Csupán minden második 40-56 év közötti magyar rendelkezik megtakarítással, ugyanennyien egy vagy két eltartottról gondoskodnak és 12%-uk ápolja idős szüleit – derül ki a Generali X generációs magyarok körében végzett nagykutatásából. A “boomerek” és az Y generáció közé szorult X-esekre sok irányból nehezedik teher: támogatják gyermekeiket az önállósodásban, ellátják beteg szeretteiket, miközben most már saját időskorukra is gondolniuk kell. Hogyan takarékoskodik az aktív keresők nagy részét adó 40-50-es korosztály Magyarországon, és miért számít még mindig társadalmi tabunak az idősgondozással kapcsolatos párbeszéd?
„Meg akarunk felelni mindenféle elvárásnak: a gyerekeink, a szüleink, a munkahelyünk.” „Teher, teher, teher.” „Dolgozni és gondoskodni valakiről úgy, hogy effektíve én látom el, az lehetetlen.” Néhány erős mondat a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából1, mely egy átfogó, részletes képet alkot egy teljes generációról. A KSH adatai szerint a mai 40-56 éves korosztály adja az aktív társadalom gerincét: mintegy 2,5 millió magyar tartozik a szendvicsgenerációnak is hívott X-esek közé. Ez az a generáció, amely a rendszerváltás idején vált felnőtté, és szinte elszaladt mellette a digitalizált, modernizálódó világ, időközben pedig a „boomerek” és a 20-as, 30-as fiatalok közé szorultak anyagi, fizikai és mentális terhekkel megpakolva. A korosztály egyre több tagja kényszerül arra, hogy szülei és beteg családtagjai ápolását is magára vállalja, illetve támogassa az egyre később önállósodó gyermekeit, miközben saját jövőjének bizonytalansága is a vállára nehezedik.
Pillanatfelvétel az X generációról: függetlenség- és biztonságvágy feszül egymásnak
A Generali által készített felmérés során feltárultak a 40-50-es korosztály mélyen gyökerező félelmei, mítoszai, társadalmi berögződései és a felmérés pontosabb képet adott az X-esek megtakarításairól, pénzügyi tudatosságáról is. A kutatás tanulságai szerint az X generációs magyarok 45%-a él házas- vagy élettársi kapcsolatban, több mint háromnegyedüknek van gyermeke, de csak 9%-uk számít nagycsaládosnak. Miközben a válaszadók 40%-ának egy eltartottról sem kell gondoskodnia, közel 16%-uk egy háztartásban lakik legalább egy idős rokonnal, 12%-uk pedig maga ápolja beteg szülőjét/szüleit.
A korosztály mintegy 70%-a teljes munkaidőben dolgozik, és a válaszokból kiderül, hogy bár a családos férfiak általában magasabb fizetéssel rendelkeznek, mint gyermektelen társaik, a nők esetében ez éppen fordítva van. Érdekesség, hogy a megkérdezett nők közel 90%-ának van gyermeke, míg a férfiak esetében ez az arány mindössze kétharmad.
Az X-generáció tagjainak 47%-a rendelkezik megtakarítással, viszont csupán 12%-uk tesz félre két különböző opciót használva. A gyermeket nevelők több mint fele egyáltalán nem tud takarékoskodni, ötödük viszont már az utódok jövőbeli anyagi biztonságára is tud áldozni. Minél magasabb a háztartás összjövedelme, annál nagyobb a megtakarítók aránya, ugyanakkor a legjobban keresők között is akad 20-30%, aki lehetőségei ellenére sem tesz félre jövedelméből.
A válaszadók nemre és anyagi helyzetre tekintet nélkül egyöntetűen a függetlenségüket jelölték meg elsődleges fontosságú értékükként, de az öngondoskodásra való törekvés is 5 körüli átlagos pontszámot kapott az 1-5-ig terjedő skálán. Mindez azonban szöges ellentétben áll azzal az elképzelésükkel, hogy a családjuk és az állam feladata a társadalom idős tagjairól való gondoskodás. Szemben áll egymással az önállóság vágya és az, hogy döntően külső segítségre számítanak saját jövőjüket illetően – az ebből adódó feszültség pedig nagyfokú bizonytalanságot eredményez az X-generáció tagjaiban.
Mélyen gyökerező társadalmi tabu övezi az idősgondozást
A Generali kutatása szerint az X generáció kifejezetten alkalmazkodóképes és nagy teherbírású csoportként tekint magára, talán ezért is jellemzi őket az az attitűd, hogy akármekkora terhet képesek a vállukon cipelni. Márpedig ez a korosztály a gyermekeik önfeláldozó anyagi támogatása mellett az ápolásra szoruló szüleik ellátását is otthoni környezetben, saját erőből szeretné megoldani. A beteg hozzátartozók idősek otthonában történő elhelyezését csak a válaszadók 22%-a támogatja, ennél a megoldásnál az otthoni szakápolás is népszerűbb, ezt az X-esek harmada venné igénybe szükség esetén. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az idős szülők gondozása nagyfokú anyagi, fizikai és mentális terhet jelent a korosztály számára, ráadásul az ehhez társuló nehézségek és érzések továbbra is társadalmi tabunak számítanak.
„Az öregedéshez és az elmúláshoz kapcsolódó társadalmi, illetve generációk közötti párbeszédet továbbra is tabu övezi hazánkban, és az X-esek láthatóan szeretnék megkímélni gyermekeiket a későbbi gondozásukkal járó terhektől. Ahogy a kutatás eredményeiből is kiderül, a mai 40-es, 50-es korosztály független és biztonságos öregkort képzel el magának, miközben a munkaképes lakosságon belül csak 21 százalék rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással – ezzel sereghajtók vagyunk az Európai Unióban2. Még tovább kell tehát tudatosítani az emberekben az öngondoskodás jelentőségét, hiszen a most okosan félretett, havi rendszeres megtakarításokból komoly gondot vehetünk le saját és szeretteink válláról a jövőben. Emellett nagyon fontos lenne, hogy normalizáljuk az idősgondozással kapcsolatos párbeszédet társadalmi szinten, ezzel pedig feloldjuk a korosztályokon átívelő blokkokat, hogy szülők és gyermekek egyaránt úgy dönthessenek erről a kérdésről, ahogy az nekik személy szerint a legjobban megfelel” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.