Big datában még nem vagyunk nagyok.
| Mi a digitális gazdaság?
Az új vagy webes gazdaságnak is nevezett digitális gazdaság a gazdasági tevékenységek olyan globális hálózata, amelyet az infókommunikációs technológiák tesznek lehetővé. A Nemzeti Infókommunikációs Stratégia meghatározása szerint a digitális gazdaság egyrészt a szűkebben értelmezett infokommunikációs és IT szektort takarja, másrészt az IT iparág által biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki, egészségügyi, ipari, szórakozási, stb.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszereinek fejlesztését, illetve az IT-fejlesztésekre és az IT-n alapuló fejlesztésekre irányuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését jelenti. |
Az egyre komplexebb, globális üzleti környezetben nemcsak a digitális versenyelőny megtartása, de a versenyben maradás egyik alapfeltétele a big data strukturált elemzése. Míg a globális döntéshozók 61%-a, addig az innovációért felelős magyar vezetők csak 49%-a használja a stratégiai döntéshozatal során a cégek, magánszemélyek és intelligens hálózatok által napi szinten előállított hatalmas adatmennyiséget. A GE felméréséből kiderült, hogy a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők alacsonyabb mértékben gondolják úgy, hogy az innovációra irányuló partnerkapcsolatok és együttműködések közvetlen és pozitív hatással vannak vállalatuk pénzügyi eredményeire: mindössze 59%-uk látta úgy, hogy a cégük bevételei és profitja is növekedett az elmúlt évek innovációs együttműködéseinek köszönhetően.
„A digitális gazdaság nemcsak alapjaiban fog teljes iparágakat megváltoztatni, de pozitív multiplikátor hatással lesz napjaink gyártástechnológiáira, a nemzeti energiaellátásra és energiabiztonságra, az infrastruktúrára, a közlekedésre vagy az egészségügyre. A magyar vállalatok és a magyar állam számára is kiemelten fontos lehetőséget biztosítanak a digitális fejlesztések, mivel ezzel nemcsak értéket teremthetnek, de a termelékenységüket is magasabb szintre emelhetik. Az eszközök rendelkezésünkre állnak, így nemcsak az elhatározás, de a stratégiai gondolkodásmód és megfelelő partnerségi kapcsolatok kiépítése is kulcsfontosságú lehet a versenyképesség megőrzésére és új piaci lehetőségek kiaknázására” – mondta Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke.
A digitális darwinizmus kora
Napjainkban már elfogadott tény a cégvezetők körében, hogy a globális versenyben maradás érdekében drasztikus fejlesztésekre és átgondolt innovációs stratégiára van szükségük. Hazánk innovációért felelős döntéshozóinak 84%-a (globálisan 90%-uk) gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatások, de új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni. Az innovációk ugyanakkor nemcsak lehetőséget biztosítanak a cégek számára, de fontos kihívás elé is állítják őket. A GE kutatása rávilágított arra, hogy a magyar cégvezetők 80%-a (világszerte 81%-uk) aggódik amiatt, hogy a technológiák fejlődésének gyorsasága meghaladhatja saját vállalatuk innovációs és alkalmazkodási képességét. Ezzel beköszönt a digitális darwinizmus kora: vagyis aki lemarad, kimarad.
A fentiek tükrében mégis figyelemreméltó, hogy a globális trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65%-a az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba történő befektetések során, a drasztikus és áttörő jellegű, de jóval kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Ennek megfelelően a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább, a gyökeresen új, akár az adott piacot alapjaiban megváltoztató termékek bevezetésével szemben.
| A magyar digitális gazdaság nemzeti prioritás
A magyar digitális gazdaság az EU élmezőnyében foglal helyet: a kormány statisztikái szerint 2015-ben a szektor adta Magyarország nemzeti össztermékének 21-22%-át; a foglalkoztatottak 15%-ának, vagyis 400.000 embernek biztosított munkát, valamint a magyar export 8%-a származik a digitális iparágakból, így a digitális gazdaság mutatószámai alapján hazánk Írország és Finnország után a harmadik helyet foglalja el az EU-ban. A digitális gazdaság fejlesztését nemzeti prioritásként kezeli a magyar kormány, amely az innovációra szánt befektetésekben is megjelenik: Magyarország kutatás-fejlesztésre szánt befektetéseinek 10%-a irányul a digitális innovációk támogatására, a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztéseinek támogatására pedig csak 2016-ban 131 milliárd forintot szán a kormány. |
A jövő ideális munkavállalója kiváló problémamegoldó
A digitális gazdaság rohamos fejlődése, valamint az innovatív termékek és szolgáltatások révén kialakuló új piacok a munkaerőpiacra is hatást gyakorolnak. Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatok számára a jövő tehetségei már nem a mély lexikai tudásukkal vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a GE Innovációs Barométer szerint a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78%), a kreativitást (74%), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45%) emelték ki, mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.
„A magyar vezetők számára fontos kérdés, hogy a jelenlegi oktatási rendszerünk alkalmas-e a jövő tehetséges munkavállalóinak felkészítésére. A megkérdezett magyar döntéshozók szerint változásra van szükség, hiszen mindössze 40%-uk tartja a hazai oktatási rendszert késznek és alkalmasnak jelen formájában arra, hogy az innovációs fejlesztések gyorsaságával lépést tartó jelöltek léphessenek be a munka jövőbeli világába” – mutatott rá Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke.
Minden második magyar döntéshozó gondolja úgy, hogy a 4. ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, és mindössze 26%-uk tart ennek ellenkezőjétől. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a GE kutatása szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53%), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49%), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45%) emelték ki.
Az innováció globális bajnokai
A világszerte megkérdezett, közel 3.000 innovációért felelős döntéshozó szerint magasan az Egyesült Államok (33%) vezet az innováció terén, míg a második helyre Japánt (17%), a harmadik pozícióba pedig Németországot (10%) sorolták. A képet érdekes módon árnyalja, ha az eredményeket összehasonlítjuk az INSEAD Globális Innovációs Indexének eredményeivel: az INSEAD indexét a listán Svédország vezeti, ezt követi az USA, majd Németország; míg Japán csak a 7. helyen szerepel.
Az energiaszektor lehet az innováció és a digitális gazdaság legnagyobb nyertese
A világszerte megkérdezett 1.400 civil véleményvezér 61%-a gondolja úgy, hogy az innovációs fejlesztések és befektetések legnagyobb nyertese az energiaszektor lesz. A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40%), és az energia elosztásának fejlődésében (38%) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják hazánk energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35%) is.
