Tavaly nagyon jó évet zártak a részvénypiacok, idén azonban eljöhet a trendforduló. Óvatos és alaposan megfontolt döntéseket kell hoznunk a befektetésekről, mert néhány világgazdasági bizonytalanság komoly kockázati tényezőt jelent.
Az amerikai kereskedelmi háború, egyes papírok túlárazottsága és a gazdasági válság kezelésére bevetett eszközök mellékhatása is bizonytalanságot rejt magában – vázolta a világgazdasági trendeket befolyásoló legfontosabb piaci aktualitásokat Pálfi György, az Aegon Alapkezelő részvény portfólió menedzsere.
A szén-monoxidérzékelők feltalálása előtt kanárikat használtak a bányákban a gyilkos gáz kimutatására. A kanárik már jelzik a veszélyt, de az emberek továbbra is vígan bányásszák odalent a szenet – illusztrálta részvénypiaci folyamatokat egy hasonlattal az Aegon Prémium legutóbbi Ügyfélklubján Pálfi György, az Aegon Alapkezelő részvény portfólió menedzsere.
„Nem keressük folyamatosan a veszélyt. Visszavágtuk a kockázatokat, és inkább mazsolázunk a kínálkozó lehetőségek közül” – ismertette a megváltozott befektetési stratégiát a szakember.
A pénzügyi válságot követő növekedési hullámban elértünk a növekedési és likviditási ciklus tetejét és ma még senki nem tudja megmondani, meddig tart a tetőzés. A világgazdaságban láthatók bizonyos geopolitikai kockázatok is, ezért óvatos és alapos befektetői döntésekre van szükség, a befektetőknek érdemes az eddigiekhez képest rövidebb befektetési időtávban gondolkodni, aktívabban kezelni a piaci pozíciókat – véli Pálfi György, aki kifejtette: az Aegon Alapkezelőnél ennek jegyében kezelik a különböző befektetési alapokat, így a Maratont és a Panoráma Származtatott Alapot is.
A szakember a legfontosabb piaci aktualitásokat elemezve rámutatott: tavaly nagyon jó évet zártak a részvénypiacok. Idén azonban árfolyamok volatilitása ismét jelentősen növekedett, a fejlődő piacok pedig túl vannak egy komoly esésen is. Míg 2017-ben a profitvárakozásokat rendre felfelé módosították az elemzők, ebben az évben ennek éppen az ellenkezője történik. Kivételt képez az Egyesült Államok, ahol az adóreform és a részvény-visszavásárlások hatására továbbra is optimista a hangulat. Nem úgy a világ többi részén, a Donald Trump által indított kereskedelmi háború világszerte borzolja a kedélyeket:
A befektetők utoljára a 2011-es európai hitelválságtól féltek annyira, mint most a védővámok bevezetésétől és kiterjesztésétől. A szabadkereskedelem korlátozása azonban nem csak a befektetői, de a vállalati döntéseket is befolyásolja. Sokan kivárnak és átmenetileg elhalasztják a befektetési döntéseket. De ezen túl is számos kockázati tényezővel kell szembenézniük a befektetőknek.
Elkezdett gyengülni a kínai deviza, a jüan is. 2016-ban ennek hatására hatalmas pánik tört ki, most ugyanez szerencsére nem tapasztalható a piacokon, hiszen a kínai vezetés tudatos lépését láthatjuk, melyek célja, hogy tompítsa a védővámok esetleges negatív hatását.
Fékezőleg hat az árfolyamokra a világgazdaság likviditásának alakulása is. Ez tetőzik a világban, de a fejlődő piacokon már a pénzkiáramlás is megindult. A likviditást különböző monetáris politikák mentén alakítják a központi bankok. A tengerentúlon a kamatemelést és a korábban a piacokra öntött óriási mennyiségű pénzhalom csökkentését tűzte ki célul a megváltozott monetáris politika – hívta fel a figyelmet Pálfi György. A kamatszint csaknem minden országban elérte a mélypontot, a kérdés csak az, hogy a legnagyobb piacokon – az USA után – mikor kezdődik el a kamatemelés. Az Európai Unió valószínűleg még jó darabig nem kényszerül emelésre, részben azért, mert még törékenyebb a gazdasági növekedés, mint Amerikában. Az Európai Központi Banknak (ECB) stratégiát kell alkotnia arra, milyen eszközökkel tudja élénkíteni a gazdaságot, ha kedvezőtlen folyamatok indulnak el a világgazdaságban és felüti a fejét a recesszió réme.
Bár a gazdaság még pörög, a részvénypiacok pezsegnek, a tíz évvel ezelőtt kitört pénzügyi válság kezelése még nem ért véget. Most a válságkezelő intézkedések mellékhatásainak kezelésével van teendő – mutatott rá Pálfi György. Ilyen például az eladósodottság szintje: a fejlett piacokon az államkötvények aránya és az államok kitettsége magas. Törökország és Argentína ráadásul komoly strukturális problémákkal küzd, fizetési mérleghiányuk jelentős. Ha bármilyen gazdasági lassulás kezdődik, ezek az országok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy negatív piaci turbulencia alakuljon ki, amely teljes globális gazdaságra kihathat.
A válságkezelő intézkedések, különösen a piacokra öntött likviditás, indokolatlanul túlértékeltté tettek bizonyos papírokat. A Facebook értéke például jelenleg megegyezik a teljes orosz tőzsde értékével. Kiemelkedően nagy a technológiai szektor súlya is, az indexek 25-30 százalékát adja. Ez a túlárazottság komoly gondokat okozhat, ha eljön a kijózanodás korszaka – véli Pálfi György.