A magasabb gáz- és áramárak, valamint az új rezsiszabályok miatt a lakosság mellett a cégeknek is váltaniuk kell. Az újratervezés során pedig nagyobb figyelmet kaphatnak a környezetvédelem, a társadalmi kérdések és a vállalatirányítás témájával foglalkozó ESG szempontok is. Ezen a téren ráadásul jelentős különbségek láthatóak a magyar cégvilágban és sokan lemaradásban vannak – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató összefoglalójából. A Opten ESG indexe szerint például a kkv-k táborában arányosan 17-szer több átlag alatti mutatóval rendelkező cég van, mint a 10 milliárdot meghaladó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében. A legnagyobb társaságok döntő része, 85 százaléka pedig az átlagnál jobban teljesít. A bankoknál már kötelező mérlegelni az ESG szempontokat, a többi szektorban érdekelt vállalatnál pedig a finanszírozás és a hosszabb távú versenyképesség szempontjából jelentenek ezek kulcskérdést.
A globális szinten és Magyarországon is kialakult energiakrízis előtérbe helyezte az ellátásbiztonságot, köztük a mindennapi energiafogyasztást. Az átlag feletti lakossági fogyasztásra magasabb árat előíró új rezsiszabályok pedig a takarékosságnak adhatnak lendületet. Az energiakrízis persze nemcsak a lakosságot, hanem a cégeket is érinti, nekik szintén újra kell tervezniük a működésüket. A vállalkozások esetében ebben a folyamatban kiemelt szerepet kaphatnak az úgynevezett ESG szempontok. A fenntarthatósági tényezők – energia, társadalmi szerepvállalás és döntéshozatali mechanizmus – terén pedig ma már jól számszerűsíthető, hogy melyik cég épp hol tart – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből, amely a saját fejlesztésű ESG indexének adatai alapján mutatja be a magyar cégvilág helyzetét.
Hatalmas eltérések
A helyzet finoman szólva is felemás a magyar cégek körében és bőven van tér a fejlődésre a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket magában foglaló ESG tényezőket tekintve. Ez azért is kulcskérdés, mert a szóban forgó szempontok alapvetően meghatározzák az adott cég működését, jövedelmezőségét. Ezt azonban sokan még nem ismerték fel, a magyar cégek között ugyanis jelentős különbségek vannak: a 250 millió forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozások mindössze egyharmada ért el az átlagnál jobb eredményt az optenes ESG index szerint. Ugyanakkor a 10 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok már sokkal tudatosabban foglalkoznak a környezetvédelem, társadalmi kérdések és a vállalatirányítás témájával, hiszen utóbbiak táborában a döntő többség, a cégek 85 százaléka teljesített az átlag felett.
„Még beszédesebb adat, hogy a kkv-szektor képviselői között a gyengébben teljesítők aránya 17-szer nagyobb, mint a nagyvállalatoknál. Pedig a 250 milliósnál kisebb vállalkozások adják a cégek 94 százalékát. Fontos látni, hogy a lakossági és mikrovállalati döntések nagyon hasonlóan működnek: az aktuális költségek, rövid távú kiadások a döntőek. Emiatt nem meglepő, hogy a 250 millió forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozásoknak csak az egyharmada ért el az átlagnál jobb eredményt” – mondta Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs igazgatója.
A szakember hozzátette, hogy a kedvezőbb üzemi eredménnyel rendelkező vállalatok jellemzően magasabb ESG mutatóval is rendelkeznek. A cégeket 1-től 10-ig tartó skálán osztályozza az ESG index, a 9-es mutatóval rendelkező vállalkozások pedig akár 5-6-szor is eredményesebbek, mint a 6-os ESG indexű vállalkozások.
Pénzkérdés, több szempontból
A jelentős eltérések részben magyarázhatóak azzal, hogy számos vállalat a lakosság egy részéhez hasonlóan a mindennapokra gondol, rövid távra tervez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagyobb kiadással járó, hosszabb távon megtérülő beruházásról lemondanak, mert csak évek során hossza vissza az árát.
„Jó példát jelentenek erre a lakóházak: egy lakóházhoz szükséges napelemes rendszer kiépítése az elmúlt években tetemes kiadást rótt a tulajdonosokra, ezért voltak, akik elvetették. Akik viszont beruháztak, azoknál ma a megtérülési idő jelentősen csökken a magasabb áramárak miatt. Ugyanez igaz a céges világra is. Kétségtelen, hogy az ESG szempontokra, fenntarthatóságra fókuszáló lépések komolyabb kiadást jelenthetnek, de a most kialakult energiakrízis is mutatja, hogy olyan kiadásról van szó, amely visszahozza az árát” – emelte ki a szakértő.
Zöldebbé válhat az üzleti szféra
Ráadásul az ESG-s tényezőket előtérbe helyező cégek más szempontból is versenyelőnybe kerülhetnek. Egyrészt a bankok akár olcsóbb finanszírozást kínálhatnak nekik, másrészt a befektetők szemében egy megfelelő nyereségkilátásokkal rendelkező, ESG szempontból is jól teljesítő cég sokkal vonzóbb lesz, legyen szó más típusú finanszírozásról, tőkebevonásról vagy egy esetleges cégeladásról.
A bankok nem véletlenül kezelik kiemelten az ESG témát. „A pénzintézeteknek már kötelező az ESG paramétereket figyelembe venniük. Az optenes ESG index hamar népszerűvé vált a bankszektorban és a visszajelzések is kedvezőek” – mondta Ferenczi Gergely. Ezen a téren pedig újabb szint következik a bankok számára, hiszen a tervek szerint az idén megjelennek a pénzintézetekre leginkább hatást gyakorló, úgynevezett taxonómiarendeletek újabb részletei is, amelyek már a társadalmi és vállalatvezetési ESG pillérekre is hatással lesznek.
A következő időszak fejlesztései terveiről Ferenczi Gergely azt mondta: a nemzetközi ESG trendekkel összhangban folyamatosan fejlesztik az indexüket, új paraméterek bevonásával mind a fő, mind az alindexek esetén. Ezáltal az ESG index még inkább transzparens tájékoztatást nyújthat a vállalkozások és a bankok számára is. Az OPTEN várakozásai szerint a következő években a nemzetközi trendek és a piaci kereslet miatt egyre több cég az eddiginél fokozottabban kezeli majd az ESG tényezőket, így pedig még hatékonyabbá, zöldebbé válhat az üzleti szféra.