A Cisco közzétette éves kiberbiztonsági jelentését, amely már 11. éve vizsgálja a kibertámadásokkal kapcsolatos trendeket. A tanulmány szerint a kiberbűnözők már a felhő alapú szolgáltatásokat is felhasználják az egyre kifinomultabbá váló támadásaik során.
Egy másik fontos trend, hogy a támadók egyre gyakrabban használnak titkosítást a védelem megkerülésére. 2017 októberében a teljes webes forgalom fele már titkosított csatornákon zajlott. A titkosítás alapvetően a védelmet hivatott erősíteni, azonban a megnövekedett titkosított adatforgalom miatt nehezebbé vált a potenciális veszélyek azonosítása, illetve kiszűrése. A Cisco vizsgálatai szerint egy év alatt több mint háromszorosára növekedett a vizsgált kártevők által alkalmazott titkosított hálózati kommunikáció.
A védelmi oldalon az egyik legfontosabb cél, hogy a támadásokat minél gyorsabban sikerüljön felfedni. Ebben jelentős előrelépést hozhatnak a mesterséges intelligencián vagy gépi tanuláson alapuló technológiák. A gépi tanulás lényege, hogy a rendszer idővel „megtanulja”, hogyan tudja automatikusan észlelni a szokatlan mintákat a titkosított webes forgalomban, a felhőben és a különféle IoT környezetekben. Az éves biztonsági jelentés részét képező Cisco 2018 Security Capabilities Benchmark Study felmérésében 3600 biztonsági szakértőt kérdeztek meg 26 különböző országból. A válaszadók harmada már ma is támaszkodik az olyan technológiákra, mint a gépi tanulás vagy a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI), azonban zavaró számukra az eszközök által generált nagy számú hamis pozitív jelzés. A gépi tanulásnak és az AI megoldásoknak még időre van szükségük ahhoz, hogy elérjék azt a fejlettségi szintet, ahol már teljes biztonsággal meg tudják állapítani, hogy a figyelt hálózaton melyek a „normális” aktivitások.
“Az elmúlt év nagy támadási hullámai a hazai cégeket sem kímélték. Alapvetően itthon is azokat a fenyegetéseket látjuk, amikről a jelentés beszámol, hiszen a támadások jellemzően ma már nem országspecifikusak. A védelmi oldalon viszont elmozdulást tapasztalunk: a korábbi, tűzfalközpontú szemléleten túllépve a piac lényegesen nyitottabb a felhő alapú biztonsági megoldások, valamint az olyan technológiák, mint a hálózati szegmentálás és az anomália detektálás felé” – mondta Ács György, a Cisco regionális hálózatbiztonsági szakértője.
„Mivel az üzemeltetőknek egyre több területtel kell foglalkozniuk, a kiszervezés, valamint az integrált és automatizált megoldások is egyre több figyelmet kapnak. Mindeközben pedig itthon is elindultak a mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló védelmi technológiák első tesztjei, illetve az első telepítések is” – tette hozzá Csordás Szilárd, a vállalat IT biztonsági tanácsadója.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
A kibertámadások okozta pénzügyi károk immár számszerűsíthetőek:
A válaszadók szerint a kibertámadások több mint fele okozott 500 000 dollárt meghaladó költségeket, illetve pénzügyi veszteséget, beleértve a bevételkieséseket, az ügyfelek és üzleti lehetőségeket elvesztését.
Beszállítókat célzó gyors és összetett támadások :
Ezek a kiterjedt támadások akár hónapokig vagy évekig is jelen lehetnek a hálózatban. Kivédésükhöz fontos, hogy a vállalatok csak megbízható biztonsági háttérrel bíró beszállítók szoftvereit és hardvereit alkalmazzák.
Ilyen incidensek voltak tavaly a Nyetya és CCleaner támadások, amelyek megbízhatónak vélt szoftvereket fertőztek meg.
Az ellátási lánc megfelelő védelméhez érdemes megnézni, hogy a beszállítók biztonsági technológiái hogyan szerepeltek semleges hatékonysági teszteken.
A komplex biztonsági rendszerek kockázatai
A vállalatok általában több biztonsági terméket alkalmaznak egyszerre, különböző beszállítóktól. Az egyre gyakoribb támadások közepette ez a komplexitás jelentősen csökkentheti egy vállalat védelmi képességeit.
A tanulmányban megkérdezett biztonsági szakemberek 25 százaléka nyilatkozta, hogy 11-20 különböző szolgáltató biztonsági termékeit használja. Ez az arány egy évvel korábban még csak 18 százalék volt.
A kibertámadások 32 százaléka a rendszerek legalább felére kiterjedt, az előző évi 15 százalékhoz képest.
Viselkedéselemző megoldásokkal a kiberbűnözők nyomában
A megkérdezett biztonsági szakértők 92 százaléka szerint a viselkedéselemző eszközök jól működnek. Különösen a pénzügyi szektorban és az egészségügyben számoltak be pozitív tapasztalatokról.
A felhő előnyei és kockázatai:
A felhő ugyan magasabb szintű adatvédelmet biztosít, azonban a kiberbűnözők kihasználják, hogy a biztonsági szakemberek nehezen tudják megvédeni az egyre kiterjedtebb felhő alapú környezeteket. A tapasztalatok szerint a védelem akkor a leghatékonyabb, ha a felhőt védő biztonsági platformokat kombinálják pl. a gépi tanulással.
Az idei felmérés szerint a megkérdezett szervezetek 27 százalékánál használnak külső privát felhő szolgáltatást, szemben az előző évi 20 százalékkal.
Közülük 57 százalék azért helyezte a felhőbe a hálózatát, mert azt biztonságosabbnak tartja, 48 százalékuk a skálázhatóság, 46 százalék pedig az egyszerű kezelhetőség miatt választotta a felhőt.
Gyorsabb felderítési idővel hamarabb elháríthatók a veszélyek:
A Cisco a 2017 év elején mért átlagos 14 óráról a tavalyi év végére 4,6 órára csökkentette a felderítési időt (Time To Detect – TTD). Ez újabb jelentős csökkenés a 2015 novemberben mért 39 órával szemben.
A TTD csökkentésében jelentős szerepe volt a felhőalapú biztonsági technológiának.
Hogyan tehetők biztonságosabbá a szervezetek?
A biztonság a frissítéseknél kezdődik. Az alkalmazásokat, rendszereket és eszközöket folyamatosan frissíteni kell, összhangban a vállalati szabályokkal és eljárásokkal.
A fenyegetésekkel kapcsolatos legújabb információknak folyamatosan rendelkezésre kell állni.
Javasolt a fejlettebb és mélyrehatóbb elemzési technológia alkalmazása.
Fontos a rendszeres biztonsági mentés és a helyreállítási folyamatok tesztelése.
Folyamatosan biztonsági vizsgálatnak kell alávetni a mikroszolgáltatásokat, a felhő alkalmazásokat és az adminisztratív rendszereket.