A járvány miatt még a gazdagok is betároltak likviditásból, de aztán győzött a kockázati étvágy.
2021 HUN LAKOSSAGI ES PB PORTFOLIO MODELL & HNWI INVESTING MEDIA FINAL
Csaknem 6 ezer milliárd forint készpénzt tart otthon a magyar lakosság, a háztartások pénzügyi vagyona pedig tavaly mintegy 5500 milliárd forinttal gyarapodott. A tehetősek is megijedtek a járványtól 2020-ban az első hullámban, és gyorsan jelentős összegeket mobilizáltak. Mostanra azonban ismét csökkent a készpénz- és betétállományuk, a befektetési alapokban tartott megtakarításuk viszont megugrott – derül ki a Blochamps Capital legfrissebb vagyonos piaci és lakossági vagyon elemzéséből. A pénzügyi tanácsadó cég 2004 óta képez adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva, és 2002 óta készít részletes iparági elemzéseket.
Tavaly év végére 66 080 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona, ami éves alapon 5 445 milliárd forintos gyarapodás. A kötelezettségek nélkül számított nettó pénzügyi vagyon 54 544 milliárd forint, ebből klasszikus pénzügyi vagyonként 38 141 milliárd jelenik meg közvetlenül a bankszektorban.
“Ismét komolyan megugrott a lakossági készpénz- és folyószámlapénz állomány, amely összesen 670 milliárd forinttal emelkedett egy év alatt. Jelenleg közel 6 ezer milliárd forintot tart magánál otthon a lakosság. A látra szóló betétek és a hosszú lejáratú kötvények kategóriája után ez a harmadik legnépszerűbb pénztárolási forma” – mondja Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója. „A felhalmozás üteme idén jelentősen csillapodik majd, hiszen a hitelmoratórium vége önmagában várhatóan havi százmilliárd forint feletti összeget szippant majd ki a megtakarítási piacról.”
A befektetési dobogón a látra szóló betét, a kötvény és a készpénz
Legfrissebb összegzésük szerint a magyar lakosság klasszikus (azaz a vállalati részesedésektől és az egyéb hitelkövetelésektől megtisztított) pénzügyi nettó vagyonának csaknem 23 százaléka, azaz 8700 milliárd forint fekszik látra szóló betétekben, 21 százalék, azaz megközelítőleg 8100 milliárd forint hosszú lejáratú kötvényekben. A készpénzállomány aránya 15 százalék, az fejenként mintegy 600 ezer forintot tartunk otthon, a “párnacihában”. Ugyancsak 10 százalékot meghaladó részesedéssel bírnak a biztosítások (4968 milliárd forint), valamint a befektetési jegyek (4519 milliárd forint) a lakossági klasszikus pénzügyi összportfólión belül. A lekötött betétek aránya 9,3 százalék, azaz összesen 3531 milliárd forintot fektettek be ilyen formán a lakossági ügyfelek. A rövid lejáratú kötvények és a tőzsdei részvények hányada elenyésző (3,4 illetve 3 százalék).
„A vagyonosok pénzügyi viselkedését is megváltoztatta a koronavírus-járvány, ennek állomásai jól nyomon követhetőek a 16 privátbanki szolgáltató ügyfeleinek pénzügyi szokásait összegző negyedéves elemzéseinkből. Statisztikáink azt mutatják, hogy tavaly nyár végére a legtehetősebbek számláin is igencsak megnőtt a folyószámlapénz állomány súlya, a korábbi 19-ről megközelítette a 25 százalékot. Idén tavaszra viszont a folyószámlapénz hányad visszaállt majdnem a Covid19 előtti szintre. A járvány második és harmadik hulláma közötti megnyugvás időszakának nyertesei egyértelműen a befektetési alapok jegyei lettek. Ennek az eszközosztálynak a részesedése jelenleg 28 százalék a tavaly 3. negyedévi 24 százalékhoz képest a privátbanki ügyfélkör csaknem 6400 milliárdos együttes kezelt vagyonából” – hívja fel a figyelmet Karagich István.
A Blochamps 2021 első negyedéves összegző adatai szerint a tehetősek továbbra is elsősorban álamkötvényekben tartják a pénzüket (40 százalék), ezt követik a befektetési alapok (28 százalék), a készpénz és a betét (20 százalék). A részvények hányada jelenleg 9 százalékra tehető.
Új szót tanul a privátbanki szakma: hiperperszonalizáció
A kimutatás felhívja a figyelmet, a vagyonos réteg legfelső egy százaléka az elmúlt időszakban is intenzíven gazdagodott Magyarországon. Közben megváltoztak a legfelső vagyondecilis befektetési és kommunikációs szokásai, sőt a Blochamps felmérése szerint 2021-ben e réteg jellemzően már idősebb tagjai már korántsem vagyonuk néhány százalékos átértékelődése foglalkoztatja megoldandó problémáik között, hanem egészségi állapotuk és életvitelük tartós átalakulása.
“A lakossági vagyongyarapodás három forrása volt könnyen azonosítható: a fogyasztás híján és a hitelmoratórium miatt az egekbe szökő lakossági megtakarítások, a privátbanki ügyfeleknél az a rally, amit 2020-ban egyes befektetési eszközosztályokban láthattunk, valamint a gazdaságélénkítő injekciók, amelyek szintén elsősorban a legfelsőbb vagyonréteget gyarapították.” – véli Karagich István.
„Azért korlátozódik az igazi gyarapodás a legfelső rétegre, mert a 30 és 100 millió forint közötti befektetéssel rendelkező szegmens pusztán a fogyasztás visszaesése révén megspórolt összeget nem éli meg érdemi bővülésként a teljes vagyonához képest, hiszen ahhoz nincs elég tőkéje, hogy igazán nagyot szakítson portfóliója hozamával.”
“Az iparág egész megváltozott. A vagyonkezelés hirtelen sokkal összetettebb folyamattá vált, mint valaha is volt. Ma már nem megkerülhető a digitális hiperperszonalizáció, a jól behatárolt szegmenseknek szóló egyedi ajánlatok összeállítása és a külső szolgáltatókkal való kollaboráció trendek adaptálása sem A privátbanki szolgáltatóknak így most digitális fejlesztésekkel támogatott egyedi, hiperszegmentált ajánlatokkal kell előrukkolniuk” – teszi hozzá Karagich István.
A felgyorsult trendek hatásait a Blochamps-nál is egyértelműen tapasztalják: 2020-ban dupla annyi iparági mélyelemzést készítettek mint a megelőző években, de számos partnerük kért nemzetközi és a hazai információk közös elemzésén alapuló workshopot is ahol azt vizsgálták: kiknek és hogyan kell reagálniuk a pandémia alatt, mik legyenek az újratervezés stratégiai irányai és működőképes megoldásai.