A napokban nagy port vert fel és számos médiumban vitatkoznak már az OMSZ által szorgalmazott meteorológiai törvénytervezetről, amely jelentős piaci átrendeződést okozhat. Ennek a hátterében egy pár fős startup, az Időkép és az OMSZ régebbi vitája állhat. De mi a startup-olvasata az ügynek?
A sztori egyszerűen az, hogy az OMSZ közintézményként régóta (lásd 2009-től legalább vagy 2010-ben is) nehezményezi, hogy a piaci szereplők, mint például az Időkép vagy a Köpönyeg, az adatai felhasználásával extra piaci előnyre tesznek szert és emiatt hátrányba szorul a piacon. A kérdés fölöttébb ambivalens – mindkét oldalról, próbálom a vita sarokpontjait összefoglalni:
– az OMSZ évi 1 milliárdot fizet az európai radarképekért, amelyeket a piaci felek átvesznek és továbbértékesítenek (vagy publikus oldalaikon hirdetést jelenítenek meg, ahol ezek a képek vannak és ebből bevételük származik). Ebből pedig nem adnak át semmit az OMSZ-nek.
– A piaci szereplők szerint viszont nem erre építik a szolgáltatásukat, hanem a saját kidolgozott rendszerükre, ez a drága radarkép pedig csak háttérben működik (ha jól értem az Időkép sajtóközleményét: ITT) Továbbá azt mondják, hogy az OMSZ, mint közintézmény eleve közkincsé köteles tenni az adatait.
(Bővebben itt: HVG )
A vita megítélése nem a mi dolgunk, az viszont „startup aggyal” is figyelemre méltó, hogy egy fiatalokból álló, trendi cég (lásd Időkép) miként próbálja felvenni a vita fonalát és próbálja évek óta érvényesíteni az igazát, az állami intézménnyel (lásd OMSZ) szemben. Itt viszont ambivalens a kép: egyrészt, ha a meteorológiai szolgáltatást végző startup megfelelő és magasszintű technológiával bír, akkor szerintem nem függhet ennyire egy lokális piactól és annak hatóságaitól. Vagy ha eleve erre épített és kiszolgáltatottá vált, akkor sem építkezhet évekig nyugodtan egy ilyen szabályozási kockázattal. Hiszen erre valamilyen megoldást már ki kellett volna találnia. Másrészt tanulságos az az esetben rejlő „hátsó” piaci üzenet is, hogy ha valaki több éves kemény munkával felépített egy sikeres lokális rendszert, akkor miért nem indult tovább a nemzetközi piacon? Ha ugyanis ezt meglépte volna, akkor most ilyen jellegű – szabályozási kihívásnak – könnyen meg tudna felelni és bizony egyszerűen venné a kalapját és áttenné az operációs működését egy másik nemzetközi területre – ettől még persze a fejlesztési bázist lokalizáltam megtarthatja. Vagy rosszul gondolkozom a lehetséges piaci alternatíváról?
Tehát ezzel arra akarom felhívni a figyelmet, hogy egy startup fejlődésében kiemelten fontos a rugalmasság és az a piaci képesség, hogy üzletileg gyorsan tudja kezelni ezeket a piaci (vagy akár szabályozási) kihívásokat. Hiszen itt még csak nem is arról van szó, hogy az állam részéről egy több száz milliós pert akasztottak volna a piaci szereplő(k) nyakába (mint például az USA-ban tették volna bármi jogosulatlan felhasználás kapcsán..), hanem láthatóan évek óta húzódik egy vita, amit a hatóság most parancsszóval és törvényileg akar befejezni. Ez pedig szerintem várható volt. Tehát üzletileg fel lehet rá készülni, a hazailag elért siker mellé pedig ezalatt talán fel lehet húzni egy nemzetközi sztorit. De persze ez csak az én olvasatom. Lehet tévedek.
Szerintetek ilyenkor egy piaci szereplő – jelen esetben startup mit kell, hogy cselekedjen? Harcoljon vagy nyerjen új piacot? Hogy látjátok?
—
A szerző korábbi munkahelyén foglalkozott az Időkép.hu piaci bevezetésével, amikor az még fejlődő stádiumban volt. Ilyen módon pozitív értelemben elfogult velük szemben és tiszteli, becsüli sikereiket. Jelen cikk vitáról alkotott, startup szakmai véleményét tartalmazza.