Az informatika egyre inkább beépül a mezőgazdasági szektorba. A tányérunkra kerülő élelmiszerek minősége a reklámokból ismert gondos gazda szeretetén túl már sok hardver és szoftver közreműködésén is múlik: gazdálkodást irányító rendszerek, légi és műholdas megfigyelő és vezérlő berendezések, adatelemző és előrejelző szolgáltatók.
Futurisztikusan hangzik? Mégis, február 20-án a Codecool programozóiskola ingyenes meetupján valódi magyar gazdálkodókkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az ő példáikon keresztül derül ki, hogy milyen kulcsfontosságú szerep jut a programozóknak az agráriumban.
Sok szó esik arról, hogy miként formálja át a világot napjainkban a digitalizáció. Autóipar, kommunikáció, kereskedelem: ezekben az iparágakban a változás nyilvánvaló. Bár a modernizáció a mezőgazdaságban is érzékelhető, mégis sokkal kevesebb szó esik erről a – szó szerint létfontosságú – szektorról. A jelenlegi 7-ről 2050-re akár 10 milliárdra is nőhet a Föld lakossága a becslések szerint. A népesség növekedése egyre nagyobb kihívásokat hoz magával, az emberek táplálásához az eddigieknél sokkal hatékonyabb megoldások szükségesek, nem beszélve a nehezítő tényezők – például a klímaváltozás – hatásainak kezeléséről.
Az emberi erőforrás is drágult, ami többek között oda vezethet, hogy a hagyományos humánerővel termelt termények áraiban képtelenség lesz megjeleníteni a munkaerőt, veszélybe hozva ezzel a termékek piacra kerülését. Ráadásul nem csak a terméshozamok, hanem a biodiverzitás is megőrzendő cél.
Az emberiség időközben felismerte, hogy a termények és állatok gyógyszerezése nem csupán egészségügyi, hanem ökológiai kockázatokkal is jár és hosszútávon hatékonyabb megoldásra van szükség. A gazdálkodóknak támogatás kell a munka szervezéséhez, irányításához, illetve felhasználásához is.
A céfüggvény tehát összetett: minél kevesebb gyógy- és vegyszerrel, minél inkább fenntarthatóan, minél gyorsabban reagálva, minél magasabb hozamok mellett, minél jobb minőségben – és így tovább, szólnak a mezőgazdaság irányadó imperatívuszai, amiknek intuíciókkal már bizonyosan nem, csakis sok elemzéssel, felkészüléssel, folyamatok és erőforrások optimalizálásával lehet megfelelni.
A hektárokról begyűjtött és feldolgozott adatok exponenciálisan bővülnek a technológia segítségével. Előrejelzések szerint egy átlagos észak-amerikai farm esetében az érzékelők 2050-re napi 4, 1 millió adatpontot fognak generálni. Ennek nagyságát még inkább érzékelteti a tény, hogy ez a szám 2014-ben csupán 190 000 adatpont volt. Vajon mi lesz a helyzet nálunk, miként járulhatnak hozzá ehhez a fejlődéshez a fejlesztők?
Erről is szó lesz a Codecool február 20-i rendezvényén.
Nézzük, milyen területeken látható már most is az automatizáció és a digitalizáció eredménye:
Navigáció, önvezető járművek – Az autonóm traktorok a kamerák és GPS-ek beépítésével már alkalmasak a távfelügyeletre és önálló működésre. Ezzel a megoldással nagyobb és gyorsabb ütemű előrelépés történhet, mint a közúti közlekedésben, hiszen a szántóföldön történő balesetek kockázata elenyésző: bátrabban engedhetjük szabadjára a gépeket. A szátóföldi navigáció során beérkező adatok volumene az autonóm irányítási rendszerekkel már ma is kezelhető mértékű, hiszen nagyságrendekkel kevesebb, mint egy belvárosi kereszteződésben.
Szállítási, kihordási és monitoring eljárások – A dróntechnológiának köszönhetően a gazdáknak mindenhol lehet szeme. A különböző képalkotási technikák lehetővé teszik a farmereknek, hogy a korábbinál sokkal részletesebb adatokat gyűjtsenek, javítva ezzel a növényi egészség ellenőrzését és a talajminőség értékelését. A módszer révén az ültetés, magszórás és permetezés is átvehető a robusztus gépektől. A drónok komoly elemzőszoftverekkel analizálják a kamerával rögzített képsorokat, így sokkal hatékonyabbá válik a szelektálás.
Okos farm koncepciók – Az új megoldások minden munkafolyamatot támogatni tudnak, beleértve olyan feladatokat, mint az irányítás, döntés, menedzselés, terményválasztás, illetve az erőforrások rendelése és nyilvántartása. A mérnökök a farmerekkel együttműködve a technológia segítségét felhasználva próbálják létrehozni az úgynevezett „precíziós”, intelligens gazdaságot. Az intelligens gazdálkodás a meglévő gazdálkodási feladatokba integrálja a fejlett technológiákat a mezőgazdasági termékek minőségének megőrzése és a termelés hatékonyságának növelése érdekében.
Hatékonyabb gyomirtás – A növények védelmének érdekében kritikus szempontnak számít a gyomok és kártevők elleni védelem. A fejlesztők már több prototípuson dolgoznak, ezekből az egyik legismertebb a Bonirob robot. Az autóméretű Bonirob autonóm módon képes navigálni növényterületeken videó és műholdas GPS segítségével. A fejlesztők a robotokba programozzák, hogy azonosítsák a gyomokat, mielőtt eltávolítják őket.
A Codecool agrár/IT témájú konferenciáján gyakorló szakemberek mutatják be ezeket a fejlődési irányokat, ráadásul az elméleten túli, valódi, működés közben bizonyított példákkal. A meetupon és az azt követő kerekasztal-beszélgetésen a következő előadók vesznek részt:
Raskó György – agrárvállalkozó
Raskó György 1998-tól kezdve folytat vállalkozási tevékenységet. Elnöki pozícióban irányítja a Csopak Holding Zrt. vállalatait, ügyvezetője, majd elnöke lett a Royal Tokaji Borászati Zrt.-nek. 2003-tól a Mezőföldön gazdálkodik saját családi vállalkozásában. Gazdaságaiban jelentős fejlesztéseket valósít meg az öntözési infrastruktúra kiépítése mellett a sertéstenyésztésben és az intenzív tejtermelésben is.
Márkus Zsolt – Veresi Paradicsom Kft. ügyvezető igazgatója
A Veresi Paradicsomnak köszönhetünk olyan híres paradicsomfajtákat, mint a Veresi Csenge, Piroska, Bíborka és a Cukorfalat. A cég üvegházas kertészeti technológiát alkalmaz. Irányítása lehetővé teszi az optimális klímavezérlést, fűthető, szellőztethető és automatikus vezérléssel öntözhető, és a legújabb technológiának köszönhetően a hűtést is lehetővé teszi.