A felvásárlásokat, exiteket sok körülmény befolyásolja, többek közt a média is.
Az első féléves globális felvásárlási trend 22%-os csökkentést hozott az előző évi számokhoz képest, míg 2012 második féléve újra enyhe növekedést mutat. Az ügyletek közel fele továbbra is határon átnyúló kontextusban folyik, és a nemzetközi tranzakciók jelentős része a felzárkózó piacokat, köztük a közép-európai országokat célozza. A régióban vezető Wolf Theiss Ügyvédi Iroda budapesti szakértője arra emlékeztet, hogy a felvásárlásokat megelőző átvilágítások új eszközei, például a közösségi média milyen fontos szerephez juthat ilyen kiélezett piaci környezetben.
A felvásárlásokat megelőző átvilágítások során a tanácsadók arra keresnek választ a vevőnek, hogy milyen kockázatok rejlenek az ügyletben, és azokat miként lehet hatékonyan kezelni a vevő stratégiai céljai érdekében. Jellemzően a jogi, adójogi, pénzügyi és a kereskedelmi átvilágítás párhuzamosan és szűk időkeretben zajlik ezért a folyamat hatékonysága érdekében külsős tanácsadók bevonására és új területek feltérképezésére is szükségük van a cégeknek.
A szellemi termékeknél például az átvilágítást a formális eljárási – használati és fenntartási – kérdéseken túl érdemes kiterjeszteni azok érdemi vizsgálatra is, például a terjedelmükre és érvényességük esetleges jogi korlátaira. Természetesen a szellemi alkotások jogán túl más kapcsolódó és napjainkban gyorsan változó jogágra is érdemes kitekinteni, ideértve a licencszerződésekbe esetleg belefoglalt korlátozások versenyjogi érvényességét, a magánszemély szerzőkkel fennálló munkakapcsolatok jogi helytállóságát vagy piaci és iparági szabályozási kérdések vizsgálatát (például engedélyezési és forgalomba hozatali korlátozásokat), nem megfeledkezve a nemzetközi adózási kérdésekről sem.
„Mindezt jól szemlélteti az Oracle és SAP közötti, jelenleg jogerősen még nem elbírált per az Egyesült Államokban, ahol az alperes SAP terhére, az általa korábban felvásárolt cég által feltételezetten elkövetett szerzői jogsértés miatt a kifizetett vételár 130-szorosára rúgó kártérítést ítélt meg első fokon a bíróság a felperesnek. Az ilyen mértékű pénzügyi kitettség egyértelművé teszi, hogy a felvásárlási ügyletek során milyen stratégiai fontossággal bír a hozzáértő átvilágítás lefolytatása.” – mondta el dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.
A közelmúltból számos eset rámutatott annak a fontosságára, hogy felvásárolni kívánt társaság közigazgatási és más iparági szabályozási környezetnek való megfelelését is alaposan vizsgálják a potenciális vevők. Egyértelműen fokozódott a felügyeletek érdeklődése valamennyi szabályozási területen, és manapság az sem ritka, hogy vizsgálatok egyszerre több országban folynak ugyanazon ügyben, akár különböző kontinenseken. Példa erre a LIBOR vizsgálat angliai és amerikai lábbal, de számos versenyjogi ügy is.
Olyan felvásárlók számára pedig, akik az Egyesült Államok (FCPA) vagy újabban az Egyesült Királyság (UKBA) korrupcióellenes jogszabályainak hatálya alá kerülhetnek, különösen fontosság vált az átvilágításaik korrupcióellenes tartalma is. „Megerősíti ezt, hogy csupán 2011-ben az Egyesült Államokban 11, míg az Egyesült Királyságban két olyan eset volt, ahol a felvásárlást követően a céltársaság által korábban elkövetett és nem kellően feltárt jogsértésekért a vevőnek kellett a felvásárlást követően a szabályozó hatósággal szemben helytállnia” – hangsúlyozza a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője.
A közösségi média viszont hasznos eszköz lehet az átvilágítás során. Olyan kérdésekre kaphat a vevő válaszokat a társaságok Facebook oldalainak elemzésekor, vagy a vezető munkatársak Twitter bejegyzéseiből, mint például: hogyan tekint a piac, a fogyasztók vagy éppen a versenytársak a céltársaságra, milyen potenciális rizikók vagy éppen lehetőségek rejlenek a céltársaság üzletében. De értékes segítség lehet a közösségi média a céltársaság vezetőinek és kulcsfontosságú munkavállalóinak a megismerésében is, sőt az ügylet lezárását követően segíthet a céltársaság integrációjában.
A közösség média nem eléggé körültekintő használata ugyanakkor jogi veszélyt is jelenthet a tranzakcióra: szükségtelenül feltárhatja a tárgyalás alatt álló függő ügyletet harmadik felek előtt, például a látogatók személye és hozzáférési adatai útján. A felvásárlás során a közösségi média nyújtotta lehetőségek legmegfelelőbb kihasználhassa érdekében ezért a vevőnek, az adott esetben szükséges technikai lépéseken túlmenően, fontos jogi lépéseket is tennie kell, például megfelelő titoktartási és eljárási szerződések kell kötni a tranzakcióban érintett személyekkel.
„Külön figyelmet érdemel, hogy a közösségi média nem jogszerű használata nem kívánt jogi, például adatvédelmi, szerződéses, de szélsőséges esetben akár büntetőjogi következményekre vezethet, amelyek mind nagyon komoly reputációs kockázatot jelentenek a vevőnek. Ezek kivédésére a belső, céges megfelelőségi irányelveknek kell részletes szabályokat meghatározniuk a vevő munkatársainak, míg a szerződött tanácsadók a rájuk irányadó szakmai és etikai szabályokon túl szerződésben vállalhatnak többletkötelezettségeket. Az Egyesült Államokban például számítógépes rendszer megsértésének vétsége miatt indulnak büntetőeljárások olyan esetekben, amikor fiktív felhasználói fiókon keresztül folytattak információgyűjtést az adott közösségi oldalon” mondta dr. Tóth János.
A jelenlegi kiélezett piaci környezetben egyrészt erősödik a külső növekedési kényszer a társaságokon, ugyanakkor a tanácsadói költségeiket sem szeretnék növelni a cégek, így a felvásárlásokkal járó kockázatok is növekedhetnek. Fontos tehát, hogy tényleg elégséges és megfelelő átvilágítást végezzenek a potenciális vásárlók, akár a közösségi média területén is annak érdekében, hogy maximalizálják a felvásárlási ügyleteik teljes sikerének az esélyét.