Az esetek 52 százalékában ma már a humánfaktoron bukik az IT-rendszerek biztonsága.
Az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) 2016 januárjában végzett, mintegy 3000 IT-biztonsági szakértő bevonásával készített felmérése alapján a megkérdezettek 52 százaléka szerint jelenleg a legnagyobb veszélyt a rendszerek biztonságára a felhasználót támadó social engineering módszer jelenti, amelynek hatékonyságát bizonyítja, hogy ezzel a módszerrel sikerült az elmúlt hetekben hackereknek megszerezni az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat 9000, illetve az FBI 22 ezer alkalmazottjának elérhetőségi adatait. Jó hírt jelent a szervezeteknek, hogy megfelelő belső szabályozással és a munkatársak oktatásával a social engineering megközelítésre épülő támadások jelentős része kivédhető.
A social engineering lényege, hogy a hackerek különböző módszerekkel a felhasználótól olyan információkat – jellemzően jelszavak, regisztrációs-bejelentkezési adatok – csalnak ki, illetve szereznek hozzáférést az információtechnológiai rendszerekhez, amelyek mentén képesek lesznek a technika direkt támadása nélkül eljutni a kívánt adatokhoz, azokat megszerezni, illetve módosítani.
Habár sok nagyvállalati biztonsági szakértő és vezető számára evidenicának tűnik, hogy a munkatársak védik a vállalati rendszerek jelszavait, ez meglehetősen csalóka biztonságérzetet kelt. „Az egyik információtechnológiai biztonsággal foglalkozó vállalat csokoládét kínált fel egy elismert pénzügyi negyedben dolgozóknak a céges informatikai rendszerbe való belépési jelszavukért cserébe. Szinte hihetetlen, de a megkérdezettek 70 százaléka kiadta a céges jelszavát egy szelet érdességért” – hívja fel a figyelmet a social engineering sikerességére Lengyel Csaba, a Hunguard Kft. szakmai igazgatója. Szerinte sokan úgy gondolják, hogy csak a jelszó kevés ahhoz, hogy feltörjék felhasználói fiókjukat, azt azonban senki nem tudhatja, hogy a támadó milyen információk és adatok birtokába jutott korábban.
A social engineer technikával próbálkozó hackerek célja a lehető legtávolabb maradni az IT-rendszerektől, nem a technikát, hanem az információkhoz és adatbázisokhoz hozzáférő munkavállalót célozza meg. A célszemélyek gyakran olyan alkalmazottak, akik nem feltétlenül ismerik az információk értékét; például külsős munkatársak, gyártók, beszállítók, kiszolgáló területeken dolgozó munkatársak. „Ez esetben a probléma igazi forrása az, hogy a támadónak kezdetben elég egy alacsony szintű hozzáférés, amivel később bővíteni tudja saját felhasználói jogait, ami pedig még fontosabb, hogy akár hónapokon keresztül lophat vagy változtathat meg adatokat” – mutat rá Lengyel Csaba.
A Hunguard Kft. munkatársának szakmai tapasztalata szerint a vállalati információk megszerzésének egy másik módja az alkalmazottak nem megfelelő jelszó-választási szokásainak kihasználásából ered. Jellemzően mindössze a felhasználók negyede használ valamilyen, a legbiztonságosabbnak számító, különleges karaktereket is tartalmazó jelszavakat. Egy csak számokból álló jelszó feltöréséhez, egy gyakorlott hackernek alig öt percre van szüksége, a csak betűkből álló jelszavak 5-6 nap alatt megfejthetőek, a betűk és számok kombinációjából álló jelszó kitalálása viszont már hónapokba telhet. A legjobb megoldás, ha számokat, kis- és nagybetűket, valamint speciális karaktereket is tartalmaz a jelszó; ugyanis ezek feltörési ideje akár száz években is mérhető.
Nem csak a kiadott jelszó, de a lezáratlan számítógépek is kockázatot rejtenek: nagy szervezetek esetében meglepően sikeres módszer az úgynevezett „piggybacking” technika, ahol a hackerek magukat munkatársnak, esetleg karbantartónak vagy takarítónak kiadva jutnak be a vállalat irodáiba. „Ez is egyfajta social engineering. A helyszínen már ellenőrzés nélkül, szabadon hozzáférhetnek a magukra hagyott, nem lezárt terminálokhoz, laptopokhoz. Ilyenkor a legnagyobb károkat nem a gépek és adathordozók ellopása okozza, hanem az azokon tárolt adatok és információk eltulajdonítása, megváltoztatása.” – teszi hozzá a szakmai igazgató.
Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek azokkal a technikákkal, amelyekkel elkerülhetik, hogy a social engineering áldozataivá váljanak. Amíg a kifejezetten a technikát célzó kibertámadások ellen a biztonságot nyújtó eszközök, programok, valamint ezek megfelelő beállításával védekezni lehet, a felhasználót célzó támadásokat csak maguk a felhasználók tudják sikertelenné tenni. „Ehhez fontos a munkatársak edukálása, megismertetése a veszélyforrásokkal, a megfelelő belső eljárásrendek és szabályzatok megalkotása és betarttatása. A kockázatokat csak így lehet a minimálisra csökkenteni” – hangsúlyozza Lengyel Csaba.