A Diginote kutatási projekt a jegyzetelés megújításának céljával indult, eredményként egy speciális táblagépet fejlesztettünk ki, amely kiváltja a hagyományos, tollal papírra írott jegyzetelést.
Eredeti célunk olyan kézi célszámítógép kifejlesztése volt, amely digitális papír és tinta alapú jegyzeteket készített volna. Ám a kutatás során számos teszt bizonyította, hogy a felhasználók széles köre jobban kedveli a saját mobileszközén a karakteralapú szövegbevitelt, mert azt pontosabbnak és gyorsabbnak érzi, mint az írott szöveg rögzítését.
Az adattárolás és keresés módját ennek megfelelően még a prototípus kidolgozása előtt átterveztük, amíg a tervezett szövegbeviteli feladatok folytak.
A projekt négy, egymásra épülő és egymást követő munkaszakaszból állt:
1. Technológiaelemzés
Itt a rendelkezésre álló kijelzőket és beviteli módokat elemeztük, a célokat egyesítő lehetséges műszaki megoldásokat keresve. Ebben az előkészítő munkafázisban abból indultunk ki, hogy a kijelzőknél a kisebb áramfelvételű, stylusszal írható felületű, képernyők lesznek ideálisak, a beviteli módoknál a folyóírás felismerése lehetséges lesz, szoftveresen pedig mind iOS-re, mind Androidra és MS Windowsra tudunk fejleszteni. A későbbiekben kiderültek ezek a feltételezések árnyoldalai.
2. Proof of concept fejlesztési szakasz: a koncepció bizonyítása
Vagy inkább módosítása. A kutatások e fázisában ugyanis szoftveres tesztnek vetettük alá az egyes eszközöket. A kijelzőkről kiderült, hogy minél kisebb az energiaigényük, annál rosszabb a reszponzivitásuk, így a tollal húzott vonalak csigalassúsággal követik a tollat. Egy lendületes kézírásnál ez azt jelenti, hogy a mondat végére érve jelenik meg az első szó a „papíron”. A stylusokról kiderült, hogy a kapacitív kijelzőkön való használatnál az írás kicsit sem emlékeztet a tollal papírra való írásra, a rezisztív kijelzőkön viszont számtalan hibával halad a jegyzetelés (a csukló vagy az ujjak érintését is veszi a kijelző). Az operációs rendszerek esetében teljesen eltérő a fejlesztési környezet, tehát az Androidnál a beviteli mód billentyűzet szinten bővíthető, ugyanez a többi rendszerre nem igaz. Mindezek mellett a fejlesztési tervet nem kellett feladni, de újabb ötletekkel vágtunk neki a megvalósításnak.
3. Szoftverfejlesztés
Az idei év eleje szólt a szoftverfejlesztésről, amelynek keretében a beviteli felületet alakítottuk ki Android platformon. Idő közben korszerűbb felhasználási lehetőségeknek is teret kellett adnunk, így egy felhőalapú tárolási lehetőséget is kialakítottunk, amire a NOREG Kft. által fejlesztett motort használtuk fel. A szoftverben kialakítottuk a tárolandó egységeket, azaz a jegyzetfájlokat, illetve az azok részét képező logikai egységeket, a felhasználókezelést és a megjelenítés alapvető szabályait.
4. Prototípusfejlesztés
Utolsó fejlesztési lépésként kifejlesztettünk egy szoftvert, amelyet a tervezett célhardveren kívül más eszközökön is, tableteken vagy akár mobiltelefonokon is futtatni lehet, illetve kifejlesztettünk egy olyan, egyedi tokozású leegyszerűsített tabletet, amelyre csak a Diginote szoftverét telepítettük fel. Így olcsón tartható terméket hoztunk létre. A prototípus szoftvere nem csupán bittérképalapú, grafikus bevitelre képes, hanem más, ismert szövegbeviteli módokra ugyanúgy alkalmas, sőt a korábban végzett tömeges grafológiai tesztek eredménye alapján a felhasználók nagyobb százaléka a készülékén megszokott beviteli módot gyorsabban és pontosabban használja, mint a kézírását. A teszteredmények egyértelműen igazolják, hogy a szövegbevitel pontossága és a bevitel sebessége egyértelműen a karakteralapú bevitel felé billenti a mérleg nyelvét. A modern felhasználó tehát a jegyzetelésnél inkább pötyög (virtuális billentyűzeten gépel), mint körmöl. A projekt céljainak kiegészítése, kiterjesztése nyomán a Diginote alkalmazási köre jelentősen bővülhet, így piaci lehetőségei is ígéretesek.
Üzleti Rendszerek Kft.
1068 Budapest, Benczúr u. 47.
www.digitalisnotesz.hu
www.uzletirendszerek.hu
