Az alapító csak lelkes vagy tényleg beteg?

Az utóbbi egy-két évben, amikor kulcsfontosságú pozícióba kerestem munkatársakat Startup cégek csapatába, gyakran szögezték nekem azt a kérdést a Megrendelők, hogy miért más egy Startup VIP klubjához klubtagot keresni, mint bármelyik másik céghez egy konkrét feladatra felesküdött munkatársat találni?

(Pethő Anikó startup HR-szakértő tanulmány mélységű interjúja következik, aki az Aarenson Consulting vezető munkatársa.)

A közelgő Startup Állásbörzére mi is várunk mindenkit!

Az Insiderblog.hu és az Aarenson közös startup állásajánlatait ITT találjátok.

Szóval a sok promóció után következzen a cikk-interjú:

Befektetőket kérdeztem meg arról, hogy milyen tulajdonságokat vizsgálnak az ötletgazdákban, amikor százmilliókról döntenek, de hr-esként egzakt válaszokat nem tudtam zsebre rakni. Értem, hogy a kémia, az elhivatottság és a tudás mátrix egy jó alap a döntéshez, de ettől objektívebb dolgok is vannak, ami vizsgálható.

Ekkor (2012-ben) kezdtem komolyabban foglalkozni a témával, hogy van-e olyan alaptulajdonság, amivel minden sikeres ötletgazda, cégalapító vagy kulcspozícióban lévő szakértő rendelkezik. Találtam is egyet, ez volt az ADHD, aminek meglétét az interjúim során vizsgázni kezdtem. Két év után megbizonyosodva és visszajelzést kapva  ennek működéséről, szeretném nektek ezt bemutatni, ezért egy szakértővel beszélgettem. Bölcskei Mónikával a Humanbridge alapítójával (képünkön) sok évig dolgoztam együtt és sokat tanultam tőle.

Vele készítettem interjút, hogy hitelesen bemutathassam nektek a legfontosabb vonását az ikonikus Startup jelenségeknek.

 – Mit jelent maga a fogalom?

Az ADHD (attention deficit hiperactivity disorder), vagyis figyelemzavaros hiperaktivitás. A fogalom lefedi azt a komplex kategóriát, ahol a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás is megjelenik. Ezek azok a legfontosabb területek, amelyeken – diagnózis esetén – keressük a viselkedésjegyek meglétét, és annak mértékét. Az ADHD nem divat, nem múló állapot, hanem markáns temperamentum mintázat. Neuropszichológiai kutatások szerint az agy prefrontális kérgének a sajátos működése okozza a zavart. A homloklebeny jobb elülsű része felel az ún. végrehajtó funkciókért (tervezés, szervezés, gátlás, motoros kivitelezés) és a motivációs rendszer működési zavaráért.

 – Milyen tünetei vannak, hogyan bizonyítható/diagnosztizálható?

Az ADHD-t csak szakember tudja diagnosztizálni, mert a legtöbb tünetet más, ADHD zavarral nem élő emberek is magukon hordozzák. Sokszor keverik össze az extrán extrovertált, dinamikus embereket az ADHD-sokkal, pedig csak néhány külső megjelenési formában hasonlítanak rájuk. Az ADHD-ról akkor beszélhetünk, ha már kora gyerekkorban is megvolt a tünetek kb. 75%-a, és az élet min. 2 területén (iskola és otthon, munkahely és otthon, stb.) tartósan (min. 6 hónapon át) fennmaratnak. Kinőni lehet, viszont belenőni (tehát felnőttkorra alakul csak ki) nem.

A diagnosztika a SOTE-n történik, melyre bejelentkezéstől számítva hónapokat kell várni.   Én is csak viselkedésjegyekből „szagolom meg”, majd lekérdezem a gyerekkorát, annak több területét, hogy mit hogyan élt meg, mire hogyan reagált, mit hogyan csinált, stb. Utána áttérünk a felnőttkorra, és ha erős a gyanúm, akkor megkérdezem, hogy hallott-e már a hiperaktivitásról (ugyanis az ADHD kifejezést még kevesen ismerik). Ezután beszélgetünk róla…ha elfogadja, megy a SOTE-ra, majd elkezdjük a fejlesztést.

Az első diagnosztika során a következő tünetek esetén érdemes a tettek mezejére lépni, a teljesség igény nélkül csak néhányat említenék:

Figyelemzavar tünetei:

 ·     Úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá szólnak, pedig nagyon is tudja, hogy miről is van szó

·     Elveszít, elejt dolgokat (finommotorikus képességei kevésbé fejlettek)

·     Elvonják figyelmét külső ingerek

·     Kevésbé tart szemkontaktust, mert minden érdekli, ami a környezetében van

Hiperaktivitás tünetei:

·     Babrál, kézzel-lábbal fészkelődik, ceruzával dobol, vagy rágja

·     Nehézsége van az önálló, nyugodt tevékenységgel, vagy az abban való részvétellel

·     Túl sokat beszél

Impulzivitás tünetei:

·     Kimondja a választ mielőtt a kérdést befejezték volna, nehézsége van a várakozással, félbeszakít másokat

Egyéb jellemzők:

·     kiemelkedő kreativitás, újszerű probléma megközelítés

·     vezetői intuíciók, versengő, teljesítményorientált

·     következetesen következetlenek

·     tele vannak ötletekkel, de hamar megunják azokat, és elveszítik a fókuszt

·     tisztában vannak a végtelennek tűnő ötletekkel, de mégis gyakran beleragadnak a F-F gondolkodásba

·     magas IQ-val rendelkeznek

·     nincs tér és időérzékük

·     nem látják előre cselekvéseik következményeit

·     energikusak, mégis gyorsan elfáradnak

·     spontának, viccesek

·     naptáruk, programjaik folyamatosan változnak

– Hogyan mutatkozik ez meg egy munkakörnyezetben, konkrét feladatok során?

Az ADHD-nak több megjelenési formája is van. Az egyik a nagyon gyors, türelmetlen, extrán extrovertált, a másik pedig a lassú, álmodozó típus. Utóbbi nehezebben felismerhető, mert a sztereotípiák szerint csak az hiperaktív, aki nem tud a fenekén ülni, és aki egyfolytában locsog. Ez nem így van. Munkahelyen elsősorban ők azok, akik különcök többféle szempontból is. Baromi okosak, beretva éles az agyuk, jól látnak dolgokat, innovatív ötleteik vannak, viszont nem tudnak viselkedni, nehezen illeszkednek be a környezetbe, szarkasztikus a humoruk, ezért sok embert megbántanak. Szélsőségesek. Szeretnek a háttérben maradni és figyelni, ugyanakkor szinte mindig a középpontban vannak, mert annyi kérdésük van, annyi gondolatuk, és oly erős véleményük. A feladatokban gyakran elvesznek, mert nehezen terveznek és szerveznek. Elsősorban azokat a feladatokat viszik végig, amelyek elég izgalmasak számukra, és amelyek újszerű megoldásokat hozhatnak. Sok köztük a jó értékesítő és a vállalkozó. Utóbbi szakma azért is javasolt nekik, mert fontos számukra a függetlenség, a sajátos gondolkodásuk megélése és kiteljesítése. Pl. Bill Gates, Steve Jobs, stb. Utóbbi azután lett sikeres, hogy diagnosztizálták nála az ADHD-t, így már tudatosan tudta kezelni magát, és másként állt a környezethez is. Nem minden ADHD-s zseni, de majdnem minden zsenire jellemző az ADHD, vagy ehhez hasonló más diagnózis, pl. asperger, autizmus, stb. Az ADHD viszont nem betegség, hanem egy nagyon erős temperamentum mintázat, aminek a tudatában nagy sikerekre tehet szert a „gazdája”.

 – Kikre jellemző?

Többféle munkakört betölthetnek az ADHD-sok. Sokan vannak a szórakoztató iparban, filmvilágban, mint pl. Jim Carry. Több orvost ismerek, akik szintén ADHD-sok. Nekik azért is való ez a szakma, mert nincs 2 egyforma nap, mindig készenlétben kell lenni, folyamatos aktivitást igényel. Ez is kell az ADHD-soknak. Aztán az élsportolók között is sokan vannak, pl. Michael Jordan vagy Michael Phelps. Tudósok, feltalálók, mint pl. Bell, Edison, Einstein. Magyar neveket sajnos még nem nagyon tudunk mondani, mert nálunk nem elterjedt a felnőtt szűrés. Sok felnőtt él úgy ezzel a „csodával”, hogy nem is tud róla. Csak annyit tud magáról, hogy mindig is különc volt, és mindig próbált beilleszkedni a társadalomba, kisebb-nagyobb közösségekbe, aminek az volt az ára, hogy elrejtse saját személyiségét, és folyamatosan mást mutasson. Ez kezd szerencsére kevésbé ciki lenni, így remélem egyre több időben felismert és kezelt ADHD-s lesz nálunk is. Ezzel a magyar innovatív elmék is egyre nagyobb teret kaphatnának. A tulajdonságaik és gyorsan változó környezet miatt hazánkban a startupok kínálnak még temperamentumuknak megfelelő melegágyat.

 – Létezik hiperaktivitás felnőttkorban? Milyen példákkal találkoztál már munkád során?

A hiperaktivitás nem divat, ami kialakul, majd elmúlik. dr. Máté Gábor, ADHD-val élő magyar származású kanadai orvos, pszichiáter szerint a hajlammal születünk, de nem minden érzékenynél alakul ki ADHD. A korai szocializációval kialakul, és utána életünk végéig fennmarad. dr. Máté Gábor elsősorban a stresszt okolja mindezért, ami annál összetettebb, mint ahogy itt most leírtam. Érdemes elolvasni a Szétszórt elmék c. könyvét, ami októberben jelent meg nálunk is magyar nyelven.

 – Miért jellemző ez a fiatal vállalkozói rétegre?

Az Y generációs fialatok szülei nagyfokú stressznek voltak kitéve abban az időben, amikor ők lettek szülők. Rendszerváltás, privatizálás, egyre gyakoribb válás, stb. Ez az érzelmi instabilitás egy kisgyermek számára, aki az ADHD érzékenységgel született, szinte garantált ADHD egy életen át. A fentieken túl jelentős szerepe van az étkezésnek, a mozgáshiánynak, a széthullott családoknak, stb.  Sok más dolog is befolyásolja ennek kialakulását, de most csak néhányat említek meg.

Ezek az Y generációs fiatalok nagymértékben vágynak a függetlenségre, vágynak arra, hogy önmagukat adhassák, hogy harmóniát keressenek (ellentétben az X-sekkel, akik inkább beáldozzák magukat a munka oltárán), ezért vállalkoznak. Ez nekik könnyebb, mint gondolnánk. Számukra kevésbé jelent ez rizikót, hiszen nagyobb a kockázatvállalási hajlandóságuk is. Az ADHD-sokra gyakran mondják, hogy következetesen következetlenek. Nem tudják felmérni tetteik következményeit, így nem is aggódják túl magukat e tekintetben. Felettébb kreatívak. Bíznak a megérzéseikben, amikre bátran támaszkodhatnak is. Szerintem nagyon sok a hasonlóság az Y generációs és az ADHD-s jellemzők között. Vajon véletlen? Nem tudom…

– Hogyan terelhető ez olyan mederbe, hogy kiégés helyett a legtöbbet kapacitálhasson belőle az egyén?

Az első lépés szerintem a korai felismerés, a megfelelő kezelés, és a potenciálok maximális kihasználása. Fontos, hogy ne csak egyéni szinten történjenek lépések, hanem társadalmi szinten is komolyan vegyük. Sok kihasználatlan elmétől fosztjuk meg magunkat nemzeti szinten, ha nem figyelünk oda erre sem az iskolákban, sem a munkahelyeken.

 – Mi a veszélye?

Ha egy ADHD-s nincs a helyén, tartósan nem érzi jól magát, nem fogadják el a környezetében, akkor gyakran nyúl tudatmódosító szerekhez, mert azok endorfint termelnek. Ettől kiegyensúlyozottabbnak, boldogabbnak érzik magukat. Ügyfeleim körében vannak alkohol-, drog-, munka-, és sportfüggők is. Ezek mind segítenek abban, hogy elviselhetőbb legyen számukra a nem mindennapi életük. Ezek a függőségek viszont sajnos köztudottan veszélyesek.

 – Miért kezdted el kutatni, kik fordulnak hozzád? Személyes tapasztalok…

Az túlzás, hogy kutatok, inkább csak nyitott szemmel és füllel járok a világban, és gyűjtöm, rendszerezem a tapasztalataimat. 2004-2006-ban egy szegregált iskolában tanítottam elsősorban ADHD-s gyerekeket. Ez egy akkor még értelmezhetetlen állomás volt sokak számára a karrieremben, hiszen az üzleti életből mentem el egy általános iskolába tanítani, mint fiatalon kiégett vezető. Most már tudom, hogy akkor miért volt ott dolgom. J Eltelt néhány év, és az üzleti partnereim körében (coachee ügyfelek) egyszer csak azokat a viselkedésjegyeket véltem felismerni, amikkel az általam tanított gyerekek is rendelkeztek. Közülük többen el is mentek szűrésre, és „papírral” jöttek vissza, mely igazolta a megérzéseimet velük kapcsolatban.

Talán az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy bár diagnózissal nem rendelkezem még, nagy valószínűséggel én is ADHD-val élek. Nagyon sok kérdésre adna választ. A környezetem már évek óta mondja, hogy rám is nagyon jellemzőek a tünetek, de én magamon alig ismertem fel. Ezért is érdemes szakemberhez fordulni, mert saját magunkról nem tudunk objektív véleményt formálni.

 – Vannak megoldási javaslataid?

Diagnosztika után, ha az egyén megtalálja a helyét, szakmájában és magánéletében kiaknázása óriási eredményeket jelenthet számára. Fontos, hogy ideális szervezet és pozíciót találjon magának, mert ez megkönnyíti az ezzel való együttélést. A coaching módszertan szintén sokat segít. Elsősorban önismerettel, önképpel, önérvényesítéssel, motivációval, tervezéssel és szervezéssel dolgozunk másként, ahogy ők is mások.

Néhány apróság még:

Javasolt a sok víz fogyasztása, a rágózás, hogy a diszfunkcióval működő agyi területek működése ne álljon le, az egyén ne essen szét.  Jó még a sport, a meditáció, neurofeedback, az egészséges étkezés, stb.

Az elektronikai és technológiai fejlődés korában egyre több App segíti az ADHD-sokat emlékezni, rendszerezni, tervezni, végrehajtani feladatokat. Én is előszeretettel használom őket. És ez természetesen csak néhány azok közül, amelyek segítenek.

:)

Az ADHD egy helyes mederben tartva orvosság, medréből kilépve viszont méreg. Remélem a cikk olvasása gondolatébresztő volt és önvizsgálat tartása után további kérdések esetén kapcsolatba lép velem.

Aki úgy érzi, hasonló tulajdonságokkal rendelkezik és ennek megfelelő munkakörben is dolgozik, megköszönöm ha a kutatás megerősítéseként megjegyzésben megosztja ezt velem.

Pethő Anikó