A a fogyasztás fokozatosan a kínai gazdaság motorjává válik a befektetések helyett, és ez a változó környezet még inkább felértékeli a kínai kultúra és üzleti szokások ismeretét. Az itthon bevált üzleti módszerek nagy része azonban nem működik Kínában. Az egyik legvonzóbb kínai szektor az online kereskedelem.
„Mivel Kína a világ legnagyobb e-piaca, ahol a B2C eladások évente 25 %-kal nőnek, nem véletlenül fordulnak a vállalatok az online megoldások felé a Kínába irányuló export esetén. Az online vásárlásnak már ünnepnapja is van Kínában. Ezen a napon tavaly 14 milliárd dollárnyi árut, főleg elektronikai terméket és márkás divatárut vásároltak a kínai fiatalok”, mondta az Atradius országigazgatója.
Vanek Balázs szerint ugyanakkor nem elég beruházni egy online platformba a Kínával történő kereskedelemhez, mert nem pusztán a nyelvi akadályokat kell áttörni, hanem ismerni kell azt a környezetet, amelyben meg kell találni a termék célcsoportját, a vásárlókat.
„A sikeres kínai export alapjai” c. tanulmány szerint fontos, hogy a kínai digitális piacon nem sokat ér a Facebook- vagy Twitter-tapasztalat. Emellett hiába a Paypal a legnépszerűbb nyugati online fizetési megoldás, ha a kínai vásárlók nem ismerik, és míg egy európai vagy amerikai vásárló a legszívesebben közvetlenül a kereskedő webshopjában veszi meg a terméket, a kínaiak inkább az online bevásárlóközpontokat kedvelik.
Az Atradius elemzői azt tanácsolják, hogy az exportra készülő vállalatok fizikailag is legyenek jelen az ázsiai országban, és hogy a képviselőjük legyen tisztában azzal, mennyire lényeges a kínai üzleti kultúrában a formalitás, illetve a társadalmi hierarchia tisztelete. Ha nincs nálunk a névjegyünk, vagy ha csak az egyik oldalán van szöveg, nem számíthatunk üzletkötésre, de akkor sem, ha elkésünk a találkozóról, vagy ha színes, és nem pedig fekete-fehér prezentációban mutatjuk be a vállalatunkat.
Az Atradius kiemelten fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét. Így lényeges, hogy egy vállalat az export megkezdése előtt bejegyeztesse a találmányát vagy a márkajelzését Kínában. Jogsértés esetén viszont először érdemes közvetítőn keresztül keresni a megoldást, mert a kínai üzleti kultúra a tárgyalásos utat előnyben részesíti a konfrontációval szemben. Az elemzés szerint sok esetben még a per előtt meg tudnak egyezni az érintett cégek.
A sikeres kínai exporthoz hozzátartozik a megfelelő fizetési forma kiválasztása is. Az Atradius azt prognosztizálja, hogy a közeljövőben lassul a kínai gazdaság, és ez azzal is együtt jár majd, hogy a kínai vevők egy része késve fizeti majd ki az importált árut. A készpénzes előre fizetéstől a hitellevélen át az okmányos beszedvényig számos megoldás létezik, ezek azonban különböző kockázatot jelentenek az eladó számára. „Egy hitelbiztosító bevonásával meg lehet előzni, hogy ha a kínai vagy bármilyen vevő nem tud, vagy nem akar fizetni, az exportőr ne kerüljön nehéz helyzetbe. Emellett a kínai piac nagysága és a kínai vállalatok nagy száma miatt számos nyugati cég gyakran tévedésből másnak küldi az árut, mint akivel leszerződött, és egy harmadik kínai vállalattól követeli a számlája kiegyenlítését. Egy hitelbiztosító az ilyen károktól is meg tudja kímélni az exportőröket”, mondta Vanek Balázs.
A magyar vállalatok évente körülbelül 2 milliárd dollár árut exportálnak Kínába. Az idén csak az élelmiszerexportunk 100 millió dollár nagyságrendű lesz.