Big data, smart data – üzlet bizalmi alapon, európai lehetőségek
Nagyvállalati kutatók vesznek részt egy új kutatási projektben, amely különböző módokat elemez nagy adatmennyiségek („big data”) kereskedelmi használatára. Az EU BYTE projekt célja egy roadmap előállítása, amely specifikus lépéseket tartalmaz, és lehetővé teszi Európa számára, hogy 2020-ig megnövelje részesedését a big data szektorban. A BYTE olyan politikai és technológiai intézkedések kifejlesztésére összpontosít, amely lehetővé teszi a big data előnyeinek lehető legnagyobb fokú kiaknázását, miközben minimalizálja is a negatív hatásokat pl. a bizalmasság (privacy) tekintetében. A BYTE ott folytatja, ahol az EU BIG projektje végződik. Az utóbbi üzleti modelleket és technológiákat azonosított a big data használatára. A Siemensszel együtt a projektben tíz partner vesz részt az iparból és a kutatásból.
A nagy adatmennyiségek intelligens elemzése, és főleg a korábban különálló információkészletek összevezetése (merge) hatalmas potenciállal rendelkezik. Iparvállalatok már most is használnak big data technológiát, például az energia-megtakarítási potenciál feltárására. Az ilyen elemzések nehezebbé válnak, ha több résztvevő adataira kell visszanyúlni – például amikor egy adott régió ipari létesítményeinek és háztartásainak energiafogyasztási adatait kell vizsgálni. Ilyen információ alapján következtetni lehet a termelés vagy egyes személyek viselkedésére, úgyhogy használatát pontosan és biztonságosan szabályozni kell. Mennél nagyobb a különböző forrásokból összevezetett adatok mennyisége, annál változatosabb az adatok használatának pozitív és negatív hatása.
A BYTE természettudósokat, mérnököket, számítógép-programozókat, jogi szakértőket, szociológusokat és közgazdászokat hoz össze egy csapatban, amely különböző esettanulmányokat használ a big data valamennyi aspektusának elemzésére.
A Siemens központi kutatórészlegének (Corporate Technology, CT) tudósai nagyvárosok esettanulmányait vizsgálják a BYTE projekt összefüggésében. A Siemens úgy is hivatkozik a kapcsolódó adatokra, mint „smart data”-ra, mivel az információ specializált környezetből érkezik, mint amilyenek a nagyvárosok, ipari létesítmények, erőművek. Az ezek által generált adatokat specifikus úton kell feldolgozni, hogy relevánsak legyenek. „Smart” városokban például a mobiltelefonok anonim adatokat szolgáltatnak az emberek mozgásáról, a gépkocsik a forgalmi viszonyokról generálnak adatokat, és az intelligens mérőórák előrejelzéseket tesznek lehetővé a jövőbeli energiaigényt illetően. A városok az ilyen adatok alapján csökkenthetik a forgalmat, illetve javíthatják szén-”lábnyomukat” anélkül, hogy közben a lakosság magánszférájába kéne behatolniuk. Ehhez a jogi keretek és a különféle adatvédelmi technológiák továbbfejlesztésére lesz szükség.