Miért nem exportálnak a magyar kkv-k?

A startupok ebben is másokMár alapításkor gondolnia kellene a magyar vállalatoknak is az exportra, de ezt csak kevesen teszik. A legtöbben kizárólag belföldre koncentrálnak, így korlátosak lehetőségeik. Ráadásul ez nem csak globális, hanem régiós összehasonlításban is jelentős hátrány.

Magyarországon túlságosan is összefügg a külpiaci aktivitás és az innovációs képesség a vállalatmérettel és a létszámmal. „Hajlamosak a cégek úgy tekinteni az exportra, mint egy olyan lépcsőfokra, ami előtt még sok egyebet meg kell lépni, és csak akkor jöhet szóba, ha a többin már túl vannak.” – hívja fel a figyelmet a hibás szemléletre Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég első embere.
Ebbéli lemaradásunkat felmérések is igazolják. A Global Entrepreneurship Monitor rendszeresen közzétett jelentésében mindig külön figyelmet szentel a frissen induló vállalkozások nemzetközi beágyazottságának. E felmérés szerint a 42 hónapnál nem idősebb vállalkozások esetében Magyarországon csupán 23 százalék azon cégek aránya, hol legalább az ügyfelek negyede külföldi. Ez erőteljes különbség például Romániával vagy Horvátországgal összehasonlítva, ahol eléri a 35%-ot is ez az arány.

„Azon országok esetében, ahol megfelelő méretű a belső piac, természetesen nem elvárás, hogy a frissen induló vállalkozások rögtön nemzetközi babérokra hajtsanak.” – magyarázza Füzesi Attila. Egy kínai, amerikai, brazil, vagy orosz kisvállalkozás sokkal jobb esélyekkel indul belső keresleteinek ellátásában. Ugyanakkor kicsi, kevéssé növekvő, de adottságait tekintve nyitott gazdaságok esetében – amilyen a magyar is – nem kielégítő egy közepesnél rosszabb arány.

Elsősorban társadalmi, kulturális okai vannak a Creative Expert Consulting szerint ennek a lemaradásnak. A nemzetközi ismeretek hiánya nem csak az alacsony szintű nyelvtudásban testesül meg, hanem a gazdaságföldrajzi, nemzetközi kereskedelmi ismeretek alacsony színvonalában is. A vállalkozási ismeretek tekintetében is nagyon rosszak a beidegződések. „A vállalkozók előbb vásárolnak egy kimutathatatlan olvasottságú helyi lapban negyedoldalas hirdetést, mint hogy rendes, kétnyelvű honlapot alakítsanak ki, bemutatva tevékenységüket, referenciáikat, kapcsolat-felvételi csatornáikat” – mutat rá Füzesi Attila.
A Creative Expert Consulting szerint már alapításkor szükséges gondolni a jövőbeni nemzetközi lehetőségekre. Akár már a név kiválasztása, a cégforma és az induló tőke mértékének meghatározása is befolyásolhatja, hogy milyen esélyeink lesznek később a külpiacon. Ráadásul nem csak az export, hanem az import is érdemel figyelmet: „egyes gépek, vagy alkatrészek hazai beszerzése sokkal körülményesebb és drágább lehet, miközben egy jól megválasztott külföldi beszállítóval ezerszer könnyebb lehet a dolgunk.” – mondja Füzesi Attila