Az innováció a fenntartható gazdasági növekedés kulcsa, fontos eszköze a társadalmi kihívásokra adott válaszoknak – mondta az innovációs és technológiai miniszter a Horizont Európa 2021-2027 kutatási és innovációs keretprogram elindulása alkalmából rendezett online nemzetközi tanácskozáson hétfőn.
Palkovics László kiemelte: a magyar kormány osztja ezt az uniós megközelítést, ennek érdekében kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztést és az innovációt, és célul tűzte ki, hogy Magyarország Európa egyik erős innovátora legyen. „A 2020-as uniós innovációs eredménytábla jelenleg mérsékelt innovátorként értékeli Magyarországot, célunk, hogy ebben az évtizedben előrébb lépjünk” – fogalmazott.
A több mint 95 milliárd euró költségvetésű (kb. 34.500 milliárd forintos) új hétéves program a Horizont 2020 (H2020) keretprogram folytatása.
Rámutatott: a kormány célja, hogy az új keretprogram struktúrájához hasonlóan megtalálják a megfelelő egyensúlyt a kíváncsiság vezérelt kutatás, a kihíváson alapuló alkalmazott kutatás és a piacvezérelt innováció támogatása között, a nemzeti KFI rendszerben.
Az új keretprogram a dedikált programrésszel erősebb kapcsolatokat fog létrehozni a nemzeti innovációs ökoszisztémákkal. A miniszter üdvözölte a program újításait és kijelentette: a magyar innovációs ökoszisztémában a közelmúltban megkezdett valamennyi változás és reform lehetővé teszi, hogy minden eddiginél aktívabbak legyenek a keretprogramban a nemzeti szereplők.
Az új költségvetési időszakban a legfontosabb feladatnak nevezte, hogy a korábbinál sokkal több támogatást szerezzenek az unió közvetlen finanszírozási programjaiból.
A Horizont Európa 2020 programnál nagyobb arányt terveznek elérni, a teljes költségvetés 2,18 százalékát.
Közölte: az előző, Horizont 2020 programban Magyarország jól teljesített, az EU13 országok között a 3. legeredményesebb lett, Lengyelország és Csehország után.
Magyarország az EU28-nak elkülönített támogatásból 0,6 százalékot szerzett, ami 364,7 millió eurót (a mai árfolyamon 132,4 milliárd forintot) tesz ki, és 1108 projektet jelent. A magyarok a támogatás mértékét tekintve az IKT, az egészségügy, valamint az élelmiszeripar területén voltak a legeredményesebbek.
Az új keretprogramban a jobb eredményhez Palkovics László szerint fejleszteni kell a nemzeti kutatási és innovációs potenciált, a k+f+i rendszer átstrukturálásával és modernizálásával. Meg kell erősíteni az innovációs ökoszisztémát a felsőoktatásra alapozva, és speciális ösztönzőket kell bevezetni a nemzeti k+f+i-rendszerekbe a nemzetközi k+f+i-együttműködések megkönnyítése érdekében – sorolta.
Aláhúzta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak azoknak a magyar szervezeteknek, amelyek részt kívánnak venni a Horizont Európa programokban, tájékoztató kampányokat, és továbbképzéseket tartanak majd.
Ebben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kulcsszerepet fog játszani, mint a Horizont Európa kapcsolattartó pontok hálózatát fenntartó intézmény. A miniszter reményét fejezte ki, hogy sok magyar kutató és vállalkozó használja ki a program által kínált lehetőségeket.
Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa nyitóbeszédében hangsúlyozta: a kutatás és innováció határozza meg Európa jövőjét, ezért elengedhetetlen a páneurópai összefogás, a magas színvonalú kutatás és az új ötletek konkrét innovációvá való átalakítása. Az európai közösség a biztos szerint magas szintű kutatómunkát végez. A magyar kutatók jól teljesítettek az előző programban, és bízik benne, hogy ez így marad 2021-2027-ben is – mondta.
Forrás: MTI, NKFIH