A feltörekvő generációnak biztos és határozott igazodási pontokra, jövőképre van szüksége. Ezek azok az értékek, amelyeket a Zsigmond Király Egyetem mai, Versenyképesség 2018 című konferenciája hangsúlyozni kívánt.
Az évente megszervezett esemény ezúttal az Versenyképesség, Innováció, Oktatás témakörére koncentrálva egy olyan tudásközösség megteremtésén dolgozott, amely biztosítja a tudomány, a piac, az állam és a felsőoktatás együttműködését. A konferencia díszvendégként Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter tartott nyitó előadást.
A Zsigmond Király Egyetem (ZSKE) éves konferenciája arra az alapgondolatra épült, hogy az elkövetkező évek gazdasági fejlődését alapvetően befolyásolja az innováció és az oktatás szoros kapcsolata, illetve az állami, gazdasági és oktatási szektor sikeres együttműködése. Ezért az Állami Számvevőszék, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Közgazdasági Társaság védnökségével szervezett Versenyképesség 2018 konferencián egyaránt helyet kaptak a tudomány képviselőinek, valamint a gyakorlati tapasztalataikat megosztó állami, hatósági vezetők prezentációi is, akik mindannyian hangsúlyozták a digitalizáció jelentőségét a versenyképesség növelésében.
Szatmári Péter, a ZSKE rektora megnyitó beszédében kiemelte, „a versenyképes egyetem víziójának kulcsát a digitális egyetem megteremtése jelenti”. A rendezvény nyitó előadását a konferencia díszvendége, Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter tartotta, aki áttekintette azokat a kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak 2010 óta kell szembenéznie. Hangsúlyozta, mind a kis- és középvállalkozások által foglalkoztatottak képzésének, mind a szakképzésnek, mind pedig a felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az ország versenyképességének javításában. Hozzátette „a tudás versenyképessé tételének iránya az, amit jelenleg egyetemeink követnek: az a feladat, hogy idekössék a diákokat, akik tudásukat a hazai gazdaságban kamatoztathatják.”
A téma gazdasági aspektusait elemezve Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, „a GDP mai elosztása jelenti a holnap versenyképességét”. Azaz a nemzeti vagyon és a közpénzek beszedése, illetve hatékony és eredményes elosztásuk nagymértékben javíthatják az ország gazdasági helyzetét. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a migráció munkaerő-piaci hatásait vizsgálta előadásában, rámutatva az elvándorlás és a különböző országok versenyképességének összefüggéseire a jelenkori, valamint a várható jövőbeni migrációs folyamatok tükrében.
Magyarország versenyképességét vizsgálva a régió többi szereplőjével összehasonlítva Baksay Gergely a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság igazgatója rámutatott, hogy az ország termelékenysége jelenleg nem elég jelentős, a fejlődéshez elsősorban technológiai előrelépésre van szükség. Ugyancsak a technológia fontosságára hívta fel a figyelmet Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára hozzáfűzve, óriási lehetőség áll azon vállalatok előtt, akik kényelmes szolgáltatást képesek nyújtani ügyfeleiknek a digitális megoldásoknak köszönhetően. Kisgergely Kornél, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója az innovatív magyar start-upokról beszélt. Ezekből a vállalkozásokból a közhiedelemmel ellentétben nincs sok az országban, sőt, a sikerükhöz szükség lehet az állami és uniós támogatások becsatornázására is. Hozzátette, e források jelentős részét nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is érdemes befektetni.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a digitális világ adatvédelmi kihívásairól beszélt. Ezek közül is az Európai Unió május 25-én hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) emelte ki, amely elősegíti, hogy Európa-szerte a tisztességes adatkezelés legyen a versenyképes a tisztességtelennel szemben. Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője mesterséges intelligenciát használó eszközökkel demonstrálta, néhány éven belül drasztikusan megváltozik, mi számít hasznos kompetenciának. Az adatok ismeretével szemben a kritikai szemlélet, a kreativitás és az algoritmizálás készsége lesz az, amit a munkaerőpiac elvár majd, az oktatásnak erre kell felkészítenie majd a diákokat.
Szegediné Lengyel Piroska (ZSKE), Molnár György (BME) és Námesztovszki Zsolt (Újvidéki Egyetem) Mihalik Judit moderátor vezetésével azt vitatták meg, hogy a digitalizáció, valamint az online kurzusok és tananyagok milyen helyet foglalnak el jelenleg az oktatásban. Emellett megosztották tapasztalataikat arról is, hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni a nap során említett innovációkat, illetve az olyan új tanítási módszereket, mint a gamifikáció.
A konferenciát követően 14:30-tól a Zsigmond Király Egyetem adott otthont a V4 Rektori Konferencia – Versenyképesség és innováció az oktatásban című szekciójának is.