Az IT és az energiaszolgáltató szektor vezeti a munkabérlistát.
Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.
Jelentős különbségek tapasztalhatóak az ágazatok személyi jellegű ráfordításai tekintetében – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató a társas vállalkozások mérlegadatait elemezve. „A bérlista élén az energiaszektor áll havi 500 ezer forint feletti átlagos bruttó bérrel, míg a lista végén a vendéglátóipar kullog, 130 ezer forintos havi bruttó járandósággal” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs üzletág-igazgatója.
| Ágazat | Bruttó átlagbér (2014, ezer Ft) |
| Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás | 506 |
| Információ, kommunikáció | 408 |
| Bányászat | 348 |
| Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 309 |
| Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység | 280 |
| Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás | 273 |
| Szállítás, raktározás | 269 |
| Feldolgozóipar | 253 |
| Művészet, szórakoztatás, szabadidő | 246 |
| Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás | 237 |
| Oktatás | 231 |
| Kereskedelem, gépjárműjavítás | 203 |
| Humán-egészségügyi, szociális ellátás | 186 |
| Ingatlanügyletek | 181 |
| Építőipar | 181 |
| Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 177 |
| Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 163 |
| Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | 130 |
Az ágazati bérstatisztikai élén első ránézésre nincsenek komoly meglepetések, az energiaszolgáltató cégek mellett az infokommunikációs szektor, a bányászat, a pénzintézeti szektor és a tanácsadó cégek állnak. „Az információk a vállalati beszámolókból származnak, de, mint tudjuk, ezek néha nem pontosan képezik le a valós foglalkoztatási viszonyokat” – mondja Pertics Richárd. Éppen ezért célszerű korrigálni az adatokat a munkáltatói gyakorlattal, az alkalmazotti jogviszony elterjedtségével, illetve a szürke- és feketefoglalkoztatás gyakoriságával.
Az energiaszolgáltató szektor az elmúlt évek állami bevásárlásait megelőzően igazi „multifellegvárnak” számított. Ennek megfelelően a viszonylag kis számú társaság által ténylegesen foglalkoztatottak között magas volt a bejelentett alkalmazottak aránya, miközben a cégek jövedelemtermelő képessége is lehetővé tette a munkabérek felfutását. Az elmúlt évek államosításai és a „rezsicsökkentés” után a jövedelmezőség csökkent, ennek megfelelően az átlagos személyi jellegű ráfordítás 2012 után visszaesett, de 2014-ben már ismét kismértékű emelkedést mutatott.
Az infokommunikációs szektor, a pénzintézeti szektor és tanácsadó szektor a szervezeti kultúrát tekintve nem tekinthető homogénnek. Egyrészt szép számmal vannak az ágazatokban ismert, népes alkalmazotti gárdával működő cégek és pénzintézetek, ugyanakkor számos mikro- és kisvállalkozás is működik ezekben a szektorokban. A hazai mikrovállalkozásokra általában nem jellemző a magas munkabér, a cégben dolgozó tulajdonosok például előszeretettel veszik ki pénzüket osztalékként vagy egyéb nehezen követhető módokon. Éppen ezért az infokommunikáció és a tanácsadói szektor felbukkanása a legmagasabb bérkategóriákban kifejezetten örvendetes fejlemény, ám egyúttal azt is jelzi, hogy ezekben az ágazatokban a tényleges jövedelem még magasabb is lehet a mérlegadatokból számított értéknél.
A bányászat nemzetgazdaságban elfoglalt súlya viszonylag csekély, ám a szektorban nyilvántartott cégeknél a tevékenység eredménytermelő képességéből és a munkakörök veszélyességéből fakadóan jóval az átlagot meghaladó fizetésekkel találkozhatunk – igaz itt a szigorú ellenőrzések és munkaügyi előírások miatt a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya is alacsony.
Külön említést érdemel a lista végén álló vendéglátóipar. A többi ágazattól messze lemarad a bérlistán: a 130 ezer forintos átlagos havi bruttó bér csak részben magyarázható a szezonalitással. „Jobb feltételezésnek tűnik, hogy súlyos üzleti és etikai gondok vannak a szektorban – mondja Pertics Richárd. – Ha figyelembe vesszük az ágazatra jellemző magas felszámolási rátát, és ezt összevetjük azzal, hogy egy egyébként fellendülőben levő szektorról beszélünk, arra kell következtetnünk, hogy a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya itt kirívóan magas lehet.” Az Opten szerint ezt alátámasztja az is, hogy a vendéglátás valamennyi céginformációs mutató tekintetében átvette a legfertőzöttebb ágazatnak járó nem túl hízelgő címet a megtisztulóban levő építőipartól.
Az egyes ágazatokra jellemző személyi jellegű ráfordításokat ugyanakkor érdemes összevetni a szektor árbevétel- és jövedelemtermelő képességével. Ezek a mutatók árulkodnak arról, hogy valójában mennyire hatékony az adott ágazat, és mennyi a humántőke hozzáadott értéke az egyes szektorokban. Az egy alkalmazottra jutó eredmény jól indikálhatja a jövőbeli bérviszonyok alakulását, hiszen a magasabb eredmény stabilabb munkahelyeket és növekvő béreket vetít előre. Az egy főre jutó árbevétel szoros összefüggést mutat a szektor egy főre vetített GDP-hozzájárulásával, így az összevetésben jól szereplő területek a magyar gazdaság igazi húzóágazatainak tekinthetők.
| Ágazat | Egy alkalmazottra jutó eredmény (2014, ezer Ft) | Egy alkalmazottra jutó árbevétel (2014, ezer Ft) |
| Információ, kommunikáció | 6523 | 29 204 |
| Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás | 2698 | 163 842 |
| Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység | 2304 | 18 765 |
| Feldolgozóipar | 2213 | 42 953 |
| Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 1870 | 22 102 |
| Szállítás, raktározás | 1612 | 23 700 |
| Művészet, szórakoztatás, szabadidő | 1575 | 25 064 |
| Építőipar | 1442 | 24 449 |
| Oktatás | 1262 | 12 909 |
| Kereskedelem, gépjárműjavítás | 981 | 53 552 |
| Humán-egészségügyi, szociális ellátás | 826 | 7496 |
| Bányászat | 500 | 32 533 |
| Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés | 365 | 15 660 |
| Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | 109 | 8525 |
| Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 107 | 10 022 |
| Ingatlanügyletek | 7 | 19 982 |
| Háztartás munkaadói tevékenysége: termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra | -15 | 16 070 |
| Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás | -140 | 6114 |
| Pénzügyi, biztosítási tevékenység | -24 236 | 35 207 |
Módszertan
A cégek által kifizetett munkabérek, juttatások és az utánuk fizetendő munkáltatói járulékok összesítve személyi jellegű ráfordításként jelennek meg a társaságok beszámolóiban. A személyi jellegű éves ráfordításokat visszaosztva a munkabéreket terhelő munkaadói járulékok kulcsával és a 12 hónappal egy hozzávetőleges bruttó béradatot kapunk. A statisztikai nem számol az különböző cafeteria- és egyéb béren kívüli juttatásokhoz tartozó adókulcsokkal, hiszen a beszámolókban a különböző juttatások megoszlására nincsenek általánosan elérhető adatok. A számításban az Opten a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóval, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással számolt, ám a valóságban a különböző béren kívüli juttatások adója ennél kedvezőbb is lehet. A számított bruttó munkabérek emiatt alulról közelítik a tényleges átlagot.