Helyismerettel és profi nyelvi felkészüléssel áthidalhatóak a kulturális szakadékok
Az indiai–európai szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló jó hírek alkalmat adnak arra, hogy a hazai vállalkozások globális léptékben kezdjenek el gondolkodni. Azonban a valós piaci siker alapos szakmai előkészítést kíván. Akinek komoly szándéka van megjelenni a nemzetközi piacon, nem bízhatja magát a szerencsére. A szakértők szerint a külföldi terjeszkedés kulcsa a bizalom megteremtése.
Az Európai Unió és India január 27-én írta alá azt a történelmi jelentőségű, átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amely a kétoldalú kereskedelem liberalizálását célozza meg. Lefedi a szolgáltatások piacát, a szellemi tulajdon védelmét és a fenntarthatóságot. Az egyezmény drasztikusan csökkenti, vagy akár meg is szüntetheti majd a vámokat, így az Európai Bizottság becslése szerint évente ez akár 4 milliárd eurós vámmegtakarítást is jelenthet az európai exportőrök számára. Ráadásul az egyezményben külön fejezet foglalkozik a kis- és középvállalkozásokkal, mert a cél, hogy a kisebb vállalatok is valós üzleti lehetőségeket találjanak.
„A nemzetközi piacra lépés egy komplex folyamat, amely gyakran fél-, egyéves tudatos előkészítést igényel” – hangsúlyozza Tóthné Szili Beatrix, a nemzetközi projekteken edződött Hunnect fordításstratégiai szakértője. „Aki komolyan gondolkodik ebben a távlati lehetőségben, annak már most el kell kezdeni utánajárnia a teendőknek. Egy évet mondanék minimálisan a felkészülésre, mire minden bürokratikus akadályon, esetleges cégbejegyzésen és engedélyen átmegy a vállalkozás” – teszi hozzá a szakértő.
Sztereotípiák és kulturális szakadékok
A professzionális fordítás bizalomépítő funkcióval bír, amely elengedhetetlen a hosszú távú üzleti kapcsolatokhoz. A digitális térben egyre gyakoribbá váló gépi fordítások például nem csupán esztétikai hibák, hanem súlyos bizalmi kockázatot jelentenek a külpiacra lépő cégeknek.
„A gyenge minőségű nyelvi megjelenés komoly presztízsveszteséget jelent. Ha valaki azt akarja, hogy komolyan vegyék a nemzetközi piacon, egyszerűen nem engedheti meg magának az igénytelenséget” – fogalmaz Király Krisztián, a Hunnect ügyvezetője. „A lokalizáció ott kezdődik, ahol az egyszerű fordítás véget ér.”
A szakértő szerint az európai piacon is élnek a klasszikus sztereotípiák, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni az üzleti tervezésnél.
„India még ennél is nagyobb falat. Az ország mintegy 80 százalékának lefedéséhez 11 különböző nyelv és eltérő kulturális sajátosság ismerete szükséges. Ugyanakkor a nemzetközi piacra lépés alapelvei minden célpiacon azonosak, legyen szó Szlovákiáról, Csehországról, Németországról, Ausztriáról vagy akár távolabbi régiókról. A helyi kulturális különbségek megértése, a termék vagy szolgáltatás helyi megfeleltethetősége, a szabályozási környezet ismerete, a nyelvi megfelelés biztosítása és a piacra lépés tudatos felvezetése nélkül nem lesz siker” – magyarázza Király Krisztián.
Az angol nyelv mint híd
A Hunnect az elmúlt több mint húsz évben is már jelen volt a nemzetközi piacon. Professzionális fordítóirodaként elsősorban külföldi partnereknek és nemzetközi fordítóirodáknak nyújtott szolgáltatást, így működésének fókusza eddig a globális együttműködésekre épült.
„A stabil működés alapját az anyanyelvi szakemberek adják, akik azonnal jeleznek, ha a kommunikáció elvétené a célt. Akár egy rosszul adaptálható cégnéven vagy a tegezés-magázás finom árnyalatain is elbukhat egy üzleti kapcsolat” – említi példaként Tóthné Szili Beatrix. „Volt rá példa, hogy egy ártalmatlannak tűnő terméknév teljesen más jelentést hordozott a célpiacon.”
A költséghatékony globális terjeszkedéshez a Hunnect a világcégek által is alkalmazott „pivot” módszert javasolja.
„Az a legpraktikusabb, ha először minden anyagot lefordítunk tökéletesen angolra, és utána onnan megyünk tovább. Angol–kínai vagy angol–indiai fordítót könnyen találunk, de például olyan magyar–albánt, aki ráadásul mondjuk a szivattyúkhoz is ért, nem biztos.”
A professzionális fordítás néha szó szerint biztonsági kérdés is. Király Krisztián kiemeli: az export és az import oldalon is komoly felelősség terheli a cégeket.
„Jól felfogott érdeke annak is, aki importál például egy munkagépet, hogy a későbbi felhasználók úgy tudják kezelni, hogy ne történjen baleset egy rossz leírás miatt.”
A szakértők szerint a következő években azok a magyar vállalkozások lesznek versenyelőnyben, amelyek nem utólag kezelik a fordítás kihívásait, hanem már a tervezési fázisban beépítik a nemzetközi megfelelőséget a működésükbe. A Hunnect célja az, hogy a magyar cégek ne csupán megjelenjenek, de hiteles és biztonságos szereplőkké is váljanak a világpiacon.
*
Olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk innovációs híreit is!
https://insidernews.hu/
