Jeremie I. dosszié 1. rész: BNV Equity

Úttörő sorozatunkban a Jeremie-befektetőket kérdezzük körbe, hogy látják a hazai kockázati-tőke piac fejlődését, és alapjuk teljesítményét.

Első körben a legaktívabban befektető cégek egyike, a BNV-Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezrégazgatója, Zsembery Levente válaszolt kérdéseinkre.

1 – Hány startupba és pontosan mikbe fektetett be az alap eddig?

Eddig 8 befektetésünk van, a kilencedikkel pedig aláírás előtt állunk. További két társaságnál a szerződéskötési tárgyalások folynak. Eddigi cégek: Számlaközpont Zrt., Saunik Kft., Első Magyar Konszolidátor Zrt., Velgene Biotechnológiai Kft., Attrecto Zrt., Noipsot Kft., Laokoon Kft., Boadree Zrt.

2 – Mennyi pénzt helyezet ki az alap (folyósítottak) eddig pontosan?

A nyolc társaságba kb. 1,6-1,7 mrd forintot szerződtünk le.

3 – Kisebbséget vagy többséget kér az alap rendszerint a befektetéséért a startupban?

Vegyesen, vannak kisebbségi és többségi részesedéseink is.

4 – Milyen szektor a fő befektetési célpont? Mik a kedvelt ágazatok?

Nincs kizárólagos szektorfókusz, de dominál az informatika és az egészségügy. A 8 cégből 5 az informatika valamilyen részterületén aktív, 2 élettudomány / egészségügy, 1 dizájn. Az aláírás előtt álló társaság is az egészségügyre koncentrál.

5 – Miként értékelitek a startup kínálatot? Kielégítő-e a kínálat befektetésre váró projektből? Ha nem, akkor ezt miként lehetne növelni?

Nincs okunk panaszra, a kínálat összességében kielégítő. Azt azért tegyük hozzá, hogy az igazán vonzó befektetési lehetőségek aránya alacsony, mindössze 4-5%.

6 – Mire figyeljenek a startupok jobban, mielőtt jelentkeznek?

Természetesen nincsen „tipikus” start-up, mindenhol mások a hiányosságok, és vannak olyanok, ahol minden rendben van. De a leggyakoribb hibák: i) sokkal komolyabban kellene venniük a versenytárselemzést és a benchmarkingot, mindenkinek van versenytársa, legfeljebb nem tud róla ii) a bevételi terveket érdemes lenne reálisabban kezelni, a semmiből nem nőnek sokmilliárdos árbevételű cégek 2-3 év alatt iii) a cégépítés és a fejlesztés két külön terület, nem is beszélve a menedzsmentről és az értékesítésről. Csapatban minden egyszerűbb iv) ne felejtsék el, hogy a befektetésnek meg kell térülnie, minél nagyobb a tőkeigény, annál jelentősebb profittal vagy annál erőteljesebb növekedéssel lehet ezt előteremteni v) ha minden hibátlannak tűnik, kérdezzék meg maguktól, miért nem jutott ez eddig senkinek eszébe?

7 – Milyen projekteket vártok igazán? Kiknek érdemes felkeresni az alapot?

A célunk jelenleg az érettebb, néhány százmilliós árbevételű projektek felkutatása, de az egészen korai fázisú befektetéseket is szívesen megnézzük.

8 – Mit szóltok a Jeremei II hamaros érkezéséhez? Hogy fogja ez a piacot érinteni

Nem várunk jelentős változást, rövid lesz az az idő, amikor a két programban forrást gyűjtő alapok befektetési tevékenysége átfedésben lesz. Ha hatás várható, az talán az árazási szint emelkedése. Mivel azonban ez a projektek megtérülését ronthatja, egy ilyen versenybe azonban nem szándékozunk beszállni. Emellett előfordulhat, hogy egyes projektgazdák kivárnak, hátha az „újakkal” egyszerűbb lesz. De nem tartunk a versenytől, úgy gondoljuk, így is sok érdekes projekttel találunk egymásra. 

9 – Szükségesek-e itthon az inkubációs programok?

Igen, de eddig ebből viszonylag kevés indult, illetve ezek is jellemzően az ötlet fázisban lévő start-upokra koncentrál. Illetve sok az inkubációnak kinéző, valójában ingatlanos kezdeményezés. A jó növekedési kilátásokkal rendelkező érettebb cégek tulajdonosai azonban egyelőre nincsenek ezeknek a programoknak a fókuszában. Itt változást várunk a jövőben.

10 – Mit a Jeremie-I program legnagyobb vívmánya, sikere?

i) felkeltette a befektetők érdeklődését a kockázati tőke befektetések iránt, amit jól mutat a Jeremie II. iránti jelentős érdeklődés ii) megismertette a hazai vállalkozókat a kockázati tőkével iii) néhány olyan cég már forráshoz jutott, akik hosszútávon komoly szellemi és növekedési tartalékot jelentenek a gazdaságnak (csak még nem tudjuk kik ők) iv) kiépülni látszik az az ökoszisztéma, ami további sikeres cégeket hozhat a felszínre a jövőben

11 – Mikorra várja az alap az első sikeres exit-et? Kik lehetnek a befektetők? Hány exittel lennétek elégedettek?

2014 körül. Elégedettek akkor lennénk, ha a cégeink mindegyike megérné az exitet. Ez a statisztikákat figyelembe véve természetesen nem reális, de a cél, hogy a lehető legtöbb cégből kihozzuk a benne rejlő lehetőségeket. Sajnos a gazdasági környezet ezt nem könnyíti meg. A lehetséges vevők szakmai befektetők, vagy következő körös pénzügyi befektetők lehetnek.