A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük.
Az ERC Advanced Grant a felfedező kutatások legkiválóbb elméit ösztönzi hosszú távú, de úttörő, magas megtérülést is ígérő projektek megvalósítására. Az Ön pályázata mivel győzte meg a döntéshozókat?
Ez a folyamat nyolc évre nyúlik vissza. Akkor pályáztam először, aztán a harmadik, 2014-es pályázatom már kiváló minősítést kapott. Csak most, a negyedik pályázat hozta meg az anyagiakban is mérhető sikert. A kutatási projektünk a csoportelmélettel, a szimmetria-struktúrákkal foglalkozik. Szimmetria mindenütt felfedezhető az életünkben – például egy Rubik-kockában is –, ahogy hálózatokkal is találkozunk mindenhol, mondjuk az internetes közösségi oldalakon. A csoportok építőkövekből állnak, ezek pedig különféle hálózatokba rendeződnek. Ezeknek a hálózatoknak a vizsgálata nagyon lényeges részét képezi a körülöttünk lévő világ megismerésének. Az ERC támogatás elnyerésének alapja egy 2010-es, a gráfelméletben és a csoportelméletben nemzetközileg is jelentősnek számító kutatási eredményünk, az úgynevezett „szorzat-tétel”, amelyet Szabó Endrével közösen publikáltunk.
Milyen irányban folytatják a kutatást, és mely területeken nyilvánulhat meg annak gyakorlati haszna?
Az Európai Kutatási Tanács egy olyan matematikai probléma megoldására adta a támogatást, amelyet régóta szívesen látnának már a világ matematikusai. Tulajdonképpen a szorzat-tételünk továbbfejlesztéséről van szó egy konkrét irányba; a szorzat-tétel úgynevezett korlátlan dimenziós változatát szeretnénk kidolgozni. Haszna pedig hosszú távon a számítógép-tudományban lehet, a véletlenség számítógépes modellezésében például. Nagyon leegyszerűsítve azt mondanám, hogy ennek, és más rokon matematikai problémáknak a megoldása jelentősen csökkentheti a világ számítógépidejét, más szóval felgyorsíthatja a jövő számítógépeit.
Az NKFI Hivatal áthidaló finanszírozása mennyiben járult hozzá a kutatás továbblendítéséhez?
Nagy segítség volt. Az, hogy az NKFI Alap 150 ezer euróval (45 millió forint) támogatta a projektünket, az Európai Unió felé is bizonyította, hogy érdemes „belénk fektetni”. (Az NKFI Hivatal 2015-16-ban kifejezetten az ERC támogatási programokhoz kapcsolódóan hirdetett pályázatot, hogy hazai forrásból segítse az ERC pályázaton a legjobbak közé sorolt felfedező kutatási programok további kiszámítható finanszírozását. A szerk.) Az NKFI támogatásból fizetni tudtam a kutatóimat – volt, aki addig csak szívességből dolgozott nekem -, meghosszabbíthattam posztdoktori ösztöndíjakat, tehát fiatal kutatókat is bevonhattam a projektbe. És az már önmagában sem elhanyagolható eredmény, hogy kaptam itthon 150 ezer eurót, amivel végül sikerül behoznom az országba további kétmilliót.
Az ERC Grant támogatást öt évre adják. Hogyan fejleszti tovább a csapatát, kikkel dolgozik majd együtt?
A létszám változó, általában 5-10 emberrel dolgozom. A legfontosabb „alkotótársamnak” a már említett Szabó Endrét tekintem, a vele való szoros együttműködésre hadd említsek egy példát: egyszer akkor hívtam fel egy szakmai kérdéssel, amikor épp maratont futott. Öt perc múlva visszahívott a válasszal, futás közben gondolta ki. Volt és jelenlegi tanítványaim közül jó néhányan csatlakoztak hozzám, de külföldi kutatókat is szeretnék meghívni. Jelentős az együttműködésünk olyan nemzetközi műhelyekkel, mint a londoni Imperial College, az Oxford University vagy az izraeli Hebrew University. És mindenképpen szeretném megemlíteni egykori mestereim örökségét is: a már eltávozott Erdős Pálét, akit mindig „szellemi nagyapámnak” fogok tekinteni, vagy egyetemi témavezetőmét, Lovász Lászlóét.
A felfedező kutatások területén Magyarországot nemzetközileg is a matematikai „nagyhatalmak” között tartják számon. Mennyire szánja iskolateremtőnek a következő öt évet?
Mindenképpen lesz ilyen jellege, már csak a fiatal kutatók miatt is, akikkel együtt fogok dolgozni, itt kezdik el kutatói karrierjüket, és így nem mennek el külföldre. Matematikában valóban nagyon erősek a magyar kutatók, ez főként azért van így, mert ennek a tudományágnak itthon száz éves, töretlen hagyománya van, egymást követő iskolákkal, mesterekkel. De a legfontosabb az, hogy a támogatásnak köszönhetően a következő öt évben itthon, a saját intézményünkben, kiváló körülmények között dolgozhatunk tovább egy olyan eredmény eléréséért, amely régóta foglalkoztatja a matematikusokat, és új távlatokat nyithat meg többek között az emberek mindennapi életét alapjaiban meghatározó számítógép-tudományban is.