A fejlett országok gazdasági teljesítménye tovább javul, az infláció viszont továbbra sem fog látványosan emelkedni jövőre a CIB Bank elemzői szerint.
A kamatok változására legfeljebb csak az Egyesült Államokban van esély, Európában és Magyarországon is 2018 végéig maradhat a jelenlegi szint.
A világgazdaság teljesítményét meghatározó országok rövid távon tovább növekedhetnek, miközben az infláció várhatóan továbbra is alacsony szinten marad – hangzott el a CIB Bank elemzői sajtóbeszélgetésén. Mindez komoly fejtörést okoz mind az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mind az Európai Központi Bank számára. A piacoknak komoly bizonytalanságot jelent, hogy továbbra sem tudni, miként alakul az Egyesült Államok fiskális és kereskedelmi politikája, meddig tart és végül milyen eredménnyel zárul a Brexit előkészítése, valamint az, hogy elmélyülhet-e az észak-koreai konfliktus.
Korábban az euróövezeti országokban (Hollandia, Franciaország, Németország) idén megrendezett parlamenti választások kimenetele körüli bizonytalanság is aggasztotta a befektetőket, ám azóta kiderült, hogy mindegyik a piacok számára elfogadható eredménnyel zárult. Ugyanilyen kockázatot jelentett, vajon mit tesz majd az új amerikai elnök? Donald Trump hivatalba lépése végül csak kisebb piaci mozgást okozott, jóllehet költségvetési, adó- és kereskedelempolitikai elképzeléseivel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel. Mindezek mellett az infláció a vártnál lassabban növekszik mind az USA-ban, mind az euró-övezetben.
A fejlett országok jegybankjait tehát sem a makrogazdasági, sem a piaci események nem ösztönözték laza monetáris politikájuk feladására. A Fed először 2015 decemberében, majd legközelebb egy év múlva emelt irányadó kamatán. Idén felgyorsult a kamatemelés üteme, júniusra 1,25 százalék lett az irányadó szint, decemberben pedig újabb 25 bázispontos emelés következhet. Még 2017-ben megkezdődhet a Fed által az elmúlt években felvásárolt eszközállomány fokozatos leépítése, amivel párhuzamosan 2018-ban várhatóan újabb három kamatemelés következhet – közölte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Az Európai Központi Bank legutóbb 2016 márciusában nyúlt a kamatokhoz, a 0,4 százalékos betéti és a 0 százalékos refinanszírozási kamat az azóta eltelt másfél évben nem változott. Az irányadó kamat várhatóan az év végéig, de az infláció alakulásától függően akár tovább is változatlan maradhat. A közelmúltban megjelent makrogazdasági adatok alátámasztják a jegybank derűlátását, bár az infláció a várakozásoknál lassabban emelkedik. További kamatmérséklés a CIB Bank előrejelzése szerint Európában már nem várható és arra sem kell számítani, hogy nem konvencionális eszközökkel tovább folytatódik a lazítás. Így belátható időn belül nem, legfeljebb 2018 őszén kerülhet sor érdemi kamatemelésre.
Magyarországon 2017-ben a belső kereslet növekedése, az uniós források gyorsuló ütemű felhasználása miatt tovább gyorsulhat a GDP növekedése, amely 3,5 százalékos lehet rövid távon felfelé mutató kockázatokkal. A fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalék után 2017-ben 2 százalék fölé kerülhet – mondta Trippon Mariann, vezető elemző. A béremelések hatása még nem teljesen jelent meg az árakban, az élelmiszer- és olajárak a vártnál alacsonyabbak és importált inflációs nyomás sem fenyeget. Mindezek miatt az infláció átlagosan 2,5 százalék körül alakulhat és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint csak 2019 elején érheti el fenntartható módon a 3 százalékot.
A kedvező világgazdasági környezet és a jó magyar makrogazdasági mutatók miatt az MNB tovább lazított monetáris kondícióin. 2017-ben is a nem konvencionális intézkedéseken volt a hangsúly. Az alapkamat 0,9 százalékon maradt, de a már egyébként is negatív O/N betéti kamat -0,15 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően, illetve a 3 hónapos betétben elhelyezhető összeg minimálisra szorításával a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) és a diszkontkincstárjegy hozamok nullához közeliek.
A magyar jegybank hosszabb távon szeretné fenntartani ezt a helyzetet. A CIB Bank álláspontja szerint laza monetáris környezet 2018 végéig, de akár 2019 első félévében is fennmaradhat, még akkor is, ha az MNB ebben az időszakban emelkedő inflációra és 3 százalék fölötti gazdasági növekedésre számít. A forint árfolyama várhatóan határozott irány nélkül, a 305-315-ös sávban hullámzik majd az euróval szemben.
