Magyarországon terjeszkedne az egyik leginnovatívabb mobilfizetési startup cég.
Magyarországon kíván tovább terjeszkedni a világ egyik leggyorsabban fejlődő fintech cége, a norvég Auka. A 2010-ben alapított vállalkozás indította Norvégia első mobilfizetési rendszerét, s ezzel úttörője volt a mobilfizetési rendszerek tömeges elterjedésének. Alapítója, Daniel Döderlein dolgozta ki azt az mCash rendszert, amelyből Vipps néven mára a legelterjedtebb norvég mobilfizetési platform lett .
„A magyar piacon még nem alakult ki domináns mobilfizetési rendszer. A skandináv országok példájához hasonlóan itt sem tudtak igazán gyökeret verni az Apple Payhez hasonló, egy-egy bankra szabott megoldások. A bankrendszer azonban erős, az okostelefon-használat is dinamikusan fejlődik, és a PSD2 bevezetése miatt most van az a pillanat, amikor a pénzintézeteknek lépéseket kell tenniük ezen a területen. Ebben szeretnénk tapasztalatainkkal segítséget nyújtani a magyar pénzintézeteknek ” – mondta Daniel Döderlein, az Auka vezetője.
A januárban életbe lépett pénzforgalmi irányelv arra kötelezi a bankokat, hogy hozzáférhetővé tegyék számlavezetési rendszereiket – megfelelő engedélyekkel rendelkező harmadik felek számára. Ez feleslegessé teszi a kártyák beiktatását a tranzakciókba, hiszen a megfelelő applikációk közvetlenül a számlákhoz férhetnek hozzá. Ez nagy kihívás elé állítja a pénzintézeteket, akiknek azonban ma még van lehetőségük, hogy a megfelelő technológiába történő befektetésekkel megőrizzék versenyelőnyüket, véli Döderlein.
Az Auka megközelítésében a mobilfizetés sokkal többet jelent annál, mint hogy kártya helyett a telefont használják fizetésre. „A skandináv típusú mobilfizetés azt jelenti, hogy a fogyasztó a telefonja és egy app segítségével bármilyen általa választott fizetési módot alkalmazhat, platformtól és bankkapcsolattól függetlenül″ – tette hozzá Döderlein.
Ez a megközelítés olyannyira sikeres, hogy a hasonló rugalmas rendszerek három skandináv országban (Dánia: MobilePay, Svédország: Swish, Norvégia: Vipp) már 65 százalékos piaci lefedettséget értek el a teljes népesség körében. A legtöbb európai bank jelenleg azon hezitál, hogy az Apple Pay, Samsung Pay, Android-Pay vagy a Masterpass rendszerek valamelyikét alkalmazza. Ezek azonban nem platformfüggetlenek, és nem is különösen rugalmasak. „A bankoknak ezek a rendszerek nem hoznak új ügyfeleket, a kártyatulajdonosok ugyanúgy megszokott kártyáikat fogják használni, és a boltoknak továbbra is be kell fektetniük valamilyen hardver-eszközbe″ – magyarázza a problémákat Daniel Döderlein.
A skandináv mobilfizetési módszerek azért terjedtek el ilyen mértékben, mert rugalmasabbak, mint az egyetlen pénzintézetre vagy egyetlen platformra kidolgozott megoldások. A technológiai óriásvállalatok – például a Google vagy a Facebook – is ebbe az irányba indultak már el fejlesztéseikkel.
A mobilfizetési rendszerek sokkal gyorsabb ütemben váltják le a ma használatos fizetési megoldásokat, mint ahogyan annak idején a kártyák kiszorították a készpénzt. Skandináviában a lakosság 70 százaléka ma már használja a mobilfizetési lehetőségeket, és ezt a szintet alig öt év leforgása alatt érték el. Még izgalmasabb Kína példája, ahol 2017 októberében már 12 ezer milliárd dollárt ért el a mobilfizetések volumene, ami éves összevetésben 40 százalékos növekedést jelent, egy olyan országban, ahol három évvel ezelőtt szinte kizárólagosságot élvezett a készpénz.