Fábián Zoltán okleveles építőmérnököt, a Mapei Kft. szaktanácsadói csoportvezetőjét nevezték ki az építőipari Ágazati Készségtanács (ÁKT) elnökévé. Az új vezető célja az építőipar és a szakképzés kapcsolatának erősítése, a technológiai változásokhoz alkalmazkodni képes szakemberek képzésének támogatása, valamint az ágazat társadalmi elismertségének növelése.
A most kinevezett elnök, Fábián Zoltán szerint a testület fő feladata elsősorban az ágazati területek, az oktatás, a vállalatok és a kivitelezők közti kapcsolódások megerősítése. „Egyfajta mediátori szerepet kívánok betölteni. A célom az, hogy közelebb hozzam egymáshoz az építőipar valós piaci igényeit és az oktatást, és hogy a képzések olyan irányba fejlődjenek, amelyek érdemben emelik a szakma presztízsét” – hangsúlyozta az új elnök.
Ez a szemlélet, a szakma presztízsének emelése nem idegen tőle: a Mapei-nél eltöltött évek alatt ebben a vállalati kultúrában szocializálódott. A cég ugyanis régen szakított azzal, hogy pusztán „a zsákos anyagot” akarja eladni. A Mapei komplex rendszermegoldásokban, szaktanácsadásban és folyamatos képzésben hisz, aktívan támogat iskolarendszerű oktatásokat, és többek közt szorosan együttműködik az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarával (MKIK) is. Ennek az együttműködésnek hosszú ideje az egyik kulcsfigurája Fábián Zoltán – ezért is eshetett rá az ÁKT tagságának választása.
A munka fő iránya most a szakképzés megújulásának, megújításának előkészítése lesz. „Az építőipar technológiai fejlődése és a munkaerőpiaci elvárások változásai megkövetelik a szakképzés folyamatos megújulását. Olyan végzős mesteremberekre van most szükség, akik használható, naprakész tudással lépnek ki az iskolapadból” – mondta Fábián Zoltán.
Szétforgácsolt iparág
Az ÁKT ereje a sokszínűségében rejlik: a testületben a mikro-vállalkozásoktól a piacot meghatározó óriásvállalatokig, képző központtól, gyártón keresztül, kivitelezőkig minden szegmens képviselteti magát. Fábián kinevezésében döntő szerepet játszott, hogy a korábban egyaránt megismerte a gyártói és a kivitelezői oldalt, és olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely alkalmassá teszi a sokszor egymásnak feszülő érdekek koordinálására.
„Ha egy pillantást vetünk a győri vagy kecskeméti autógyártásra, egy koncentrált, jól koordinálható rendszert látunk. Néhány globális nagyvállalat és szorosan ellenőrzött beszállítói lánca határozza meg a teljes piacot. Az építőiparban ezzel szemben strukturális szétforgácsoltság uralkodik. Van körülbelül 60-80 ötmilliárdos bevétel feletti ágazati nagyvállalatunk. További pár száz, évi egymilliárdos bevétel felett, vagy a körüli szereplő. Azonban a szektor jó részét egy hatalmas alvállalkozói réteg, több tízezer mikro- és kisvállalkozás adja, miközben a stabil középvállalati réteg szinte hiányzik. Emellett sajnos a szereplők – oktatók, cégek, vállalkozók és gyártók – közötti párbeszéd hagyományosan gyenge” – mondta Fábián Zoltán.
Technológia és törésvonalak
Az oktatási rendszer egyik kihívása, hogy a kiváló gyakorlati érzékű szakképzős fiatalok csak elvétve jutnak el az egyetemig, a mérnöki karokról kikerülők pedig sokszor alig találkoztak kétkezi alapokkal. Ezt az egyensúlytalanságot egyre súlyosabb munkaerőhiány kíséri, amit a szektor egyre nagyobb arányban külföldi, nemritkán más építési kultúrákhoz szokott munkavállalókkal old meg. A helyzetet bonyolítja, hogy a szülők gyakran nem szívesen engedik el kiskamasz gyerekeiket távoli városok kollégiumaiba, függetlenül attól, hogy a piacnak éppen mire lenne szüksége.
Mindeközben a technológia elképesztő ütemben változtatja át a szakmát. Ma már szinte senki sem vakol kézzel; a hagyományos válaszfalazást jelentős részben a szárazépítés váltotta fel. Az ácsok munkáját előre gyártott szerkezetek forradalmasították. Miközben mindezt a képzőhelyek tananyagai, kurzusai sokszor nehezen tudják követni.
Az objektív nehézségek mellett az iparág társadalmi megítélése is probléma: az építőipart sokan ma is „futottak még” opciónak tekintik. Fábián Zoltán hasonlata szerint míg egy luxusautót azonnal felismerünk, az építészet mögötti óriási technológiai és digitális fejlődést a laikus szem nem látja. Ez rontja a beiskolázást, így a diákok egy része elhivatott, míg mások „jobb híján” érkeznek. A Mapei ingyenes kurzusaival ezen is igyekszik változtatni: a modern technológia mellett szakmai büszkeséget és a minőségi munka digitális bemutatását is tanítja.
Ki tanítja a holnap mestereit?
Az ideális az lenne, ha az aktív kivitelezésben megfáradt, 50 év feletti, ám évtizedes éles gyakorlattal rendelkező mesteremberek tömegesen mennének el az iskolákba tanítani. Ez a modell azonban ritka: az oktatói bérrendezés csak részben történt meg, így vegyes az oktatói gárda is. A duális képzés bevezetése az egyik sikeresebb lépés volt, de van még munka e téren is.
Ugyanakkor szerencsére a Szakma Sztár Fesztivál és a pályaválasztási kiállítások is közelebb hozzák a fiatalokhoz az építőipari szakmákat. A WorldSkills és EuroSkills versenyeken elért magyar sikerek pedig bizonyítják, hogy létezik világszínvonalú hazai szakmai elit. Az ÁKT Fábián Zoltán vezetésével ezen az úton halad tovább: egy olyan integrált oktatási és piaci ökoszisztéma támogatása a cél, amely hosszú távon visszaadja az építőiparnak a megérdemelt társadalmi megbecsülését.
Az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT-k) a szakképzési rendszer meghatározó szakmai konzultatív testületei, amelyek feladata, hogy a munkaerőpiac igényeit közvetítsék a döntéshozók és az oktatási rendszer felé. Az építőipari ÁKT a vállalatok, szakmai szervezetek, kamarák és képzési szereplők tapasztalataira támaszkodva fogalmaz meg javaslatokat a szakképzés fejlesztésére, a képzési és kimeneti követelmények korszerűsítésére, valamint a szakmai utánpótlás biztosítására.
*
Olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk innovációs híreit is!
https://insidernews.hu/
