Az erős dollár, az alacsony nyersanyagárak és a kínai gazdasági növekedés lassulása fenyegetést jelent néhány nagy feltörekvő piac számára.
A világgazdaságot ismét veszélyes kockázatok fenyegetik, ideértve a lassuló kínai gazdasági növekedést, az erős dollárt és az alacsony nyersanyagárakat. A PwC közgazdászainak legújabb gazdasági elemzése szerint a feltörekvő piacok a legsebezhetőbbek, míg a fejlett gazdaságok a pénzügyi válság után közel egy évtizeddel még mindig a kiutat keresik az alacsony növekedési környezetből.
1. ábra: Lassul a feltörekvő gazdaságok növekedése – 2015-ben az E7 országok közül csak India gazdasága bővült a saját középtávú átlagos növekedési ütemét meghaladó mértékben
* A középtávú átlagos növekedés meghatározása: negyedéves alapon mért évenkénti növekedés 2010–2014 között
Megjegyzés: A rendelkezésre álló adatok hiánya miatt az Indiára, illetve Indonéziára vonatkozó növekedési adatok 2012 második negyedévétől, illetve 2011 első negyedévétől kezdődnek.
Amint a fenti 1. ábrából kitűnik, a hét legnagyobb feltörekvő piac (E7) közül hat esetében a korábbi trendekhez képest lassult a gazdasági növekedés üteme. 2015-ben egyedül India gazdasága bővült a saját középtávú átlagos növekedési ütemét meghaladó mértékben. Ezzel szemben Brazília és Oroszország gazdasága zsugorodik.
Mi áll gazdasági kilátásaik romlása mögött?
A kínai gazdasági növekedés lassul, a nyersanyagárakra vonatkozó előrejelzések pedig további esést jeleznek. A 2000 és 2011 között évi 8%-ot meghaladó kínai gazdasági növekedés üteme tavaly valamivel 7% alá csökkent, és a PwC közgazdászai szerint 2017-ben várhatóan 6% körüli szintre esik.
„Bár ez a trend bizonyos mértékig várható volt, a lassulás üteme meghaladta az elemzők többsége által néhány éve előre jelzett szintet. Továbbra is a lassulás irányába mutató kockázatok vannak túlsúlyban, annak ellenére, hogy legújabb vezérigazgatói felmérésünk szerint a kínai cégvezetők amerikai társaiknál bizakodóbban ítélik meg cégük bevételnövelési kilátásaikat” – mondja Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza.
A kínai gazdasági növekedés lassulásának hatása közvetlenül főként a kereskedelemben érezhető. Ebből a szempontból Brazília és Indonézia gazdasága a legsebezhetőbb. A Kínába irányuló indonéz árukivitel 10%-os esése például az indonéz GDP 0,2 százalékpontos csökkenésével járna. A kínai kereslet csökkenésével párhuzamosan eső nyersanyagárakon keresztül a kínai gazdasági növekedés lassulása közvetetten más feltörekvő piacokat is érint. Az olyan nettó alapanyag-exportőr országok, mint Oroszország, Indonézia, Brazília, illetve kisebb mértékben Mexikó, mind érzik ezt a hatást.
Egyes feltörekvő gazdaságokat a magas devizaadósság-állomány is hátrányosan érinti.
Amint az a lenti 2. sz. ábrán látható, az erős dollár és a dollárban denominált adósság mértéke egyes feltörekvő piacokon továbbra is aggodalomra ad okot a vállalkozások, a háztartások (és, kisebb mértékben, a kormányok) számára. A PwC elemzése szerint:
Brazília gazdasága – akárcsak Törökországé – az ország devizaadóssága miatt rendkívül sebezhetővé vált.
Kína külső adóssága továbbra is viszonylag védett az erős dollár hatásától, mivel a kínai gazdaság egészéhez képest a devizaadósság-állomány nem jelentős; egyes kínai vállalatok számára azonban ez a kockázat magasabb.
A világ legnagyobb feltörekvő gazdaságai közé tartozó Indonézia, Mexikó, Oroszország és India e tekintetben valahol középen helyezkedik el, és így a dollárral szembeni kitettsége szempontjából vegyes képet mutat, melyet az első három ország esetében a nyersanyagárakhoz és/vagy a Kínába irányuló exporthoz kapcsolódó további kockázatok árnyalnak. India védettebbnek tűnik, és jelenleg a nagy feltörekvő gazdaságok közül a legerősebbnek tekinthető.
2. ábra: A legtöbb E7 ország számára még mindig kockázatot jelent az erős dollár
A politikai döntéshozóknak van mozgástere a gazdaság élénkítésére:
Egyes E7 országok rendelkeznek bizonyos költségvetési mozgástérrel, mivel költségvetési hiányuk, illetve relatív adósságszintjük viszonylag alacsony. Az államadósság még Mexikóban és Oroszországban is, ahol a hiány meghaladja a GDP-arányos 3%-os küszöbértéket, a GDP 60%-a alatt van. Ha folytatódik a gazdasági növekedés lassulása, a politikai döntéshozók keresletélénkítő költségvetési ösztönzőkhöz fordulhatnak.
Kevésbé egyértelmű a helyzet a monetáris politika területén, mivel az infláció például Brazíliában, Oroszországban és Törökországban továbbra is magas, míg Kínában a célérték alatt van. Mivel azonban a kamatok a feltörekvő piacokon magasabbak, mint a fejlett gazdaságokban – az irányadó kamat az E7 országok közül Mexikóban a legalacsonyabb, 3,25% – a politikai döntéshozók számára nyílik némi mozgástér a gazdaság monetáris eszközökkel történő élénkítésére.
„A feltörekvő gazdaságok rövid távú gazdasági kilátásai összességében romlottak, noha hosszú távon számos feltörekvő piac jelentős potenciállal bír. Ezért ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy üzleti terveiken végezzenek stressztesztet egy olyan forgatókönyv alapján, mely az elkövetkező néhány évben a nagy feltörekvő piacok vártnál lassabb ütemű növekedését feltételezi” – összegezte megállapításait Richard Boxshall.