A mesterséges intelligencia soha nem látott tempóban alakítja át a munka világát, különösen a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeken. A jövő mérnökeinek, informatikusainak, kutatóinak viszont már nem elegendő tárgyi tudással rendelkezniük. Olyan készségekre lesz szükségük, amelyekkel együtt tudnak működni az MI-vel, hogy azt irányíthassák. Az összes oktatási anyagot ennek szellemében kell átdolgozni. Új, a MI-re felkészítő NAT-ot kell hazánkban megalkotni az általános és középiskolák számára, de nem maradhat érintetlenül a felsőoktatás sem – hívja fel a figyelmet Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.
A mérnök szakember emlékeztett rá, hogy az emberiség számos fejlődési perióduson esett át. A mezőgazdaság gépesítése előtt kilenc ember dolgozott azért, hogy tízet élelmezzenek. Ma egyetlen mezőgazdasági dolgozó több mint húsz ember ellátását biztosítja. Nem azért, mert az emberek eltűntek a szektorból, hanem mert újfajta munkakörök jöttek létre, miközben a megmaradó feladatok is teljesen átalakultak. Ugyanez történt az ipari forradalom idején is. A géprombolást a félelem szülte, mert a munkások attól tartottak, hogy elvesztik a munkájukat. A fejlődést viszont a rombolás sem tudta megállítani. Elterjedtek a gépek, jelentősen csökkent a fizikai dolgozók száma, de akik maradtak, azoknak már mással kellett foglalkozniuk. Többek közt üzemeltetéssel, irányítással, karbantartással, valamint rengeteg új állás született a gépek létrehozása érdekében is.
Most a mesterséges intelligencia kopogtat, amit sokan szintén „Job Killer-ként” állítanak be.
A mesterséges Intelligencia várhatóan valóban hatalmas változást okoz majd, hiszen a páratlan gyorsaságával és szinte korlátlan adatkezelési képességével messze lekörözi az emberi tudást. Gyorsan tud elemezni, információkat feldolgozni, kimutatást készíteni, szöveget írni, esetenként programozni és még sok mást is, amire megtanítják. Két dolgot viszont nem tud: nincs valódi kreativitása és erkölcsi érzéke. Ha felkészítik rá, képes lesz képeket létrehozni, de csak a vele ismertetett adatbázisra támaszkodva. Új művészi irányt sosem fog alkotni.
„Lényegében ez a helyzet a mérnöki és informatikai területeken is. A számítási és értékelési munkát, a programozást elvégzi. Sőt sokkal gyorsabban, mint az ember, de hogy mit vizsgáljon és mit programozzon, azt a mérnök és az informatikai szakember mondja meg neki.” – emeli ki Dr. Ábrahám László.
Hozzátette, a számítógépek megszületésekor akadt olyan prognózis, hogy az USA teljes (akkori) számítástechnikai igényét 60 – 70 komputer el fogja látni. Miután a számítógépek teljesítménye közben nagyságrendekkel növekedett, az új igények, illetve lehetőségek is exponenciálisan sokszorozódtak, ez a korai előrejelzés messze nem vált igazzá. A szakember emiatt is biztos abban, hogy nem szűnnek meg a STEM munkakörök, sőt a számuk még növekedhet is.
„Az teljesen valós forgatókönyv, hogy alapjaiban át fognak alakulni a munkakörök és ezekre teljesen másképpen kell a mérnököket, informatikusokat képezni. A tárgyi tudás sulykolása helyett a diákok kreativitására, problémamegoldó képességére, a csapatmunkára és a kritikus gondolkodásra kell a fókuszt helyezni. Ezen tulajdonságokkal a MI nem rendelkezik és talán nagyon sokáig nem is fog. Éppen ezért a jelenlegi oktatási rendszerünket drasztikusan át kell formálni.” – hívja fel a figyelmet az EJMSZ elnöke.
Úgy látja, hogy a mai, főleg a tárgyi tudást megkövetelő metódust el kell felejteni és a kompetenciákat fejlesztő módszereket kell meghonosítani. Ez hatalmas fordulat, koncepció váltás és nem is lesz egyszerű megvalósítani, de nincs más út, ha nem akarunk lemaradni. Az összes oktatási anyagot ennek szellemében kell átdolgozni. Új, a MI-re felkészítő NAT-ot kell megalkotni az általános és középiskolák számára, de nem maradhat érintetlenül a felsőoktatás sem. Ebben erősíteni kell a kritikus gondolkodásra történő ösztönzést és a csapatban való működést, a közös munkát. Ehhez korszerű pedagógiai eszközöket is be kell vetni, de azért akad már a világban néhány pozitív példa, amelyeket okosan lehet adaptálni.
A jó hír, hogy éppen a mesterséges intelligencia tud sokat segíteni az új oktatási rendszerben, mert a diákok képességeihez illeszkedve képes „adagolni” az élményalapú tananyagot, illetve szelektíven megoldani a számonkérést is. Az egyént figyelve aktualizálja az oktatási programot és ezzel sokkal hatékonyabb lesz a tanítás, mint a mai, az átlag diákra kidolgozott oktatási keretrendszerben. STEM tanársegéd néven épp egy ilyen, pedagógusok munkáját segítő alkalmazás kidolgozásába fogtak az EJMSZ tagvállalatai, amely munkában egyre több támogató partnerrel gondolkodnak együtt a mesterséges intelligencia eredményes és hatékony felhasználási lehetőségein a pályaorientáció és oktatás területén.
Most kell meghoznunk a nagy döntést
Ahogy a finnek példát mutattak az oktatási rendszerük modernizálásában, úgy most nekünk is meg kell tennünk a saját nagy lépésünket. Az MI-korszak nem vár és az ország is csak akkor maradhat versenyképes, ha összefogással és bátor koncepcióváltással új alapokra helyezzük az oktatást. A tét a gyermekeink jövője egy olyan világban, ahol az ember és az MI együtt alakítja a fejlődést – zárta gondolatait Dr. Ábrahám László.
*
Olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk innovációs híreit is!
https://insidernews.hu/
