A nyúl éve sok izgalmat hozhat a kínai valutának. A világ legnépesebb országában hat évtized óta most először haladta meg a halálozások száma a születések számát, azaz lakossága fogyóban van. Mindez olyan komoly következményeket jelenthet az ország számára, mint megnövekedett teher az egészségügyön, többen fognak a nyugdíjra támaszkodni, illetve csökken a munkaerő is. Mindemellett Kína gazdasága is egyre vérszegényebbé válhat, amelyet globálisan is érezni fogunk – derül ki az iBanFirst nemzetközi tranzakciókra szakosodott fintech vállalat összefoglalójából.
Míg az Egyesült Államok gazdasága erős, stabil fogyasztói kiadásokkal és feszes munkaerőpiaccal, Kína ennek pont az ellenkezője. A gazdaság gyenge, a fogyasztók nem költenek, az infláció alacsony, és a munkaerőpiac egyértelmű lassulást mutat. Milyen jövő elé néz így a kínai fizetőeszköz a következő hónapokban?
Ilyet már nagyon régen nem látott Kína – csökken a népesség
A hivatalos kínai adatok azt mutatják, hogy 1961 óta most először csökkent a népesség, méghozzá 850 000 fővel. Ugyanakkor az eltartottsági ráta – amely a 65 év felettiek aránya a 20-64 évesekhez viszonyítva – továbbra is gyorsan növekszik: jelenleg 44, szemben a magas jövedelmű országokéval, ahol 47 . Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb gazdasági teher nehezedik a munkaképes korú lakosságra. „Ez a közvetlen negatív következménye annak az egygyermekes politikának, amely 1979 és 2015 között volt jellemző. A népesség elöregedése valószínűleg jelentős hatással lesz a gazdaságra és a társadalomra, például megnövekszik az egészségügyi és nyugdíjszolgáltatások iránti kereslet, valamint potenciálisan csökken a munkaerő és a gazdasági növekedés.” – tette hozzá Henrik Gergely, az iBanFirst, nemzetközi tranzakciókra szakosodott fintech vállalat magyarországi értékesítési vezetője.
Vérszegény gazdaság
Kína gazdasági diagnózisához a vérszegénység áll a legközelebb. Az országban továbbra is elnyomott fogyasztókat találunk, miközben árutöbbletét és megtakarításait az Egyesült Államokba viszi. 2022-ben a GDP-növekedés mindössze 3 százalék volt, ami kevesebb, mint a fele az előző évi 8,1 százaléknak. A különböző régiók által megfogalmazott 5 százalék körüli növekedési előrejelzések pedig jelenleg meglehetősen hipotetikusak. Henrik Gergely hozzátette: “Ez a zéró Covid-politika közvetlen negatív hatása, amely minden bizonnyal túl sokáig maradt érvényben.”
Euró és a jüan barátsága is változhat
A jüan emelkedő trendje valószínűleg átmeneti lesz, ugyanis Kínának nem lesz más választása, mint a devizaleszállítása a következő negyedévben, ha meg akarja közelíteni az 5 százalékos GDP-célt. Az alacsonyabb jüan árfolyam növelheti Kína globális piaci részesedését, amely jelenleg 20 százalékos. “Ez különösen azoknak az ágazatoknak kedvezhet, ahol az ország nagy előnnyel rendelkezik a világ többi részéhez képest, úgy is mint építőipari szolgáltatások, a ruházati cikkek, kiegészítők és műszaki cikkek. Év végi előrejelzésünk az EUR/CNY esetében 8.00. Ezzel egyidejűleg a hatóságok valószínűleg bevezetik a költségvetési kiadások támogatását, a lakáshitel támogatását, és elősegítik az állami tulajdonú bankok mérlegének bővítését. Ez lehet 2023-ban a legnagyobb esemény, amely jelentős hatással lesz a világgazdaságra, és különösen az EU-ra, amelynek gazdasága kölcsönösen függ Kínától.” – tette hozzá Henrik Gergely.
A világ legnépesebb országa számára nincs más lehetőség, mint a növekedés felgyorsítása idén, amely nyilvánvalóan gyengébb valutát jelent majd.