Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a magyar fiatalok munkavállalással kapcsolatos elvárásairól, reményeiről és félelmeiről. A BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felmérés fókuszában az állt, hogy a mai 14-25 évesek milyennek látják a jövőjüket tíz év távlatában, hogy mit várnak, vagy legalábbis remélnek az élettől, mire 24-35 évesek lesznek.
A karrierépítéssel kapcsolatos témák mellett a Z-generáció tagjait többek közt a médiafogyasztási szokásaikról, a továbbtanulási és magánéleti terveiről is kérdezték.
Az alábbiakban a kutatás fő témaköreit és eredményeit foglaljuk össze, majd röviden a felmérés módszertanát is bemutatjuk.
A munka világa
A felmérés szerint a fiatalok 64%-a szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, ugyanakkor a megkérdezettek 52%-ának fontos, hogy a cégnél, ahol elhelyezkedik, legyen lehetőség rugalmas- vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra.
Arra a kérdésre, hogy 10%-kal magasabb bérért vállalnának-e kötött munkaidős állást, a megkérdezettek fele válaszolt igennel. Ezen belül a nők és a 14-19 évesek inkább vállalják a kötöttséget, mint a férfiak, illetve a 20-25 évesek.
A fiatalok 58 százaléka véli úgy, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, és 40 százaléka képzeli el vállalkozóként a jövőjét.
A munkahelyválasztás tekintetében a fizetés szerepe kiemelkedő: a válaszok 80 százalékában szerepelt, és a válaszadók egynegyede szerint számukra ez lesz a legfontosabb tényező az álláskeresésben. Ezt a biztos munkahely és a munkahely hangulata követi. A nők döntésében nagyobb a súlya a biztonságnak, a munkakörülményeknek és a munkahely hangulatának, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek, és a cég hírnevének.
A fiatalok átlagosan 269 ezer forintot tartanak olyan fizetésnek, amiért tervezett képzettségükkel már elmennének dolgozni, és 420 ezer forintot tartanak kifejezetten jó fizetésnek. Erős a nemek közti különbség: a férfiak 100.000 forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jó fizetésnek, mint a nők . A 14-19 éves korosztály is nagyobb összegekre számít, mint a 20-25 évesek, de itt az álomfizetések közti különbség kisebb (49.000 forint), mint a nemek közt.
Az SSC (Shared Services Center) cégek ismertsége és megítélése
Bár a rövidítés csak a válaszadók 21 százalékának volt ismerős, 63 százalékuk hallott arról, hogy működnek Magyarországon nemzetközi szolgáltatóközpontok, amelyek különböző cégek számára végeznek el olyan feladatokat, mint például a beszerzés, az informatikai rendszerek működtetése, az ügyfélszolgálat vagy a könyvelés.
A cégtípus általános megítélése egyértelműen kedvező a Z-generáció körében: a
válaszadók csaknem kétharmada szívesen dolgozna SSC-ben. Sőt, azoknak, akik szívesen dolgoznának ilyen cégben, háromnegyede arra is hajlandó lenne, hogy ennek érdekében elköltözzön (egy közelebbről nem meghatározott) vidéki nagyvárosba.
Azon fiatalok számára, akiknek lenne kedve SSC-ben dolgozni, a munkahelyválasztás tekintetében a legfontosabb a fizetés, a biztos munkahely és a munkahely hangulata, ami teljesen összecseng az általános munkahelyválasztási preferenciákkal.
Képzettség
A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz.
A leginkább népszerű képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen.
A fiatalok többsége úgy véli, hogy tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, mint itthon. A külföld-itthon különbség a gimnazista korosztályban a legerősebb: 67 százalékuk úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, és csak
52 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy könnyen talál-e majd a végzettségének megfelelő munkát itthon.
A fiatalok többsége arra számít, hogy tíz év múlva alkalmazottként fog dolgozni, de kétötöd azok aránya, akik elképzelésük szerint vállalkozók lesznek. Emellett sokan (különösen a 20-25 évesek) terveznek külföldi munkavállalást. A legkedveltebb célországok az Egyesült Államok, Anglia és Németország, a leginkább preferált munkahely pedig a nagy nemzetközi cég.
A többség várakozása szerint a következő tíz évben nőni fog a nagy nemzetközi vállalatok súlya a magyar gazdaságban. A kisvállalkozások és az állami cégek szerepvállalását összességében visszaszorulni várja a célcsoport. A gazdasági ágazatok tekintetében egyértelműen az informatika és a tekommunikáció dominál, és a többség a szolgáltatóközpontok térnyerését is valószínűsíti.
A társadalmi változásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja, hogy tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni. A többség arra is számít, hogy nőnek a vagyoni különbségek (ezen belül többen vélik úgy, hogy több lesz a szegény, mint amennyien azt, hogy több lesz a gazdag). A válaszadók fele számít arra, hogy kiegyenlítődnek a nemek közti jövdelmi különbségek. A döntő többség nem gondolja, hogy 2027-re az euro váltaná a forintot.
Médiahasználat és hírfogyasztás
Minden megkérdezett fiatal hozzáfér az internethez (ami nem is csoda, tekintve, hogy online töltötték ki a kérdőívet) és 99 százalékuk fenn van a Facebook-on. Az internetet elsősorban chatelésre használják, de tájékozódni is innen szoktak: kétharmaduk számára a közösségi oldalak, illetve az online hírportálok jelentik az első számú információforrást, és a személyes kapcsolatrendszer jelentősége is messze megelőzi a hagyományos médiáét (tévé, rádió, nyomtatott sajtó). A közösségi médiának igen fontos szerepe van a fiatalok tájékozódásában: bő négytizedük (de a 20 évesnél fiatalabbaknak már a fele!) nem közvetlenül keresi fel a hírforrásokat, hanem az ismerősei Facebook-megosztásai nyomán jut el az információkhoz.
Az okostelefonok előretörését mutatja, hogy a “képernyő” szóról ugyanannyi válaszadónak a mobiltelefon jut elsőként az eszébe, mint ahánynak a televízió. A fiatalok több mint kétharmada több időt tölt a mobilja, mint bármely más képernyő előtt.
A módszerről:
– A felmérés a 14-25 év közti korosztály különböző témákkal kapcsolatos attitűdjeit kutatta.
– Az adatfelvétel online kérdőívvel készült, amit hirdetésekkel toborzott, nyereményjátékkal ösztönzött válaszadók 2017. július 11-e és augusztus 2-a között töltöttek ki.
– A felmérés időtartama alatt 9099 kitöltés történt. Az adatfelvétel lezárását követően az adatbázist tisztították: a lezártak közül kiszűrték az irreálisan rövideket (amelyek 15 percnél rövidebbek voltak), és azokat, amelyeknél hiányoztak a legfontosabb demográfiai adatok. Az adattisztítást követően a 951 eset demográfiai torzulásait (valós arányuknál kisebb volt a férfiak és az idősebbek aránya) többszempontú súlyozással korrigálták. A korrekciót követően a minta pontosan tükrözi a 14-25 éves népesség nem és életkor szerinti összetételét.
-A kutatás az Impact Works Kft. megbízásából a BT (British Telecommunications) számára készült.