíjat is hirdet az első magyar startup nonprofit egyesület, a Bridge Budapest. A szervezet a LogMeIn, a Prezi és a Ustream összefogásával, valóban profitérdektől mentesen építi majd a magyar startup attitűdöt.
A feltörekvő cégekben megtestesülő kultúra, attitűd formálását, széles körű elterjesztését tűzte célul a BridgeBudapest, amelyet a Prezi, a LogMeIn, a Ustream cégek, és a Seagate Technologies egyik magyar származású vezetője, Stephen J. Luczo hívott életre. (A szervezet holnapja néhány órával ezelőtt lett éles.)
A Startup világ első igazi nonprofit szerveződésének vezetőjével Pistyur Veronikával beszélgettünk.
Mint megtudtuk a pár héttel ezelőtt életre hívott Bridge Budapest szervezet valóban a startup ökoszisztéma építéséért munkálkodik, akárcsak az Insiderblog.hu. De ez most őróluk, nem pedig mirólunk szól. A startup arcok számára a legfontosabb hír a Bridge Budapest kapcsán, hogy már áprilisban hallatják majd a hangjukat: ösztöndíjat kínálnak 8-10 fiatalnak. Nem is akármilyet, hiszen a szerencsés nyertesek 1-3 hónapot tölthetnek el külföldön. Ráadásul nem is egyszerű „nyaralásról” vagy „körbevezetésről” van szó. A szerencsés kiválasztottak nem kisebb neveknél szerezhetnek első kézből munkatapasztalatot, mint a Facebook, a Twitter vagy a SoundCloud. Sőt, akár Árvai Péter Prezi alapítóval együtt dolgozhatnak, elkísérhetik San Franciscóban egy munkanapján, de a Ustream is várja a magyar tehetségeket San Franciscóban, a LogMeIn pedig Bostonban és Budapesten.
„Ki szeretnénk lépni a széles nyilvánosság elé, és valami olyat alkotni, ami hozzátesz a közösséghez. Nehéz és ambíziózus szó, de attitűdöt szeretnénk formálni, szó sincsen arról, hogy üzleti előnyt szeretnénk kerekíteni mindebből” – fejti ki Pistyur Veronika. Végre valaki, aki nem lerombolja, hanem építi a hidakat, ráadásul komoly költséget vállal, de közvetlen előnye nem származik mindebből az alapító cégeknek ‑ derül ki a Bridge Budapest vezetőjének szavaiból.
„Ez a hozzáállás önmagában nehezen érthető itthon: közvetlen üzleti érdek nélkül tenni valamit egy közösségért. A cél az, hogy azt a szemléletet juttassuk el minél szélesebb körben, hogy a körülményektől függetlenül, rengeteg munkával és némi szerencsével, akár a nulláról is lehet építkezni. Erre az alapító cégek története a legjobb példa. Az érdek éppen az, hogy hozzájárulhassunk ahhoz, hogy egy szerethetőbb, klasszabb világban éljünk.” – fejti ki a Bridge Budapest vezetője. Ugyanakkor nem csupán a kissé – valljuk be belterjes – startup közösség építéséről van itt szó. Az alapítvány nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy az entrepreneurship szellemiséget, eszmeiséget illetve megközelítést mind több emberrel megismertesse. Nyilván ehhez adottak az olyan magyar sikersztorik is, mint a Prezi, a Ustream és a LogMeIn.
„Egy startup nem csak arról szól, hogy keressünk sok-sok pénzt, legyünk munka nélkül és villámgyorsan nagyon gazdagok. Helyette a kitartó munka, a nyitottság, az átláthatóság, valamint az jellemzi a munkalégkört, hogy mindenki hozzátehet a rendszer működéséhez, épüléséhez. A szigorú hierarchia helyett a munkakultúra inkább a fentiekre épül. Mindenkinek lehet véleménye, a felettesek pedig nem csak elfogadják, de egyenesen ösztönzik is, hogy a lehető legtöbb kolléga fogalmazzon meg konstruktív kritikát a vállalkozások működéséről.” ‑ meséli a Bridge Budapest vezetője.
Az ösztöndíjra visszatérve. A szerencsések nem csak repülőjegyet és némi költőpénzt kapnak, hanem teljes erőbedobással részt vehetnek egy-egy ismert startup életében. Sőt, erről blogot és videótudósítást is kell majd készíteniük, amelyet a szervezet oldalán (bridgebudapest.org) mindenki követhet.
Ebben például be lehet mutatni azokat a személyes, egyedi történeteket, amelyek révén az adott startup cég elérte jelenlegi sikereit. Ezek által a történetek által remélhetőleg minél több emberhez juthat el az az egyszerű alapigazság, amely a startup cégek attitűdjét meghatározza: We dream. We do., azaz Álmodunk és megcsináljuk! Mi pedig drukkolunk a Bridge Budapestnek, váljanak valóra álmaik, és velük együtt kezdetben ösztöndíjasaiké, majd pedig mind több hazai startup vállalkozóé, akik a „nagy elődök” sikereit követve néhány év alatt nemzetközi sikertörténetekké formálódnak.