Magyarország rendelkezik Közép- és Kelet-Európa egyik legaktívabb startup ökoszisztémájával. A pénzügyi támogatási rendszer hazánkban – főként mennyiségi szempontból – fejlettnek számít, a közösségi élet rendkívül aktív, és több mint 10 ezer tech vállalkozó vagy potenciális vállalkozó keresi a fejlődési lehetőségeket vállalkozása számára. Többek között ez derül ki az East-West Digital News (EWDN) hír- és piackutató ügynökség 2017-es riportjából, amely a régió 24 országának startup szcénáját mutatja be részletesen.
A vizsgált országok közé tartoznak a Németországtól és Ausztriától keletre fekvő közép-európai országok, Oroszországot és a kaukázusi független országokat is beleszámolva a posztszovjet államok (a közép-ázsiaiak már nem), a volt Jugoszlávia területén létrejött államok és Albánia. Az egyes vizsgált országok és területek fejlettségben nagymértékben eltérnek egymástól. Innováció terén a legkiemelkedőbbek közé Észtország és Szlovénia tartozik, a fejlettségi lista legalján pedig elsősorban a volt jugoszláv országokat találjuk.
Hogy legyen elképzelésünk a régióban befektetett kockázati tőke mértékéről, az adatokat rögtön az elején érdemes összevetni a világ vezető régióival. 2016-ban az USA kockázatitőke-piacának mérete 70 milliárd dollár volt (közel 18 billió forint), Kínáé 30 milliárd dollár (7,69 billió Ft), az Európai Unióé kb. 15 milliárd dollár (3,84 billió forint), Oroszországé 0,9 milliárd dollár (230 milliárd forint) és nélküle a maradék vizsgált 23 közép- és kelet-európai országé összesen 0,6 milliárd dollár (153 milliárd forint). Az alacsony aktivitású régió tehát a globális tőkebefektetési volumen kevesebb mint 1 százalékát teszi ki.
A tanulmány legfőbb megállapításai
A riport készítői több országos és nemzetközi forrásból gyűjtötték az adataikat, például az szűkebb régiót figyelő Invest Europe által közzétett adatokon túl további forrásokat is felkutattak, ezért lehetnek eltérések az adatokban. Hozzáteszik, ezek csak megközelítőleg pontos adatok, inkább irányadók. Az EWDN szerint a vizsgált országok között Magyarország a második helyen szerepel a tőkebefektetések értékét tekintve közel 80 milliárd euróval (közel 25 milliárd forint). A lista első helyén azt a Fehéroroszországot találjuk, ahol az elmúlt két évben a Google és a Facebook is bevásárolt startupokból, a harmadik helyen pedig a szoftverfejlesztés terén kiemelkedő Ukrajnát. Őt követi Észtország, Lengyelország és Szlovénia.
A startupok számában, a tőkebefektetések mértékében és a technológiai eszközök terén messze Oroszország számít a régió vezető államának, a relatív számokat tekintve (lakossághoz viszonyítva) pedig Észtország és Szlovénia vezet e területeken.
A régió erősségei közé tartozik az erős technológiai és műszaki felszereltség és az oktatás szintje, amit még a rendszerváltás előtti időkből örökölt előnyöknek tulajdoníthatók. Ennek köszönhetően több nemzetközi szoftverfejlesztési projekt is terjeszkedett a régióban, és adott teret újabb IT részlegek helyi berendezkedésének, illetve kapacitások átmozgatásának.
A legtöbb országban a helyi innovációs ökoszisztéma az utóbbi években látványosan fejlődött, azonban számos országnak még jelentős a lemaradása. Közéjük tartozik például Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró vagy Szerbia.
A legtöbb országban a kormányok és a közintézmények aktív szerepet játszottak a helyi startupok és tőkebefektetők tevékenységének támogatásában. Oroszországban például az állami támogatású szervezetek és programok alakítják az ökoszisztémát, míg az EU-tagállamokban az európai uniós források és alapok nyújtanak segítséget a feltörekvő vállalkozói tevékenységhez.
A startupok, illetve a szakemberek kivándorlása a vonzóbb piacok (USA, Nyugat-Európa) felé, a helyi piac kis mérete vagy a gazdasági és politikai helyzet negatív hatást gyakorolnak a helyi startup-szcénára, de ennek ellenére sok induló vállalkozás kíván a saját hazájában maradni, és elsősorban helyi székhelyről terjeszkedni külföldre.
A régióba érkező nemzetközi tőkebefektetők száma egyelőre viszonylag alacsony, ami többek között a piac kis méretével, illetve azzal magyarázható, hogy kevés információ jut el a befektetőkhöz ezekről az országokról és a bennük rejlő befektetési lehetőségekről. Ennek ellenére azon külföldi VC-k közül, amelyek ezekben az országokban is pénzt helyeztek ki, sokan nagy hozamokat tudtak realizálni.
Magyarország a tanulmányban
A tanulmány Magyarország startup-életének aktivitását, a pezsgő közösségi életet, illetve a vállalkozókban bővelkedő technológiai szektort emeli ki, emellett hangsúlyozza az Európai Unió és a Magyar Állam által biztosított források nagy mennyiségét (elég csak a Széchenyi Tőkealap-kezelő három aktív tőkealapjáragondolni) és a magánbefektetők aktivitását is. A helyi tőkebefektetők számát több mint tízben állapítják meg, és kb. 200 aktív angyalbefektetőről írnak. Az ország lakosságára vetített befektetési volumen tekintetében, valamint az ország startup ökoszisztémájának érettségét nézve a Magyarországgal határos, vizsgált országok közül csak Szlovénia ért el jobb értéket. A 2017-es év említésre méltó magyarországi tranzakciói közé a Bitrise és a Barion tőkebevonása került.
Az ingyenesen letölthető tanulmányban több oldalon keresztül írnak a magyar kockázatitőke-piacról, a Preziről vagy épp a hazai inkubátorokról, a részletesebb összefoglalóért érdemes beszerezni a riportot.