Mit tehet egy olimpikon, egy színész, vagy akár egy pszichológus, ha valaki az arcképét a tudta és beleegyezése nélkül használja? Mi történik, ha egy ismeretlen cég hamis reklámban szerepelteti a fotónkat? A válasz megszületett : arcvédjegy. A digitális gazdasági szereplők profi jogvédelmi eszköze, amely a XXI. századi digitális identitásvédelmet és önrendelkezést egyszerre szolgálja – és amelyet most tanul alkalmazni a világ.
Több, mint digitális probléma – valódi emberekről, valódi arcokról van szó
Napjainkban az arckép már nem csupán személyes azonosító. Megjelenhet címlapokon, kommentekben, reklámokban – sokszor úgy, hogy az illető erről semmit nem tudott. A legismertebb példák a digitális térből érkeznek: amikor valakit deepfake videóban használnak fel, vagy amikor online hirdetésekben tűnik fel egy szakember arca hamis tanácsokat adva, például fogyitablettát „ajánlva”.
De a visszaélések nem csak online történnek. Egy élsportoló számára például komoly zavaró tényező, ha a felkészülése alatt a bulvársajtóban látja viszont magát – kiragadott kontextusban, félinformációkkal, engedély nélkül. A szakmai teljesítmény, a mentális fókusz és az emberi méltóság egyszerre sérülhet.
Az arcvédjegy épp ezekre a problémákra ad választ.
Mi az arcvédjegy, és miért van most itt az ideje?
Az arcvédjegy egy iparjogi eszköz: lehetővé teszi, hogy valaki az arcát – mint vizuálisan beazonosítható jegyet – jogilag bejegyezze és védje, hasonlóan egy márkanévhez vagy logóhoz. Ezzel nemcsak szimbolikus védelmet szerez, hanem gyakorlati lépéseket is tehet, például:
- bizonyítani tudja, hogy a képmás az övé,
- gyorsan (akár 24–48 órán belül) elérheti jogsértő digitális tartalmak eltávolítását,
- megelőzheti a visszaéléseket,
- szerződéses tárgyalási alapot teremthet, ha az arcát mások használni kívánják.
Ez a fajta védelem különösen időszerű most, amikor az emberek jelentős része vizuálisan azonosítható szereplőként van jelen a nyilvánosságban – akár tudatos márkaépítőként, akár csak egy-egy online bejegyzés vagy médiamegjelenés erejéig.
Egy eszköz, ami egyszerre születik a jelenre – és készül a jövőre
A közösségi média, a mesterséges intelligencia és az online reklámipar robbanásszerű fejlődése teljesen átalakította az arc és az identitás szerepét. Ma már az arcképünk nemcsak reprezentáció, hanem érték. Egy hiteles tartalomgyártó, egy olimpikon vagy egy orvos vagy üzletember arca bizalom és kereslet forrása lehet – és ezzel együtt célpont is.
Az arcvédjegy tehát nem nosztalgikus védekezés a múlt eszközeivel, hanem egy olyan újító válasz, amely gyors, bizonyítható és nemzetközileg értelmezhető keretet nyújt.
„Ez nem a jövő – ez a jelen. A digitális és fizikai térben is minden percben történhet visszaélés az identitásunkkal, és ma már nem elég az erkölcsi felháborodás” – fogalmazott dr. Czirják‑Nagy Ágota, a DCN Legal – Dr. Czirják‑Nagy Ügyvédi Iroda vezető szakjogásza és versenystratégája.
Visszaélésből rendszer – példa a gyakorlatból
Egy köztiszteletnek örvendő művész arcképével nemrégiben fogyókúrás tablettákat hirdettek – természetesen a beleegyezése nélkül. A képek bejárták az internetet, a sajtó is átvette, és többeknél komoly bizalmi kárt okoztak.
Az ilyen esetekre eddig csak bírósági út állt nyitva, ami hosszadalmas és a nemzetközi platformokon szinte lehetetlen. Az arcvédjegy ezzel szemben pár kattintással aktiválható eltávolítást tesz lehetővé, ha a jogtulajdonos igazolni tudja az arcképhez való jogát. Ehhez viszont védjegy kell.
A szakma is tanulja – érthető, ha még nem látjuk át teljesen
Az arcvédjegy nemcsak új eszköz, hanem új szemlélet is. A jogászok, a potenciális arcvédjegy használók, sőt még a jogalkotók és bíróságok is most ismerkednek ezzel a területtel. Sok esetben hiányzik még a közös nyelv, a gyakorlat – de az igény már megszületett.
Egyre több ország (Hollandia, Dél-Korea, Lengyelország) kezdi el elismerni az arcot mint gazdasági értékkel bíró védjegy-tárgyat. Magyarországon is elindult a folyamat, az első bejegyzés meg is történt, jelenleg a joggyakorlat kialakítása érdekében bírósági szakaszban van.
„Ez egy tanulási folyamat mindannyiunknak. De nem lehet megvárni, míg készen lesz a szabályozás – a visszaélések már most megtörténnek.”
Kik azok, akiknek az arc már nemcsak identitás, hanem érték is?
- Influencerek, akiket nem csak a véleményükkel azonosítanak hanem az arcukkal is.
- Szakemberek, akik hitelessége az arcukhoz kötött.
- Sportolók, akik a nyugalmat és koncentrációt akarják megőrizni.
- Művészek, akik arcukkal adnak súlyt az üzeneteiknek.
Több mint jog – beszélgetésre hívó kérdés az identitásról
Az arcvédjegy nem csupán egy jogi eszköz – szemléletváltásra is ösztönöz. Aki úgy dönt, hogy jogi védelmet kér az arcára, valójában nemcsak a saját képmásáról, hanem a társadalmi szerepéről, a nyilvánossághoz való viszonyáról és a digitális identitásáról is állít valamit.
Ezért is válik ez a téma gyorsan több szakterület metszéspontjává: nem csak jogászokat érint, hanem szociológusokat, pszichológusokat, tartalomgyártókat és akár filozófusokat is. A kérdés ugyanis nem csak az, hogy mit tehetünk, hanem az is, mit szeretnénk elérni azzal, ha az arcunkat védetté nyilvánítjuk.
Az arcvédjegy nemcsak jogot ad, hanem felelősséget is ró: mit engedünk meg magunkról, és mit nem? Hogyan viszonyulunk ahhoz, ha mások formálják az arcunkról alkotott képet?
A vita tehát nemcsak a bíróságokon zajlik – hanem a társadalomban is. És minél több szó esik róla, annál pontosabban érthetjük meg, mit is jelent ma: jelen lenni. Arcot adni. Védelmet kérni.
*
Olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk innovációs híreit is!
https://insidernews.hu/
