2025-re már közel 82 milliárd dollárt érhet a kiterjesztett techcsapatok piaca. Friss jelentések szerint a technológiai ipar már a teljes világpiac 35%-át teszi ki, miközben naponta jelennek meg olyan innovációk, melyek gyökerestől forgatnak fel komplett szegmenseket.
Ezzel a tempóval még a jól összerakott IT-csapatokkal gazdálkodó vállalatok is nehezen birkóznak meg, ráadásul 2025-re már mintegy 4 millió fejlesztő hiányozhat a globális munkaerőpiacról. A digitalizációs kényszerbe került cégek így egyre gyakrabban bízzák IT-projektjeiket külső szakértőkre – különösen, ha azok speciális tudást igényelnek. Mi a különbség a kiszervezés és a kölcsönzött csapatok bevonása között, mit kell megfontolni egy ilyen együttműködés során? Mi a helyzet az IT-biztonsággal és hozhat-e változást ezen a területen a mesterséges intelligencia?
Egyre nagyobb digitalizációs kényszer nyomja a cégek vállát világszerte, a folyamatos hatékonyságnövelés és költségcsökkentés szinte minden szektorban a legfontosabb üzleti stratégiai célok között szerepel. Gőzerővel zajlanak tehát a folyamatautomatizálásra, robotizációra, adatelemző- és AI-megoldások bevezetésére irányuló projektek, azonban egyre nehezebb hozzájutni a szükséges szaktudáshoz, a sokat emlegetett munkaerőhiány pedig továbbra is súlyos az IT-szektor szinte minden szegmensében. „Előbb-utóbb minden vállalatnál felmerül, hogy külső erőforrásokat vonjanak be a fejlesztői munkába, ennek egyik hagyományos formája a teljes projekt vagy az egyes részfeladatok kiszervezése egy külső szolgáltatónak, de egyre gyakoribb, hogy szakembereket vagy komplett csapatokat kölcsönöznek a hiányzó kompetenciák pótlására. Mivel a pandémia óta a távmunka megoldások népszerűsége jelentősen megnőtt, kinyílt a világ ezen a téren” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.
Kölcsönzött techtudás: költséghatékony és még a vállalati kultúrát is fejleszti
Nem véletlen, hogy a megoldandó IT-feladatok sikeres teljesítése érdekében a vállalatok egyre inkább a „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok bevonása mellett döntenek. Míg egy kiszervezett projekt során a megbízott cég szinte hermetikusan elzárva végzi a munkát, kölcsönzött szakértelemmel egy rugalmas, jól skálázható, személyre szabott megoldást kapunk, mely ráadásul ösztönzi és magasabb szintre emeli a vállalaton belüli együttműködést és kommunikációt. „A belső és külső szakemberek közös erőfeszítései biztosítják, hogy olyan fejlesztés születik, mely gond nélkül integrálható a már meglévő IT-rendszerbe és nagyobb kontrollt is biztosít a projekt felett a megrendelő számára. Végül, de nem utolsó sorban, kollégáink szakmailag is sokat kaphatnak egy ilyen felállásban, akár úgy is gondolhatunk erre, mint egy extra képzési lehetőségre” – magyarázza Gönczy Gábor.
Nézzünk néhány szempontot, amire érdemes odafigyelni a kölcsönzött munkaerő bevonása során!
1. Ki vagyok, mit akarok? – Az első és talán legfontosabb lépés annak definiálása, hogy miért és pontosan milyen területen van szükség kiegészítő tudásra. Előfordulhat, hogy egy új termék kerül a piacra, a vásárlói visszajelzések alapján fejleszteni kell az online kereskedelmi platformot vagy egyszerűen automatizálni szükséges egyes folyamatokat. Lehet, hogy ehhez nincs elég ember, de az is lehet, hogy front-end fejlesztő van, viszont a back-end pillér hiányzik, vagy éppen kifejezetten mobilra kellene optimalizálni egyes funkciókat. Először a pontos igényeket kell felmérni, aztán mehetünk tovább.
2. Üzleti párkereső – Ha a fenti kérdésekre megtaláltuk a válaszokat, jöhet a megfelelő partner megtalálása. Itt rengeteg szempontot szükséges figyelembe venni, a szolgáltatási kör és a referenciák mellett érdemes utána nézni a megbízandó cég alapértékeinek és személyes találkozón felmérni, működik-e az „üzleti kémia”. Éppen a technológiának köszönhetően virtuálisan is könnyen együtt dolgozhatunk a külső szakemberekkel, ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy például gondot okozhat-e, ha más időzónában és ritmusban dolgoznak majd partnereink.
3. A kommunikáció a kulcs – Ahogy minden kapcsolatban, egy ilyen típusú együttműködésnél is a nyílt és akadálytalan információáramláson áll vagy bukik a projekt sikere. Erre ebben az esetben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a fizikai távolság és akár a nyelvi akadályok is problémát jelenthetnek a napi kommunikációban. Fontos, hogy a kollégákat előre felkészítsük ezekre a kihívásokra és lefektessük a kapcsolattartás alapjait: milyen dokumentációt vezetünk majd, milyen eszközökkel és platformokon, milyen gyakran tartjuk majd a kapcsolatot a külső csapattagokkal.
4. A bevonódás hozza a sikert – Habár vélhetően csak ideiglenesen válnak csapattagokká a külső techszakértők, nagyot dobhat a hatékonyságon, ha bennük is tudatosul a közös célok elérésének jelentősége. Akár néhány HR-folyamatba is bevonhatjuk őket, ha lehetőség van, meghívhatjuk a céges eseményekre, csapatépítőkre – minél inkább úgy érzik, hogy a vállalat, ahol „vendégeskednek” a sajátjuk, annál motiváltabban dolgoznak majd a közös projektben.
Fókuszban a kiberbiztonság, hasít a low-code, érkezik az AI – mit hoz a jövő?
A kölcsönzött csapatok bevetésével kapcsolatos egyik leggyakoribb ellenérvet az információ- és kiberbiztonsági aggályok jelentik – teljesen érthetően. A cégek nem szívesen nyitják meg rendszereiket és bocsátják külsős kollégák rendelkezésére a vállalati adatvagyont, így az együttműködés megkezdése előtt fokozott figyelmet igényel az IT-biztonsági kérdések rendezése, és már a megfelelő partner megbízása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez a beszállítói oldalon is prioritás. A másik érdekes felvetés az egyre népszerűbb low-code megoldásokhoz és a villámtempóban előretörő mesterséges intelligenciához kapcsolódik: vajon ezek nem válthatják ki a felmerülő kompetenciahiányt?
„Kétségkívül egyre több területre törnek be az új trendek és technológiák, melyek valóban automatizálhatnak egyes folyamatokat és feladatokat, viszont azok jellemzően inkább junior tevékenységek vagy éppen bizonyos kódrészletek programozása. Teljes projektek menedzseléséhez, koordináláshoz és áttekintéséhez, az innovációkhoz és a kreatív kihívások megoldásához továbbra is szükség van jó kvalitású, magas szintű tudással és megfelelő soft skillekkel felvértezett szakemberekre” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.