Döbbenetes új startup pályázatok – a tanácsadó szemével
Havasi András szakértő írása a közvetlenül brüsszeli pályázatokról startupoknak. Az első kiírások október-novemberre várhatók.
Privát K+F cégeken keresztül számos, Európai Uniós támogatásból finanszírozott fejlesztésben vettem részt mérnökként, projekt koordinátorként vagy menedzserként. Ezeken belül is viszonylag sok fejlesztést a 7. kutatási keretprogram ‘Research for the Benefit of SMEs’ kiírásának köszönhetően hajtottunk végre, amely kiírás európai kis- és középvállalkozásokból (kkv) álló konzorciumoknak nyújt támogatást K+F tevékenységekhez és prototípusok fejlesztéséhez.
Kiváló lehetőségként ez a kiírás az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tett szert egész Európában, Magyarországon azonban kevésbé. Még mindig elég kevesen ismerik, s még kevesebben pályáznak. A legfrissebb statisztikák1 szerint 2007-től 2013 év közepéig a fent említett kiírásban támogatott projektekben összesen 4417 kkv részvétel volt, amelyből csupán 86 magyar (1,9%). Ezeknek pedig jelentős része egy tapasztalattal rendelkező körhöz köthető.
S hogy miért ez az alacsony aktivitás? Fogalmam sincs. Talán a tájékozatlanság, a félsz és a tapasztalatlanság eredménye. Viszont általános észrevételem az, hogy akárhányszor említem Magyarországon az „EU-s K+F pályázatokat”, mindenkinek az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), a NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) vagy a MAG (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ) ugrik be, de nagyon keveseknek Brüsszel és a REA (Research Executive Agency).
Mindig is sajnálatosnak tartottam ezt az alacsony részvételt a magyar kkv-k körében, amin jó és érdemes lenne változtatni. Már csak azért is, mert az EU a következő 7 évben a Horizont 2020 keretében még nagyobb hangsúlyt fektet a kkv-kra és az innovációra. Azonban kicsit más formában, mint eddig.
A ‘Research for the Benefit of SMEs’ kiírás, mint olyan megszűnik. Lesz viszont helyette egy úgynevezett ‘SME instrument’, ami még több kkv-nak nyújthat lehetőséget, beleértve a startupokat is. Ez egy 3 lépcsős támogatási rendszer, amelynek célja – nagyon leegyszerűsítve – a kkv-k innovációinak piacra vitele. A hivatalos magyar fordítás szerint: „Az innováció minden típusának előmozdítása az innovatív KKV-k valamennyi típusa számára. Cél a nagy kockázatú kutatás és innováció kezdeti szakaszaiban fennálló finanszírozási rés áthidalása és ezáltal a az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetése és kereskedelmi bevezetése.”
Az 1. lépcsőben egy 50e €-s támogatás igényelhető olyan alaptevékenységekre, mint szabadalomkutatás, partnerkeresés, üzleti terv és marketing stratégia teljes kidolgozása. A cél az innovációs ötlet megvalósíthatóságának és megtérülésének igazolása.
A 2. lépcső az 1. eredményeire épül, és ez már egy nagyobb lélegzetvételű innovációs projekt. A maximális támogatás összege 2,5m €, ami a piacközeli tevékenységek (úgy, mint prototípus építés és tesztelés, átfogó piaci analízis készítése, nemzetközi piacravitel támogatása és egyéb kapcsolódó tevékenységek) mellett korlátozottan K+F-re is fordítható.
A 3. lépcső pedig egyfajta kiválósági tanúsítványt nyújt, amely nem jár együtt pénzbeli támogatással, de a piaci bevezetésnél számos előnyt hozhat.
Habár a végleges részvételi feltételek még nem jelentek meg, az már tisztán körvonalazódni látszik, hogy az elmúlt években finanszírozott alkalmazott kutatási projektek eredményeinek katasztrófálisan alacsony hasznosítási szintjét látva az EU a nagyobb hasznosítási eredményekkel kecsegtető innovatív ötletek felé is fordul, megnövelve ezáltal a potenciális pályázók számát, beleértve a hazai startupokat és innovatív vállalkozásokat is.
Úgyhogy készüljön a magyar startup közösség, mert van keresnivalónk a H2020-ban!
A végleges pályázati felhívás és útmutató közzététele november-decemberben várható.
Kiváló összefoglaló, köszönöm!
Üdv,
Havasi Úr esetleg ír is ilyeneket? Ha igen, elkülditek elérhetőségét? Ha nem, tudtok adni jó FP7 es pályázatíró cég kontaktot? Köszi!
Kedves Dániel,
Az andras.havasi(kukac)gmail.com címen elér.
üdv,
András
Üdv!
Mire tippeltek, mennyi idő, mire lemegy az első szakasz? Tehát mennyi időt vesz ígénybe, hogy az ötletek megvalósíthatóságát elemezzék? Lesz magyarországi közvetítő szerv, vagy közvetlenül a ‘SME instrument’-hez kell beküldeni a pályázatokat?
Köszönöm szépen!
Kedves Bence,
Az első szakasz maximum 6 hónap lehet, amely során a megvalósíthatóságot a nyertes pályázónak igazolnia kell. Ha az eredmény pozitív, akkor azt természetesen még az EU-s projektpartner is értékeli, valamint jóvá kell hagynia, ami újabb 1-2 hónapot igénybe vehet. Ezek után mehet az ötlet a második szakaszba.
Mindkét szakaszban folyamatosan benyújthatók lesznek a pályázatok, de csak három elbírálási időpont (cut-off date) terveztek be (legalábbis 2014-re): március vége, június vége, szeptember vége.
A pályázatok benyújtása elektronikusan történik egy online felületen keresztül (Research Participant Portal). A pályázatokat így közvetlenül az adott program menedzselésére és koordinálására szerződtetett ügynökség kapja meg. Az FP7-ben a ‘Research for the Benefit of SMEs’ program esetében ez az ügynökség a REA volt, azonban az ‘SME Instrumentet’ valószínűleg már nem ők kapják, hanem az EACI (Executive Agency for Competitiveness & Innovation). Ezért nincsen klasszikus értelemben vett közvetítő szerv egyik résztvevő országban sem, hanem nemzeti kapcsolattartó pontok (NCP – National Contact Point), amelyek az FP7/Horizont2020 népszerűsítését és nemzeti szintű támogatását végzik. Ez Magyarország esetében a NIH (régen NKTH).
üdv,
András
Bocsi a szóért, de én inkább azt látom döbbenetesnek az „SME Instrument” konstrukcióban, hogy az EU bürokratái semmit sem változtattak a korábbi, saját maguk által is sikertelennek minősített pályázati rendszeren.
–
Ez a pályázat változatlanul csak olyan projektekre nyújt támogatást, amiben semmiféle kockázat nincs, és csak olyan pályázóknak, akik azt saját erőből is biztonságosan meg tudnák valósítani.
–
A 70%-os támogatási arány pedig gyakorlatilag kötelező közbeszerzést jelent, ami egy kkv számára egy fejlesztési projektben maga a halál. Ilyen feltételek mellett egy kkv képtelen jelentős újdonságtartalmú fejlesztési projektet csinálni.
–
Az „SME instrument” pályázatban továbbra is meg akarják ítélni a fejlesztés megvalósíthatóságát és a pályázó szakmai alkalmasságát, holott ez kizárólag a pályázó dolga kéne hogy legyen.
–
Továbbra is tételes költségelszámolást követelnek, holott a fejlesztés eredménye szempontjából tökmindegy, hogy mire költötték a pénzt.
–
Viszont továbbra sincs semmi garancia arra, hogy a nyertes pályázatok valóban sikeresek is lesznek, vagyis arra, hogy a pályáztató a közpénzt valóban egy társadalmilag hasznos célra fordítja. Tehát újra csak adtunk egy nyaklevest a fekáliának.
–
Az „SME Instrument” továbbra sem az eredményes fejlesztést, hanem csupán a fejlesztési tevékenység folytatását támogatja, annak eredményétől függetlenül.
–
Hogy a fenébe lesz ebből fellendülés?
–
———————————–
–
Az értelmes megoldás az volna, ha a fejlesztési projektek támogatása nem költségtérítés formájában előre, hanem sikerdíj formájában utólag történne. Vagyis:
–
– UTÓLAG fizetnének a megvalósíthatósági tanulmányért, ha az a vállalt szakmai célkitűzéseket teljesíti,
– UTÓLAG fizetnének a koncepció működőképességét bizonyító demonstrációért, ha az a vállalt eredményeket produkálja, és
– UTÓLAG fizetnének a prototípusért, ha a prototípus a pályázatban vállalt műszaki és gazdasági jellemzőket produkálja.
– UTÓLAG fizetnénk a prototípus teszteléséért, ha az a vállalt eredményeket produkálja.
–
Mivel így a támogatás nem költségtérítésnek hanem sikerdíjnak minősülne, ez esetben nem volna szükség se közbeszerzés előírására, se tételes költségelszámolásra.
–
Sikerdíj címén a fejlesztési tevékenységért olyan – piaci – árat lehetne fizetni, amennyiért a pályázónak már megérné a projekt egyes szakaszainak magánpénzből való kockázati előfinanszírozását bevállalni.
–
A sikerdíjas finanszírozással garantálni lehetne, hogy a pályázati támogatás címén kifizetett közpénz valóban csak hasznos és ténylegesen megvalósult, sikeres fejlesztésekre megy el.
–
A sikerdíjas finanszírozással meg tudnánk spórolni a szakmailag sikertelen „megélhetési projektek” költségeit, és így volna miből a szakmailag sikeres projektekre piaci árat fizetni.
–
A sikerdíjas rendszerben a pályáztatónak nem kéne a projekt megvalósíthatóságára és a pályázó alkalmasságára vonatkozóan olyan szakmai döntéseket hoznia, amelyekért semmiféle garanciát nem tud vállalni.
–
A pályáztatónak csupán azt kéne eldöntenie, hogy a kitűzött fejlesztési cél valóban hasznos-e, és a pályázó által leírt fejlesztési tevékenység piaci ára valóban annyi-e, mint amennyit a pályázó kér.
–
Ez a rendszer hatalmas mértékben csökkentené a pályáztató és a pályázó adminisztratív terheit, és rendkívüli módon felgyorsítaná a pályáztatást.
–
Mert mindkét fél csak azt a feladatot vállaná be, ami valóban rá tartozik.
–
A pályázatkiíró a célkitűzés hasznosságának megítélését, a pályázó pedig a fejlesztés szakmai és anyagi kockázatának viselését.
–
Ez így volna normális.
–
Akkor miért nem így csináljuk?
Sziasztok,
Meg tudnatok adni Havasi Andras elerhetoseget?
Koszi es udv, Szabi
Kedves Szabolcs,
Az andras.havasi(kukac)gmail.com címen elérhető vagyok.
üdv,
András
Bence kérdésére: Az első fázis a tervek szerint minimum 6 hónap, a második fázis minimum 12 hónap. (ezek voltak legalábbis a szupertitkos tervek).
Ha András az a Havasi András akit én ismerek (a múltja alapján igen) akkor András most Máltán dolgozik a MIIS-nél, de számot nem találtam hozzá, csak központi szám volt fent a honlapjukon…és sajna az MSN címe már nem működik, hogy számot tudjak kérni.
Pályázatírás kapcsán nézzétek meg az econet consultants honlapját illetve szóltam egy pályázatírásban nagyon sikeres ismerősömnek (FP7) hogy nézze meg a bejegyzést és ha úgy érzi adja meg az elérhetőségeit (remélem posztolni fogja)
Hello,
„az elmúlt években finanszírozott alkalmazott kutatási projektek eredményeinek katasztrófálisan alacsony hasznosítási szintjét látva”
Van erre vmi adat vagy ez csak megérzés?
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut11.pdf
itt van a 2012-es kiadvány is: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut12.pdf
azt kellene látni, hogy a magyar kutatások eredményeként hogyan változik az árbevétel a high-tech exportban, de egyelőre inkább abban a külföldi cégek összeszerelése a legjelentősebb. ez azért egy blogbejegyzésnél bonyolultabb téma.
esetleg még ezt ajánlom: https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=8&ved=0CG4QFjAH&url=http%3A%2F%2Fwww.nih.gov.hu%2Fstrategiaalkotas%2Flegfrissebb-kiadvanyaink%2Fktia-ertekeles&ei=G5VdUrjmMIG64ASI0oGIAw&usg=AFQjCNGNkKcAzU0mmzWCGU2CEQnoFEpFyw&sig2=n5PPmspS8hfffX_sxgfraA&bvm=bv.54176721,d.bGE&cad=rja
Jó kis összefoglaló, remélhetőleg sokan élnek majd a lehetőségekkel – ennek a cikknek az eredményeképpen is.
Ha szeretnék pályázni a most ősszel zárulandó körre, egy forgalom nélküli céggel (régi cég, csak nincs forgalma az elmúlt években), erre van mód?
elvileg igen, de a pályázati kiírásokat kell elolvasni a palyazat.gov.hu-n