Védősisakos bejáráson debütált a Loffice 8. kerületi helyszíne. Magyarország első coworking irodája egy napra betekintést engedett – a még építés alatt álló – 8. kerületi nagyberuházásának kulisszái mögé.
A Loffice 3000 m² összterületű új bázisa 2020 második negyedévében hivatalosan is megnyitja kapuit a nyilvánosság előtt. A belvárosi oázisba az építtetők a jövő közösségi komplexumát álmodták meg, amelynek tereiben a coworking (közösségi iroda) funkció mellett helyet kap a coworkid (családbarát közösségi iroda) és coliving (közösségi szálláshely) is. “Ez az épület egyesíti a munka-, az élet-, és az alkotótereket. 7 szinten 30 – 700 m2-ig, kínál egyénre szabott, szolgáltatott irodákat; mini, midi és maxi méretű felszerelt, gépesített apartmanokat; egy kombinálható 265 m2-es, kertkapcsolatos rendezvényteret; míg a közösségi irodában közel 40 flexi és fix munkaállomás, egy közösségi eseményekre ideális tetőterasz, valamint 3 tárgyaló közül is válogathat a nemzetközi neo-nomád közönség kulturális, kreatív és üzleti álmai megvalósításához”- ismertette a funkciókat Klementz Panni, a Loffice társalapítója.
A multifunkcionalitás, a flexibilitás, a diverzitás és a személyre szabhatóság jegyében a munkaállomások, irodák, apartmanok, tárgyalók és rendezvényterek mindegyike design-érzékeny, kortárs szellemben kerül kialakításra, a legnagyobb összefogó értéket azonban maga a közösség jelenti.
A coliving szálláshely nemcsak felszerelt, stílusosan berendezett és gyors internetkapcsolattal rendelkező, high-tech apartmanokat, hanem barátokat, társakat és egy közösséghez tartozás lehetőségét is nyújtja. Az egyre növekvő számú neonomád és világot járó, lokáció-független életmódot folytató szabadúszó számára egy ilyen lakóközösség segíthet bekapcsolódni egy még ismeretlen város vérkeringésébe és a “valahova tartozás” komfortérzete mellett, egy épületen belül biztosíthatja az irodai és lakás funkciók, valamint a közösségi programok széles skáláját.
Az új komplexum nyitásával a résztvevők a Loffice design-díjas Rákóczi téri loftjába is betekintést nyerhettek, ami a közös kerten keresztül közvetlenül megközelíthetővé válik, egyesítve a régi műanyagfeldolgozó üzem és az újonnan épülő, modern épület karakteres jegyeit. A 9 méter magas, látszó beton-felületekkel rendelkező ipari épület jelenleg a Kitchen Budapest innovációs labor csapatának nyújt teret a mindennapi alkotásra.
Az alapítók – az Office Week-hez is kapcsolódó programon – amellett, hogy bemutatták a még fit-out előtti, szerkezetkész épületet, a tervezett funkciókat és belsőépítészeti megoldásokat, kerületi civil szervezetek képviselőivel, köztük Kobrizsa Ádámmal, a Mindspace társalapítójával, valamint Bezsenyi Tamás kriminológussal közösen bejárást tartottak, ahol egyaránt szó esett a kulturális alapú városfejlesztésről, az élhető város víziójáról és a kerület bűnös múltjáról.
A vigalmi negyed és a Salétrom utca 4. szám alatti vöröslámpás ház még nem is olyan régen a prostitúció és a bűnözés körülbástyázott melegágya volt, ahol az ablakokba kirakott “árura” még jó néhány helyi lakos is emlékszik. “Itt nőttem fel a kerületben, és kisfiúként gyakran jártam ide a szomszédba egy barátomhoz, majd később én is itt vettem lakást a 8-as szám alatt. Határozottan emlékszem mindegyik lány arcára és nevére, akik töretlenül kérdezgettek minket, hogy “Nem akarsz?”. Csak évek múlva magyarázta el egy felvilágosultabb barátom, hogy ez mit is jelent.” – meséli Kovács Zsolt, a Salétrom utca egyik lakosa.
Bezsenyi Tamás kriminológustól – személyes interjús tapasztalataiból és levéltári kutatásaiból építkezve a kerület ikonikus alakjaival és szállóigéivel a legszórakoztatóbb módon felkészülve – a bejárás résztvevői 20 percbe sűrített felvilágosítást kaphattak a “nyers megélhetési forrásként” funkcionáló Rákóczi tér és környékének történetéről a két világháború közötti időszaktól a szocalizmusig.
A Rákóczi téri Vásárcsarnok és környéke számos civil defibrillálási kísérleten esett át az elmúlt években, aminek legnagyobb mozgatórugója a Mindspace volt. Kobrizsa Ádám az eddigi sikerekről és jó gyakorlatokról mesélt, valamint arról, hogy a dzsentrifikációnak egyik kifejezetten fontos kihívása a 8. kerületben, hogy a különböző generációk egyaránt jól és magukénak érezzék azt. A másik lényegi elem pedig az, hogy hogyan kapcsolódnak össze, találják meg egymást, vagy ki és hogyan fogja össze azokat a kisebb, önálló szerveződéseket, amelyek mind valamilyen kulturális, művészeti, vagy közösségi értéket teremtve működnek és adnak hozzá a Csarnoknegyed jelenéhez és jövőjéhez. Ilyen összefonódásokhoz, egymásra találásokhoz és kooperációkhoz, illetve a kerületben egyre növekvő számú, párbeszédet generáló, nyitott szemléletű helyi szerveződések fennmaradásához elengedhetetlenek a jól működő közösségi terek és felületek.