A KKV-szektor több mint kétharmada részben vagy teljes mértékben elégedett a kormány válságkezelő programjával: a legnépszerűbbnek a munkahelyvédelmi bértámogatás, illetve a K+F tevékenységben dolgozóknak adott bérkiegészítés bizonyul, ezt a kettőt a vállalkozások 60-60 százaléka veszi igénybe.
A vállalatok több, mint egyötöde bocsátott el munkavállalót, 60 százalékuk viszont béremelést, illetve létszámbővítést tervez a közeljövőben.
A vállalkozások 90 százaléka beruházásokat tervez az év második felében – derül ki a Via Credit felméréséből.
A Via Credit több száz fős kutatása aktuálisan azt vizsgálta, hogy a koronavírus okozta gazdasági helyzetben a KKV-szektor szereplői tapasztalnak-e gazdasági visszaesést saját iparágukban, elégedettek-e az eddig bejelentett válságkezelő intézkedésekkel, illetve saját vállalkozásukon belül milyen intézkedéseket hoztak vagy terveznek hozni. A pályázati tanácsadó rákérdezett költségcsökkentési, hatékonyságjavítási tervekre, a kormány válságkezelési program részeként bevezetett bértámogatási, illetve egyéb programjaira is, valamint a felmerült nehézségekre.
Gazdasági visszaesés – a kormány válságkezelése
A megkérdezettek túlnyomó többsége (85 százalék) egyértelmű gazdasági visszaesést tapasztal valamilyen mértékben iparágán belül.
Az eddig bejelentett válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatban a válaszadók egyharmada (33 százalék) egyértelműen elégedett. Részben elégedett 36 százalékuk, az okok között a következőket sorolták fel: számukra a támogatások nem elérhetőek vagy az ő tevékenységüket a támogatások nem fedik le. Az elégedetlenek aránya 25 százalék, ők úgy gondolják, hogy a jelenlegi támogatások mértéke alacsony, a támogatási folyamat lassú, adminisztrációja bonyolult, illetve a bevételüket teljesen elvesztett vállalkozásokat nem segíti.
A vállalkozások több, mint fele (55 százalék) igénybe kívánja venni a munkahelyvédelmi bértámogatási programot, mert ezzel munkaerőt tudnak megtartani, ami mind a rövidtávú, mind a középtávú működéshez elengedhetetlen.
A hitelfizetési moratóriummal már más a helyzet, ezt a vállalkozások 60 százaléka nem tartja produktív megoldásnak, hiszen, az csak a rövidtávú likviditási problémákon tudja részben átsegíteni a vállalkozásokat.
Az elmúlt időszakban meghirdetett támogatott hitelkonstrukciók (pl. az NHP fix kamatozású hitelprogram) annak ellenére sem népszerűek a vállalkozásoknál (60 százaléka nem veszi igénybe), hogy az MNB április 20-án az egyik programot kibővítette (NHP Hajrá).
A K+F támogatással csupán 36 százalék nem tud élni a kényszerű bércsökkentés miatt, 61 százalék ugyanakkor igen.
Bérek, munkavállalók
Többen elhúzódó (2-4 éves) válsággal számolnak, ahol a 2020 első félévben elmaradt beruházásoknak, fejlesztések következtében az elkövetkezendő években várható erőteljes negatív hatás.
Papadimitropulosz Alex a Via Credit ügyvezetője szerint a mai helyzetben a vállalkozásoknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a rendkívül költséghatékony működésre és általában a hatékonyság növelésére. A vállalkozásoknak folyamatosan monitorozniuk kell a költségek szintjét, összetételét, és rendszeresen meg kell vizsgálniuk, hogy milyen intézkedésekkel tudják a hatékonyságot növelni. A cégek nagyobb része (75 százalék) is ezt az utat követi, jellemző a létszám-optimalizálás, az állandó és változó költségek felülvizsgálata (ezen belül bérköltség és pl. külső szolgáltatások igénybevétele), valamint a termeléssel kapcsolatos költségek elemzése, optimalizálása.
Sajnos több esetben megjelent a bérek csökkentése, illetve az elbocsátások: mindkét esetben a cégek 22-22 százaléka válaszolt igennel.
Ugyanakkor a felmérésben részt vett vállalkozások több, mint fele, nagyságrendileg 60 százalék béremelést, illetve létszámbővítést tervez.
Beruházások, fejlesztések
„Az elmúlt hónapokban 6.350 pályázatra jelentkező céget regisztráltak összesen 378 milliárd forint igénnyel.” – mondta a Via Credit ügyvezetője.
Ezzel egybecseng a felmérés eredménye, amely szerint a vállalkozások 90 százaléka tervez a 2020-as év második felére beruházásokat. Itt, figyelembe véve a cégek méretét és lehetőségeit, nagy szórás figyelhető meg. A válaszadók esetleges támogatást is beszámítva néhány milliótól akár fél milliárd forintos fejlesztésekben is gondolkodnak. A beruházások célja több esetben a hatékonyság növelése (pl. belső vállalatirányítási rendszer vagy web fejlesztése).
