Míg Nyugat-Európában az ipari beszállítók közel 75 százaléka elérhetővé tesz részletes információkat a keresett termékről weboldalán, addig hazánkban ez az arány csupán 29 százalék.
Ez a különbség leginkább annak köszönhető, hogy a magyar ipari cégek még mindig elsősorban abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy vevőik nem használják az internetet, ami már rég nem igaz. A hazai cégek közötti online kereskedelem öt évvel van lemaradva a nyugati országokhoz képest, ahol már épp ennyi ideje megtörtént a váltás – állapította meg a Tablazat.hu online beszerzői portál.
A Tablazat.hu magyar és külföldi forgalmazók weboldalán megjelenő ipari termékeket és az ezekről elérhető információkat vizsgálta, hogy kiderítse, milyen különbségek vannak a nyugat-európai és a hazai beszerzők által elérhető online információkat tekintve. A vizsgált termékek között olyan kereskedelmi cikkek szerepeltek, mint a targonca, a szivattyú vagy a minőségtanúsítási rendszer.
Míg a fogyasztók a B2C (vállalatok és fogyasztók közötti) és C2C (fogyasztók közötti) online kereskedelem térhódításának köszönhetően internetes vásárlás előtt rendkívül nagy választékkal szembesülhetnek, addig a B2B (vállalatok közötti) kereskedelmi igényeket a hazai online hálózatok nem tudják kellőképpen kielégíteni. „A beszerzők rá vannak kényszerítve a telefonos és személyes adatgyűjtésre, a felhasználók véleményét és tapasztalatát kizárólag ismeretségi körön belül vagy a forgalmazó referenciái alapján, új kapcsolatok kiépítésével tudják begyűjteni” – magyarázza Kócsi Norbert, a Tablazat.hu beszerzői szakértője.
A helyzetet nehezíti, hogy a vállalatok weboldalain többnyire éppen a beszerzők számára legfontosabb információk, a termékleírások nem teljesek, vagy hiányoznak. „2009-ben még nagyon kevés ipari tartalom volt elérhető a világhálón, nemcsak nálunk, nyugaton is. Viszont ott nagyjából ekkortájt jöttek rá, hogy vásárlás előtt a beszerzők is egyre inkább a webet veszik igénybe adatgyűjtésre, így termékeik részletes adatait egyre inkább elkezdték feltölteni honlapjaikra is. Hazánkban ekkor az ipari cégek többségének még nem volt weblapja, amelyeknek viszont igen, azok is inkább online névjegykártyaként, csupán a cég nevének és elérhetőségeinek megjelenítésére használták. Mára a helyzet ebben a tekintetben szerencsére megváltozott, a beszerzőket leginkább érdeklő információk viszont még mindig alacsony arányban érhetők el a neten” – magyarázza Kócsi Norbert.
Viszont Nyugat-Európában és az USA-ban nem csupán közvetlenül a forgalmazók segítik a beszerzők munkáját. Elsősorban az angol és német nyelvterületeken rengeteg online beszerzői portál elérhető, amelyek nem csak az egyes termékekről adnak részletes leírást, de útmutatást is adnak arról, hogy az egyformának tűnő termékek közül mely típusok lehetnek ideálisak a vállalat számára, illetve hogy melyek képesek maximálisan kiszolgálni a beszerzői igényeket. A Tablazat.hu felmérése rámutatott, hogy külföldön nem csupán a szakmabeliek, de a termék gyártói is vezetnek blogot, ezen felül számos magazin, fórum, videó és rendezvény is született a beszerzői szakma támogatására. Ezzel szemben hazánkban nincs kialakult stabil szakmai tanácsadói kör, a beszerzők szinte magukra vannak utalva. „Románia és Szlovákia a B2B online kereskedelemben előttünk jár, hazánk jelenleg Szlovénia szintjén mozog. A fejlődés egyelőre nagyon lassú, ami leginkább annak köszönhető, hogy az ipari cégek kevésbé hajlamosak a szemléletváltásra, és még nem érzik szükségszerűségét. Pedig lenne rá igény” – tette hozzá Kócsi Norbert.