Széchenyi Alapok néven folytatja munkáját a Pénzügyminisztérium alá tartozó Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., nemcsak elnevezésében és arculatában újulva meg, de kibővítve stratégiáját és csapatát is. A változás egyik legfontosabb eleme, hogy kiterjesztette a célvállalkozások körét, ezáltal már nagyvállalatok számára is biztosíthat tőkét.
„Több mint 4000 milliárd forintnyi beruházás zajlik jelenleg Magyarországon. A magyar gazdaságpolitika azért lehet eredményes, mert találkozik a gazdasági szereplők igényeivel” – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban egy közösségi médiában tett bejegyzésében. „Ebben kiemelten fontos szerepe van a hazai vállalatok fejlődését felgyorsító kockázati tőkének, és azon belül a Széchenyi Alapoknak.”
A Széchenyi Alapok Jobbágy Dénes vezetésével újabb mérföldkőhöz érkezett: a tavaly június óta felépített, Magyarországon kiemelkedő tranzakciós tapasztalattal rendelkező új csapat felpörgette a befektetési aktivitást. A társaság létrehozott egy hatodik alapot és elindította a nagyvállalati befektetéseket. „A hazai nagyvállalatok ugyan nagyvállalati kategóriába esnek, de nemzetközi összehasonlításban méretükben jelentősen elmaradnak. Ahhoz, hogy a nemzetközi piacokon komoly sikereket érhessenek el, fejlődésre és növekedésre, ehhez pedig sokszor friss tőkére van szükségük. Ebben tud partnerséget vállalni mostantól a Széchenyi Alapok” – mondta az elnök-vezérigazgató.
Jelentősen megnövekednek a lehetséges befektetési összegek is: az eddigi egy-kétszáz millió forintos átlagos befektetési méret helyett alaponként 5 milliárd forintra emelkedett a felső befektetési korlát, sőt ennél nagyobb kihelyezés is lehetséges több alap részvétele esetén. Megvalósulhatnak piaci alapú társbefektetési konstrukcióban, független magánbefektetővel együtt végrehajtott befektetések is, ahol a független fél legalább 30%-át biztosítja az adott tőkeemelésnek. Fontos változás még az is, hogy több iparági korlát eltörlésre került, valamint az alapkezelő már nem csak hazai és környező országok béli vállalkozásokat, hanem az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező társaságokat is finanszírozhat.
„Célunk a hazai tőkepiac és tőkepiaci ökoszisztéma erősítése, valamint olyan értékteremtő és hosszútávú befektetések támogatása, amelyek révén a hazai kis-, közép- és nagyvállalatok tovább erősödhetnek mind méretben, mind teljesítményben, emellett segítve a nagyméretű KKV-kat a nagyvállalattá válásban. Hiszünk abban, hogy ezzel olyan magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtünk, amely az itthoni és a külföldön dolgozó szakemberek számára is csábító” – mondta Jobbágy Dénes.
Elindult a Széchenyi Alapok hatodik, Kék Bolygó Alapítvánnyal közösen létrehozott alapja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap is. Ezzel a társaság az innovatív és környezetvédelmi megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalkozások piaci potenciáljának megerősítését tűzte ki célul.
A Széchenyi Alapok jelenleg hat alapban 83 milliárd forintot kezel. Megalakulása óta közel 120 befektetést és több, mint 40 exitet hajtott végre. Tavaly június óta megnégyszerezte a korábbi évek befektetési aktivitását. Az elmúlt évben a Bobcat és a Dosan márkák legnagyobb regionális forgalmazójának, a DM-Ker Nyrt-nek a tőzsdére vitele emelkedett ki, idén pedig a Covid-19 járvány dacára is jelentős befektetések valósultak meg: az önvezető autó szoftvert fejlesztő AImotive legutolsó körös befektetését és a Gloster Infokommunikációs Nyrt. tőzsdére lépését is a Széchenyi Alapok segítette. Elkötelezett támogatója a hazai közép- és nagyvállalatok tőzsdei megjelenésének, a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán eddig megvalósult négy tőkeemeléssel kombinált tranzakcióból háromban volt a vezető befektető, összességében közel 2 milliárd forint tőke befektetésével. Mindemellett a Széchenyi Alapok a PRE-IPO termékén keresztül azoknak a cégeknek is finanszírozási lehetőséget kínál, akik a tőzsdére lépést még csak tervezik, de az oda vezető úthoz, a szükséges növekedéshez tőkére van szükségük. Az alapkezelő a nyár folyamán további 6 milliárd forintnyi kihelyezést valósít meg ezen a területen.
A Széchenyi Alapok a járvány alatt az addig megszokott általános elbírálási és folyósítási folyamattal szemben, gyorsított eljárással támogattak finanszírozást igénylő vállalatokat. A nagyméretű KKV-k és a nagyvállalatok esetében a Covid-19 miatt átmenetileg nehezebb helyzetbe került vállalkozások növekedési pályára történő visszaállításán túl a magyar tulajdonú cégek külföldi felvásárlási vagy összeolvadási tranzakcióinak finanszírozását is célul tűzte ki az alapkezelő.
A hazai nagyvállalatok erősítése is kiemelt cél lett
Fontos új eleme a Széchenyi Alapok működésének, hogy a kis- és középvállalatok mellett már a nagyvállalatok számára is biztosít forrást. A hazai vállalati ökoszisztéma adatait nemzetközi összehasonlításban vizsgálva erre szükség is van, hiszen már régiós szinten is látszanak jelentős különbségek: a COFACE CEE TOP 500-as listája szerint a régió 10 legnagyobb vállalatának átlagos árbevétele 2018-ban 9.241 millió dollárt tett ki, a foglalkoztatotti létszámuk pedig átlagosan 20.933 fő volt, ezzel szemben a Forbes 2018-as listája szerint Magyarországon a legnagyobb 10 magyar magántulajdonú vállalat átlagos árbevétele ennek csupán 4,7 százaléka: 436 millió dollár, a foglalkoztatottak átlagos száma pedig egy ötöde: 4.065 fő volt.
A nyugat-európai országokat tekintve még jelentősebb különbségek mutatkoznak a Fortune Global500 listája szerint: Németországban a 10 legnagyobb vállalat 116.874 millió dolláros árbevétellel és 280 ezer alkalmazottal (ez 268-szorosa, illetve 69-szerese a magyar adatoknak), az Egyesült Királyságban 84.521 millió dolláros árbevétellel és közel 105 ezer alkalmazottal büszkélkedhet.
Amerikában a Fortune TOP500 2018-as listájának legutolsó tíz helyén, azaz a 491-500. helyeken szereplő vállalatok átlagos árbevétele is 13-szorosa a top 10 magyar magántulajdonú vállalaténak, azaz 5.498 millió dollár volt, és ezek a cégek átlagosan 26.784 főt foglalkoztattak, azaz közel hétszer annyit, mint az említett magyar vállalatok.